Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)
2016-08-21 / 29. szám
2016. augusztus 21. ,, SZEKSZÁRDI VASARRAP „Érezni lehet a munkán a minőséget” DIPLO PORT címmel nyílt kiállítás a Babits kulturális központ Bakta Galériájában a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán festőművész, szobrászművész és kerámia tervező szakon 2016-ban végzett hallgatók diplomamunkáiból. A tárlatot dr. Fusz György keramikusművész, a kar tudományos dékán-helyettese nyitotta meg. „Tizennyolcán végeztek idén a karon, de itt most tizenkét alkotó munkája látható” - mondta augusztus 11-én, a DIPLO PORT című kiállítás megnyitóján a művész-tanár, utalva a galéria adottságaira: ennyi alkotás fér el a teremben. Realisztikus és absztrakt alkotások jól megférnek egymás mellett a kiállító térben. Három alkotó mestere dr. Fusz György volt, aki szerint a művészeti képzés akkor működik legjobban, ha az osztatlan formában, ötéves intervallumban zajlik. Jelenleg ugyanis több szak esetében két részből áll a képzés: három éves alapképzésből, majd további két éves mesterképzésből, amely nem automatikus folytatása az alapképzésnek. „Éppen a harmadik évnél kezd el érni valaki. Persze adott a lehetőség a továbblépésre a Master képzésbe, de mégis, valahol van egy törés” - mondta a dékán-helyettes. Emellett sok a „nem kimondottan hagyományos” művész képzés, ezek az úgynevezett művészetközvetítő szakok, s így néha a tehetségek nem oda kerülnek, ahova valóban kellene. Szerencsére azonban - ezzel párhuzamosan - a választék is szélesebb és jól érzékelhető az alkalmazott művészeti szakok iránt érdeklődés emelkedése. A képzések minősége megfelelő. „Szerencsére a vizuális művészetek terén erős a gyakorlati képzés és ehhez a pécsi Művészeti Karon a feltételek is adottak, sőt kiválóak. Fontos azonban az elméleti képzés is, hiszen attól lesznek ezek az alkotások mélyértelműek” - emelte ki dr. Fusz György. A művésznek saját alkotásain túl az esztétika területén minőségi kötelezettségei vannak. „Ha valaki elvégez egy egyetemet és diplomát kap, akkor ő hivatalosan is a magyar művészetet képviseli. Fontos például, hogy milyen alkotásokkal jelenik meg egy kiállító teremben az emberek előtt. Ebben a közösségi helyeknek, egy művelődési háznak, iskolának is felelőssége van. Itt minőségi felelősségről beszélek. Nem mindegy, hogy egy iskolában milyen munkákat láthatnak a gyerekek, mert az egyben példa számukra. Általában érezni lehet egy munkán a minőséget. A néző erre egyből rájön” - hangsúlyozta az egyetemi tanár. És hogy milyenek a frissen végzett alkotók munkái? „Itt bármelyik munkát felelősséggel lehet ajánlani. Mondandójában talán még kicsit éretlen némelyik, de minőségileg megállja a helyét. Az alkotások megoldási módjait nem kötelező szeretni, ezt mindenki maga dönti el, de hiszek abban, hogy a művészet és művészetértést meg lehet tanítani mindenkinek - mondta a Ferenczy Noémi-díjas alkotó. A kiállítás augusztus 31-ig látogatható a Babits Mihály Kulturális Központban.-wj-Dr. K. Németh András Bolyai-plakettje Még az elmúlt hónapban, a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai-napján átadták a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat 170 fiatal kutatónak, illetve vehették át kitüntetésüket (a Bolyai-plakettet) és emléklapjukat azok az ösztöndíjasok, akik záró kutatói jelentésükre kiemelkedő minősítést kaptak. A kuratórium 174 ösztöndíjas záró kutatói jelentését értékelte: közülük 74-nek adományoztak emléklapot, a legjobbként értékelt 16 főnek pedig plakettet is. Bolyai-plakettben részesült a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum tudományos titkára, dr. K. Németh András (képűn- A Bolyai-ösztöndíj története kön) „A középkori Tolna megye két évtizedre nyúlik vissza. Az települései - Településtörténeti MTA 1996-ban az új tudományadattár” című munkájával. politikai program részeként döntött úgy, hogy támogatni és tervezhetőbbé kell tenni a fiatalok tudományos életpályáját, a kutatói állományban a különböző generációk együttműködését, valamint a fiatal kutatók itthon tartásának segítését és teljesítményközpontú nevelését. Ennek egyik eszköze az egy, két vagy három évre elnyerhető ösztöndíj, amely segíti és ösztönzi a már jelentősebb eredményeket elért fiatalokat a magyarországi kutatások folytatására, valamint MTA doktori értekezésük megírására és a tudományos cím megszerzésére. A kiemelkedőként minősített kutatói zárójelentések elismerésére 2001-ben alapította meg a kuratórium az emléklap és a Bolyai-plakett rendszerét, -wj-
