Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)
2016-08-21 / 29. szám
, SZEKSZÁRDI VASARMAP 2016.augusztus21. Szekszárd egykor: kettős jubileumot ül a vasút(állomás) Augusz Antal már 1858-ban vasutat kért Szekszárd „világkereskedést igénylő” vörösborának. A térségben történő vasútépítésre 17 különböző terv készült, melyek közül végül a Rétszilas-Szekszárd vasútvonal megépítése mellett döntöttek. Ennek a szakasznak az építése 1883. május 9-én kezdődött meg, átadása kevesebb, mint 7 hónap után, december 2-án megtörtént. Ezt követte a Szekszárdot Bátaszékkel összekötő szakasz, ami 1887. augusztus 23-án nyílt meg, mint HÉV (helyi érdekű vasút) vonal. A vasúti közlekedés fejlődése és a forgalom növekedése miatt 110 évvel ezelőtt, 1906- ban kibővítették és korszerűsítették a szekszárdi vasútállomást, de a megyeszékhely továbbra sem kapcsolódott a vasúti fővonalakhoz. Erre újabb két évtizedet kellett várni: a MÁV 1926-ban minősítette át elsőrangúvá a Rétszilas és Bátaszék közötti vonalat. Ezt követően gyakrabban és gyorsabban jártak a vonatok, valamint az áruszállítás is zökkenőmentesebbé vált. SZV A hónap műtárgya Augusztusban a hónap műtárgya a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban a Néprajzi gyűjtemény egy darabja, egy márványból faragott litográf negatívkő. A céhes ipartörténet korából rengeteg tárgyi emlék maradt fent, melynek egyik különleges példánya ez a márványból faragott litográf negatívkő (hossza: 67 cm, szélesség: 52 cm, magasság: 9,5 cm), mellyel a szekszárdi mészáros céh mesterlevelét nyomtatták az 1830-as években. A kövön látható szöveg tanúsága szerint a Tolna megyei „nemes mészáros czéhbeli mesterek” adják „tudtára mindenkinek, akiknek ülik”, hogy céhlegényüket felszabadították, azaz önálló mesterré avatták. A mészárosok esetében a „mestermunka” a szarvasmarha szakszerű levágásából és feldarabolásából állt. A korábban kézzel írt mesterleveleket váltotta fel a litográf márványkővel való sokszorosítás lehetősége. A litográf eljárással történő kőnyomtatás a Münchenben élő Alois Senefelder nevéhez fűződött, aki az 1790-es évek végén találta fel és dolgozta ki az addig nem ismert új nyomtatási technológiát. A litográfiái nyomtatás kezdetekor kőtáblákat, márványtáblákat használtak nyomófelületként. A litográf negatívkő pontos korát nem ismerjük, de valamikor 1832 és 1838 között keletkezhetett. A múzeum gyűjteményében 1832-ből származik a legkorábbi, kézzel írt és díszített mészáros mesterlevél. Hat évvel később már a nyomtatott „szabaduló levelet” használta a céh, melyet az addigra elkészült litográf negatívkő segítségével készítettek. Babus Jolán, a múzeum akkori munkatársa talált rá a kőre 1961-ben a Mérey utcában. A Boda-présház verandájába volt befalazva, s a ház akkori tulajdonosa, dr. Schneider Zoltán szekszárdi szakorvos ajándékozta a múzeumnak. Szöveg: WMMM/Fuksz Márta 90 éve szentelték püspökké a tankönyvíró plébánost Bonyhádon, Blum György varga és Sikey Katalin gyermekeként látta meg a napvilágot 137 éve, 1869.augusztus 22-én Virág (Blum) Ferenc szekszárdi plébános és hitoktató. A Bonyhádon népiskolát és algimnáziumot végzett Blum Pécsett érettségizett. Később a Hittudományi Főiskolára járt: mindeközben már hittantanárként tevékenykedett Szekszárdon. Akkoriban egy névváltoztatáshoz belügyminisztériumi engedély kellett, így 1895-től Virág vezetéknéven ismert. 1901-ben a pécsi papnevelő intézet lelki gondozójává tették meg, míg 1912-től Pakson, az egyházközség plébánosaként munkálkodott. 1915-ben„pápai kamarás” címmel tüntették ki - rá 7 évre szekszárdi plébánosként, illetve koroncói címzetes apátként szolgált. 1926-tól a pécsi egyházmegye püspöke, míg ’27-től a felsőház tagjaként tisztelték, majd „pápai trónállóvá” tették meg. Szintén 1927-ben Szekszárd díszpolgárává választotta. Főpapi titulusban 32 évig működött. Az igen későn, 1983-ban megjelent „Hajnal” című verseskötetével írói-költői tehetsége is napvilágot látott,de tankönyvíróként is jegyezték: 1896-ban „Általános neveléstan” címmel például tankönyvet publikált. 1904-ben „Imádkozzál és dolgozzál”, míg 1937-ben „Egyházi és alkalmi beszédek” címmel egyházi írásai is ismertek: ezek legnépszerűbb kiadványai. Bonyhádon, szülőháza falán emléktábla utal püspökké szentelésének eseményére, amelyet születése évfordulóján, 90 éve, 1926. augusztus 22- én avattak fel. Virág Ferenc 1958. március 2-án hunyt el Pécsett. Összeállította: Gy. L. Forrás: Szekszárd a XX. század első évtizedeiben - Tanulmányok és képek (Szekszárd, 2002). Szerk.: Dr. Dobos Gyula
