Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)

2016-06-05 / 22. szám

2016. június 5. , SZEKSZÁRDI VASARMAP Szekszárd az uniós feladatokban is segíti majd Jajcét Testvérvárosi együttműkö­dést írt alá június 1 -én, a Vár­­megyeháza dísztermében tartott ünnepi közgyűlés ke­retében Ács Rezső, Szekszárd és Edin Hozan, a Közép-Bosz­niai kanton legnépesebb vá­rosa, Jajce polgármestere. Ács Rezső az ünnepi közgyű­lésen hangsúlyozta: Szekszárd önkormányzatának küldött­sége egy hónappal ezelőtt járt a bosnyák településen, a láto­gatás és a szívélyes fogadta­tás pedig megerősítette hitü­ket, miszerint jó döntés volt a kapcsolatteremtés. Kiemelte ugyanakkor: az együttműködés Tolna megyéről is szól, hiszen a Fehérvári Tamás vezette megyei önkormányzat - az elnök maga is részt vett ünnepi közgyűlésen - is hasonló tartalommal írt alá megállapodást a 300 ezres lako­sú Közép-Boszniai kantonnal.- A bosnyák és a magyar nép története közös hagyomá­nyokon alapul. A két nép sokat szenvedett, de mindig talp­ra tudott állni - fogalmazott Szekszárd polgármestere, aki számos példával is élt a múlt­ra hivatkozva. Mint mondta, a XV. század folyamán Hunyadi Mátyás kétszer is visszafoglalta a töröktől Jajca várát, az egyik legkiemelkedőbb festőnk, Csontváry Kosztka Tivadar pe­dig megfestette az ott található vízesést. Adatok vannak arra nézve is, hogy a XX. század ele­jén még mintegy húsz magyar család élt Jajcán. Ács Rezső reményét fejezte ki, hogy a jövőben újabb kap­csolódási pontokat találnak a két település között, hogy mind a gazdasági, mind a civil életben együttműködhessenek. „Bosz­nia-Hercegovina csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, s az ezzel járó feladatokban Szek­szárd a tapasztalataival is segíte­né új testvérvárosát” - erősítette meg a polgármester. Edin Hozan, a bosnyák tele­pülés polgármestere elmondta: nagy öröm számukra, hogy nem csak papíron, hanem gaz­daságilag és kulturális szem­pontból is szoros együttmű­ködésre számíthatnak. „Hidat fogunk építeni a két nemzet között!” - célzott az újdonsült kapcsolat egyedi voltára, s egy­ben reményét fejezte ki, hogy a szekszárdi és a jajcei gazdasági szereplők is mihamarabb meg­találják a testvérvárosi kapcso­latban rejlő lehetőségeit. Miután a két vezető aláírásá­val szentesítette a testvérvárosi okiratokat, Ács Rezső egy, a városházát ábrázoló különle­ges képet, míg Edin Hozan egy Jajce város jelképeit tartalma­zó műalkotást ajándékozott a testvérváros első emberének. A közgyűlést követően a dele­gációt városnézésre invitálták a helyi vezetők. Gy. L. Sok „vihart” megélt város, gyönyörű természeti környezetben A június elsején az okirat aláírásá­val hivatalossá vált, hogy Szekszárd testvérvárosi megállapodást kötött a Bosznia-hercegovinai Jajce, vagy régi magyar nevén Jajca városával. Össze­szedtünk néhány adatot, amit érdemes tudni a Közép-Bosznia kantonban fekvő településről. Jajce az Orbász folyó partján fekszik, Szek­­szárdtól légvonalban 250 km-re. Neve a szláv jajce (tojás) főnévből ered, és arra a tojás ala­kú hegyre utal, amelyen fekszik. A város a 13. században lett bánság székhelye. Várát 1391 és 1404 között Hervoja építtette, majd a bos­nyák királyoké volt. 1434-ben Tallóci Matkó foglalta el Zsigmond király részére, de még 1449 előtt visszakerült István Tamás bosnyák király birtokába. Várát a török 1463-ban el­foglalta, de Mátyás király még az év végén visszavette. Jajce 1464-től 1527-es elestéig Magyarország része volt, közben a török időről időre ostromolta, de előbb Mátyás, aztán Corvin János, majd Zrínyi Miklós, végül 1524-ben Frangepán Kristóf mentet­te fel. A mohácsi vészt követően, 1527-ben Gázi Huszrev elfoglalta a várost, amely aztán egészen 1878-ig az Oszmán Birodalom fenn­hatósága alatt maradt. A török kiűzése után, 1878 és 1918 között az Osztrák-Magyar Monarchia része, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához tartozott. A boszniai háború során a szerb csapatok 1992-ben bevették, a boszniai horvát erők három évvel később foglalták vissza. Az 1995-ös daytoni békével Bosznia-Hercegovina nagyobbik szövetségi egységének, a bosnyák-horvát föderáció ré­sze lett. A délszláv háború előtt még 45 ezres (1991) várost ma mintegy 30 ezren lakják. A festői környezetben fekvő város meg­annyi látnivalója közül kiemelkedik a 30 m magas vízesés, mely a Pliva-tó és a Orbász folyó találkozásánál zúg alá, és amelyet Csontváry Kosztka Tivadar is megfestett. (forrás: xvikipedia)

Next

/
Thumbnails
Contents