Szekszárdi Vasárnap, 2016 (26. évfolyam, 1-46. szám)
2016-06-05 / 22. szám
2016. június 5. , SZEKSZÁRDI VASARMAP Szekszárd az uniós feladatokban is segíti majd Jajcét Testvérvárosi együttműködést írt alá június 1 -én, a Vármegyeháza dísztermében tartott ünnepi közgyűlés keretében Ács Rezső, Szekszárd és Edin Hozan, a Közép-Boszniai kanton legnépesebb városa, Jajce polgármestere. Ács Rezső az ünnepi közgyűlésen hangsúlyozta: Szekszárd önkormányzatának küldöttsége egy hónappal ezelőtt járt a bosnyák településen, a látogatás és a szívélyes fogadtatás pedig megerősítette hitüket, miszerint jó döntés volt a kapcsolatteremtés. Kiemelte ugyanakkor: az együttműködés Tolna megyéről is szól, hiszen a Fehérvári Tamás vezette megyei önkormányzat - az elnök maga is részt vett ünnepi közgyűlésen - is hasonló tartalommal írt alá megállapodást a 300 ezres lakosú Közép-Boszniai kantonnal.- A bosnyák és a magyar nép története közös hagyományokon alapul. A két nép sokat szenvedett, de mindig talpra tudott állni - fogalmazott Szekszárd polgármestere, aki számos példával is élt a múltra hivatkozva. Mint mondta, a XV. század folyamán Hunyadi Mátyás kétszer is visszafoglalta a töröktől Jajca várát, az egyik legkiemelkedőbb festőnk, Csontváry Kosztka Tivadar pedig megfestette az ott található vízesést. Adatok vannak arra nézve is, hogy a XX. század elején még mintegy húsz magyar család élt Jajcán. Ács Rezső reményét fejezte ki, hogy a jövőben újabb kapcsolódási pontokat találnak a két település között, hogy mind a gazdasági, mind a civil életben együttműködhessenek. „Bosznia-Hercegovina csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, s az ezzel járó feladatokban Szekszárd a tapasztalataival is segítené új testvérvárosát” - erősítette meg a polgármester. Edin Hozan, a bosnyák település polgármestere elmondta: nagy öröm számukra, hogy nem csak papíron, hanem gazdaságilag és kulturális szempontból is szoros együttműködésre számíthatnak. „Hidat fogunk építeni a két nemzet között!” - célzott az újdonsült kapcsolat egyedi voltára, s egyben reményét fejezte ki, hogy a szekszárdi és a jajcei gazdasági szereplők is mihamarabb megtalálják a testvérvárosi kapcsolatban rejlő lehetőségeit. Miután a két vezető aláírásával szentesítette a testvérvárosi okiratokat, Ács Rezső egy, a városházát ábrázoló különleges képet, míg Edin Hozan egy Jajce város jelképeit tartalmazó műalkotást ajándékozott a testvérváros első emberének. A közgyűlést követően a delegációt városnézésre invitálták a helyi vezetők. Gy. L. Sok „vihart” megélt város, gyönyörű természeti környezetben A június elsején az okirat aláírásával hivatalossá vált, hogy Szekszárd testvérvárosi megállapodást kötött a Bosznia-hercegovinai Jajce, vagy régi magyar nevén Jajca városával. Összeszedtünk néhány adatot, amit érdemes tudni a Közép-Bosznia kantonban fekvő településről. Jajce az Orbász folyó partján fekszik, Szekszárdtól légvonalban 250 km-re. Neve a szláv jajce (tojás) főnévből ered, és arra a tojás alakú hegyre utal, amelyen fekszik. A város a 13. században lett bánság székhelye. Várát 1391 és 1404 között Hervoja építtette, majd a bosnyák királyoké volt. 1434-ben Tallóci Matkó foglalta el Zsigmond király részére, de még 1449 előtt visszakerült István Tamás bosnyák király birtokába. Várát a török 1463-ban elfoglalta, de Mátyás király még az év végén visszavette. Jajce 1464-től 1527-es elestéig Magyarország része volt, közben a török időről időre ostromolta, de előbb Mátyás, aztán Corvin János, majd Zrínyi Miklós, végül 1524-ben Frangepán Kristóf mentette fel. A mohácsi vészt követően, 1527-ben Gázi Huszrev elfoglalta a várost, amely aztán egészen 1878-ig az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt maradt. A török kiűzése után, 1878 és 1918 között az Osztrák-Magyar Monarchia része, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához tartozott. A boszniai háború során a szerb csapatok 1992-ben bevették, a boszniai horvát erők három évvel később foglalták vissza. Az 1995-ös daytoni békével Bosznia-Hercegovina nagyobbik szövetségi egységének, a bosnyák-horvát föderáció része lett. A délszláv háború előtt még 45 ezres (1991) várost ma mintegy 30 ezren lakják. A festői környezetben fekvő város megannyi látnivalója közül kiemelkedik a 30 m magas vízesés, mely a Pliva-tó és a Orbász folyó találkozásánál zúg alá, és amelyet Csontváry Kosztka Tivadar is megfestett. (forrás: xvikipedia)
