Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-11-01 / 38. szám
2 , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 2015. november 1. Európa ’56-ban is tele volt alkalmatlan vezetőkkel A hosszú, csendes, félelemben töltött évek után 1956. október 23-án ősi erővel szakadt fel az életösztön a magyar népből. Olyan erősen, hogy a világ beleremegett és népek sora nézte csodálattal a magyarok bátorságát. Erről beszélt a forradalom 59. évfordulóján, a szekszárdi Szent S István téri '56-os emlékmű- 3 nél tartott városi megemlé- & kezésen dr. Horváth Kálmán c megyei kormánymegbízott. £ Amint arra emlékeztetett: az elnyomott népből elemi erővel tört ki az esztelen kommunista elnyomásból fakadó elégedetlenség, amire sem a magyar, sem az orosz elvtársak nem számítottak. A forradalmárok nagy bátorság birtokában voltak, hiszen nem a magyar hatóságokkal, hanem egy világbirodalommal álltak szemben, amely modern hadseregét azonnal bevetette Budapesten, a szinte fegyvertelen felkelőkkel szemben - tette hozzá, kiemelve: a magyar nemzet az ezer év alatt megtanulta, hogy a szabadságról, a hazáról nem elég csak beszélni, azért harcolni kell a háborúban és a békés hétköznapokban is. A kormánymegbízott, Orbán Viktor 1989-ben, Nagy Imre újratemetésén mondott beszédéből idézve arról szólt: vérbe fojtották a felkelést, s „visszakényszerítettek bennünket abba az ázsiai zsákutcába, amelyből megpróbáltunk kiutat találni”. Horváth Kálmán hangsúlyozta: 1956-ban a Magyar Szocialista Munkáspárt elvette a fiatalok jövőjét, az 1989-et követő húsz esztendő pedig az MSZMP által okozott erkölcsi, gazdasági, társadalmi károk eltakarításával telt. Az 1990 óta eltelt 25 év arról tanúskodik: a forradalom vérbe fojtása okozta társadalmi, gazdasági, erkölcsi károkat még mindig nem sikerült ledolgozni. Ráadásul „a kommunisták mindenre hajlandó, a liberalizmus álruhájába bújt utódai még mindig köztünk vannak” - jelezte. Amint arra a kormánymegbízott felhívta a figyelmet: ahogy akkoriban, Európa ma is tele van alkalmatlan vezetőkkel, tehetetlenekkel, akik „saját gyengeségük miatt képesek nemzetüket, népüket feláldozni, feltétel nélküli néma szolidaritást, befogadást, béketűrést követelve az emberektől. A szóban forgó személyek megsértik a nemzetek szuverenitását, amikor felhatalmazás nélkül, önhatalmúlag milliónyi idegent hívnak meg és osztogatnak szét országok között. (...) Európa vezetői elfelejtették megkérdezni az európai embereket arról: akarják-e, hogy a kontinens, az országok lakossága, kultúrája, rendje, hite mindörökké megváltozzon” - tért ki az aktuálpolitikai eseményekre. Mint fogalmazott: így volt ez 1956-ban is: az elnyomók azt hitték, önhatalmúlag meg lehet tenni bármit a nemzetekkel - akár azt is, hogy feladják szabadságukat, önrendelkezésüket, kultúrájukat, hitüket, határaikat, történelmüket. „A baloldal akkor és most is a külföldiek pártján állt, a magyar emberekkel szemben. A magyarok válasza ma is az, ami ’56-ban: Elég volt!” - tette hozzá. „Mi, magyarok ’56 óta tudjuk, nem csak az idegen megszállók, gyilkosok okozhatják egy nemzet vesztét, hanem a tehetetlenek, alkalmatlanok is, akik saját gyengeségük miatt képesek voltak eladni nemzetük szabadságát” - zárta beszédét dr. Horváth Kálmán. A rendezvényen a Szent László Szakképző Iskola diákjai mutattak be irodalmi összeállítást, az intézmény tanárainak felkészítésében. A megemlékezésen az egyházak nevében dr. Kaszó Gyula református lelkipásztor mondott ünnepi áldást. Az egyházi elöljáró Jézus magvető példázatával hozta párhuzamba a magyarság szabadságvágyát, amikor arról szólt: az csírázni akaró mag nemzetünk életében. Mint mondta, lényeges, hogy megőrizzük szívünkben is a szabadság csíraképességét. Van, hogy nyerészkedő idők jönnek, amikor elfogy a táptalaj, elsorvad a csíra. „Jönnek a nagyhatalmak és elfojtják: szinte mindegy, tank lánctalpakkal, avagy gazdaságpolitikával” - fejtette ki dr. Kaszó Gyula. Mégis - mindezek ellenére, ha a magot visszahúzódásra kényszerítik, a felszín alatt évekig csíraképes marad, majd újból növekedésnek indul - utalt ’56 örökségére. Az ünnepi megemlékezést követően a város és a megye vezetői, az intézmények, a társadalmi, politikai szervezetek képviselői, továbbá a lakosság részéről megjelentek az ’56-os emlékműnél elhelyezték koszorúikat. Az események sora október 23-án este a szekszárdi kamarazenekar ünnepi hangversenyével zárult a Művészetek Házában.-gyimóthy-
