Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)

2015-11-01 / 38. szám

I I I 2015. november 1. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Munkaerőhiány egyre több szakmában Megyénkben 4464 főt sike­rült bevonni a 2011-ben in­dult, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő, októ­ber utolsó napján záruló Tár­sadalmi Megújulás Operatív Programba. A lehetőségnek köszönhetően négy éve még 14 ezer főt is meghaladó munkanélküliség a program végére 8581 főre apadt. A megyei kormánymegbízott, dr. Horváth Kálmán október 21-én, a Vármegyeházán az említett TÁMOP 1.1.2-11/1 el­nevezésű program eredménye­ivel foglalkozó konferencián hangsúlyozta: Magyarország kormánya célul tűzte ki a fog­lalkoztatás bővítését, amelynek keretében egymillió új munka­helyet kívánnak 2020-éig létre­hozni, illetve növelni a 20 és a 60 évesek körében a foglalkoz­tatottságot. A cél versenyképes munkaerőpiac teremtése, amely a leghátrányosabb helyzetben élők számára munkát nyújt, ugyanakkor figyelembe veszi az egyéni élethelyzeteket - tette hozzá, hangsúlyozva: lényeges, hogy álláskeresésre ösztönözzék az embereket, ezzel is közelebb kerülve az európai és a magyar foglalkoztatási stratégiákhoz. Személyre szabott, komplex program biztosítja az álláske­resők munkaerőpiacra történő visszahelyezését - erről már Szűcsné Füredi Szilvia, a me­gyei kormányhivatal foglalkoz­tatási főosztályának vezetője beszélt. Ebbe a körbe a legfel­jebb alapfokú iskolai végzett­ségűek, a pályakezdők és a 25 év alatti fiatalok, az 50 év felet­tiek, a gyes-gyedről, vagy ápo­lási díjról visszatérők, továbbá a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek, a foglalkozta­tást helyettesítő támogatásban részesülők, valamint a bérpótló juttatásra szorulók is beletar­toznak. A munkát keresőket mentorálják, de támogatják a vállalkozóvá válást is, a képzé­sek közben pedig a megélhetést is biztosítják. A TÁMOP-program folyta­tásaként egy Gazdaságfejlesztő és Innovációs Operatív Progra­mot (GINOP) indítanak útjára. Utóbbi 102 milliárdos forrás­kerete idén október 1-től 2018. december 31 -ig használható fel. A projekt megyei megvalósítá­sáról szólva Mátyás Tibor Attila, a megyei kormányhivatal fog­lalkoztatási főosztályának mun­kaerő-piaci program főtanács­adója kiemelte: óriási eredmény, hogy a 14-15 ezres mértékről 8-9 Tolna megye ugyanakkor már munkaerő-hiánnyal küzd, valamennyi szektorban és te­rületen. Jelenleg négy program fut (a már záruló TÁMOP és három új GINOP), köztük akad ifjúsági garanciához kapcsolódó támogatás, a 25 év felettieket tá­mogató „Üt a munkaerőpiacra”, vagy az alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzé­sére fókuszáló projekt is. A most lejáró TÁMOP-pro- jekt 3 milliárd forinttal indult. 4464 ember bevonása sikerült a programba, amely az eredeti tervhez képest 123,3%-os telje­sítést jelent. Képzésben 2161-en, bérjellegű támogatásban 2382-en vettek részt, míg 3791 fő sikere­sen fejezte be a projektet, amely majd 130%-os teljesítési arány. A programban a fiatalok vet­tek részt a legtöbben: 1381-en, az alacsony iskolázottságúak száma 849 fő volt. A bevont személyek közt 679 fő volt roma származású. A 25 év alattiak aránya mindazonáltal 37,5%- kal igen magasan állt. A koordi­nálók a projekt során nem talál ­ezerre süllyedt a munkanélküli­ség. Tolna megyében augusztus végén 8581 álláskeresőt tartot­tak számon, amely (8,6%-os) munkanélküliségi arány igen alacsonynak számít. Összessé­gében Dombóvár térségében a legmagasabb a munkanélküliek aránya, míg Tamási csak utána következik - utóbbi helyen a leg­intenzívebb a közfoglalkoztatás. A programban résztvevők közt 45%-os a legfeljebb nyolc osztályt végzettek aránya, azonban jó pá­ran még ezt a szintet sem érik el. A megyei munkanélküliek közt a férfi/nő arány kiegyenlített: a 25 év alattiak 22%-ot képviselnek - velük külön kell foglalkozni, csakúgy, mint az 50 év feletti­ekkel. A megyében egyébként a tartós munkanélküliek aránya 30%-ot mutat. Általános tapasztalat, hogy ahol a legmagasabb a munkanél­küliség, ott van a legtöbb gond a hátrányos helyzetűekkel is. Munkaerőpiaci képzésekre nyúj­tottak támogatást, a pénz felét a bevont emberek képzésére fordí­tották. Az állam a képzés térítési díját 100%-ban állta, amely alatt keresetpótló juttatást kapott a résztvevő. Számukra 90%-os utazási igazolványt is járt, sőt, a foglalkoztatott egészségügyi és alkalmassági vizsgálatokat is fizették. Vállalkozóvá válás esetén 6 hónapos támogatás, il­letve a minimálbér összegének megfelelő juttatás járt. Lakhely­támogatást már az kapott, aki 100 km-nél messzebb tudott el­helyezkedni munkavállalóként. Foglalkoztatás bővítésére szolgá­ló támogatást is adtak, ahol az új alkalmazott bérét 70%-os mér­tékben segítették ki, maximum 8 hónapig - utána a munkaadó volt köteles támogatás nélkül to­vább foglalkoztatni dolgozóját. Az elhelyezkedés terén gondok a 25 év alatti és az 50 év feletti ré­teggel akadnak. Mindösszesen tak elég hiányszakmát, melyben a nők érintettek, ugyanakkor próbáltak számukra is különfé­le segítséget nyújtani. 115 tan­folyamból 95 nyújtott OKJ-s képzést, míg 9 betanító jellegű, 6 felzárkóztató, 5 hatósági volt. A megyei hiányszakmák jel­lemzően a targoncakezelő, a CNC forgácsoló, a gyakorló ápoló, a TB-ügyintéző, az ápo­lási asszisztens, vagy a szociális gondozó, de például bolti el­adóra, vagy ácsra, kőművesre is szükség van. Volt méhész­képzés, de mehettek húsipari betanított munkásnak, tejter­mék-gyártónak, sőt, még beta­nított varrómunkásnak, zöld­ség-gyümölcstermesztőnek, péknek, vagy gépi forgácsoló­nak is - utóbbiakra azonban nehéz volt találni embert. A program sikeres befejezése az eredetileg előirányzott 81% helyett már 90%-os arányt mu­tat (3791 fő). Gyimóthy L.

Next

/
Thumbnails
Contents