Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-02-22 / 6. szám
4 ^ SZEKSZÁRDI VASARMAP 2015. február 22. Rengeteg vegyszert szórtak ki tavaly a borászok Nem tudtak jó hírekkel szolgálni a borosgazdák számára azok a szakértők, akik a Szek- szárd-Újvárosi Római Katolikus Társaskör Szent István Házában tartottak előadást február 12-én arról, mire kellett (volna) ügyelni a tavalyi szőlészeti-borászati év során. Az elkésett permetezések visszafordíthatatlan következményeiről a BASF Hungária Kft. területi képviselője. Maros Péter, míg a sokszor keserédes boreredményekről Módos Ernő, az Alisca Borrend nagymestere osztotta meg információit a jelenlévőkkel. A szürkerothadás, amely képes áttelelni a szőlőben, akkor üti fel a fejét, ha az átlagnál csapadékosabb az időjárás: ez egészen biztos - hívta fel a figyelmet Maros Péter, aki az említett betegség kapcsán elmondta: a virágzás végén jelentkezik, amikor a virágsapkák megtelnek vízzel, ám fürtzáródásnál, illetve az érés folyamán, a bogyók levesesedésénél szintén felbukkanhat. A lisztharmat ellenben már attól függően alakul ki, hogy akad-e fertőzőanyag a szőlőben, avagy sem. A fertőzés tekintetében a szakember kiemelte: a gazda hiába védi pedánsan szőlőjét, ha a szomszéd ugyanezt nem teszi meg, nagy károkkal szembesülhet, hiszen a lisztharmat már 5 fokon is képes fertőzni. Szekszárdon erre a betegségre különösen oda kell figyelni, mivel 1990 és 2014 között tizenkét évjáratban keserítette meg a gazdák életét, szemben a pero- noszpórával, „csupán” ötben. A lisztharmat elég jól jelezhető előre és minél hosszabb idő telik el a virágzás és az első tünetek között, annál inkább várható egy járvány kialakulása. Míg 2013-ban 31 nap volt az említett két utóbbi esemény közt az eltelt idő, amelyben egyáltalán nem volt ideje a kórokozónak a felszaporodásra, addig 2014-ben már 62 napra nőtt a különbség. Tény, hogy a város egyes területein, így Görögszóban, Porkoláb-völgyben, vagy éppen Faluhelyen a tavalyi évben már május első napjaiban megjelent a fertőzés tünete. Éppen ezért is- tette hozzá a szakértő - április 30-a és június 8-a között öt olcsóbb kezelést kellett volna megejteniük a gazdáknak, hiszen a virágzás kezdetén még nagy hatékonysággal lehetett volna beavatkozni a lisztharmat ellen. Hangsúlyozta: amennyiben közepes fertőzés áll fenn, úgy csak a fürtre irányuljon a permetezés, ha viszont gyöngébb a baj, elég egy kontakt beavatkozás is. Maros Péter előadásán nem győzte kiemelni, hogy valamennyi lisztharmat és pero- noszpóra melegágya a lomb - utóbbi kórokozó május 14-én, 13 nappal korábban jelent meg, mint eddig, ám ezzel tavaly mégsem volt probléma. Amint azt előadásán jelezte, sajnálatos, hogy akkor, amikor már menthetetlenné vált a szőlő, rengeteg permetszert szórtak ki a gazdák- fölöslegesen, megkésve. Módos Ernő, az Alisca Borrend nagymestere szerint azért azt is látni kell, hogy lisztharmat kérdésben a környezeti fertőzés nem mindig a teljes borvidéket borítja be, lévén, a bortermőhelyek fekvésétől függően akadt, ahol mégiscsak egészséges maradt a szőlő. A tavalyi évről szólva a borász elmondta: az eltelt időszak kevesebb bort hozott az optimálisnál, de a fizetőképesség sem emelkedett túlzott mértékben. Ez igen jól mérhető például a pörbölyi kocsmánál, ahol a korábbi, heti 150 literes fogyasztás idénre drasztikusan, 80-90 literre(!) apadt - tette hozzá mosolyogva. Elmondása alapján kiderült az is, hogy a korai-középérésű fajtáknál szinte lehetetlen volt jó minőségű bort előállítani. A jobb nedűk elérése érdekében a tavalyi károkból okulva a gyorsabb fejtést, a feltöltöttség- re való odafigyelést, a seprőről történő gyors levételt, tisztított jg pinceműveleteket, illetve kom- ö binált íztisztító derítést ajánlott g - utóbbit a penészes ízmaradványok kiküszöbölése érdekében. „Úgy érdemes szűrni, hogy előtte derítsünk” - utalt Módos Ernő arra: a durva, koncentrált nyers ízekre kiváló derítőszerek léteznek. A középérésű fajtákkal, mint a sauvignon blanc, sok probléma akadt, ellentétben az olasz- rizlinggel, amelyből tisztességes bora született annak, aki a szüretet október közepéig kitolta, ám ez a borfajta is karcsúbbá, vékonyabbá vált tavaly. A portugiesert meglátása szerint el kell felejteni, a kékfrankos, cabernet, merlot döntően termőterület, valamint növény- védelem kérdése volt, míg a kadarkák a legszakszerűbb kezeléssel is vékonyra sikeredtek. Módos úgy tapasztalja: a rosé az egyetlen, amelynek növekszik a fogyasztása, Szekszárd pedig különösen produkálja magát az utóbbi években e téren is. Módos Ernő előadásán arra is rávilágított: 2015-ben nem nagyon találni kénhidrogénes borokat, egérízűeket ellenben igen. Ennek kapcsán figyelmeztette a jelenlévőket: fontos, hogy a bor egészben, együtt kapja meg a kéndózist. Lévai Márton
