Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-07-12 / 26. szám
^ SZEKSZÁRDI IASAR1AP 2015. július 12. Uniós támogatásból teremtene munkahelyeket a Ferropatent A 2014-2020 közötti uniós fejlesztési ciklus Tolna megyei lehetőségeiről tartottak sajtó- tájékoztatót július 8-án a szekszárdi telephelyű, 1992 óta működő Ferropatent Zrt.-nél. A sajtóhelyszín azért erre a kereskedelmi, ipari- és alkatrészgyártási tevékenységre spéci- 3 alizálódott vállalkozásra esett, | mert a támogatások lehívása % tekintetében a megyei vállala- z tok esélyeiről esett szó, s mint 5 ilyen, a Ferropatent egyik kiváló g példája a jól működő helyi cé- < geknek. A tájékoztatón Hirt Ferenc, ö a Paks-Tamási körzet országy- 2 gyűlési képviselője hangsúlyozta: a helyi vállalkozások számára kétfajta lehetőség nyílik manapság: vagy fejlesztenek és megmaradnak, vagy pedig eltűnnek. Kiemelte: a kilencvenes évek elején létrehozott vállalatok az évtized végére 80- 90%-ban megszűntek, ám nem ilyen a Ferropatent Zrt., ahol a cégvezetők kellő jövőképpel, elképzeléssel rendelkeznek - szögezte le. Amint az tudható, hazánk 25 milliárd eurót hívhat le támogatásként az uniótól a 2020-ig tartó ciklus folyamán, amelynek továbbosztásában két szempont - a munkahelyteremtés, illetve az export növelése - kap prioritást. A cél, hogy olyan„bran- deket”, márkákat hozzon létre Magyarország, amelyekkel felveheti a versenyt a külföldi termékekkel. Hirt Ferenc szerint a Ferropatentnek is ez az útja, hiszen nem csak olcsó munkával darabolnak fel fémtermékeket, hanem valamit elő is állítanak belőlük. Sajnálatos módon a Tolna megyéből igényelt támogatás az előző ciklus során messze elmaradt az országos megyei 772 milliárdos átlagtól, tekintve, hogy 212 milliárd forintot hívtak le. A megítélt támogatások ügyében sem jobb a helyzet: Tolna megyébe a korábbi uniós időszakban 120 milliárd érkezett meg, míg az országos megyei átlag 458 milliárd forintot tett ki. Hirt az adatokból azt szűrte le: elképzelhető, hogy nem mernek az emberek pályázni, annak ellenére, hogy érdemes beruházni. A Tolna Megyei Önkormányzat elnöke, Fehérvári Tamás a Terület- és Település- fejlesztési Operatív Program kapcsán (TOP), amelyben a Sió csatorna turizmusfejlesztési koncepciója is szerepel, arról beszélt: fontos, hogy lehetőség szerint nyissa ki a kaput az állam a pályázók előtt. Lényeges szempont a gazdaságélénkítő programok feltárása, amelynek során a szekszárdi, illetve Tolna megyei cégek hamarosan kihasználhatják a pályázatok nyújtotta lehetőségeket - tudatta. A sajtóesemény „házigazdája”, Szabó Sándor, a Ferropatent Zrt. vezérigazgatója két fejlesztési koncepciót vázolt fel saját cége tekintetében: első körben egy új gépekkel felszerelt 1200 m2-es csarnokot kívánnak felépíteni, majd a későbbiekben - de még az uniós ciklus során - egy hi- deghasító-táblásító géppel berendezett 6000 m2-es csarnoképület megvalósítása lesz a következő beruházási lépés. A munkahelyteremtés sem marad el a cégnél: további 15-30 embert kívánnak a jelenlegi 103 fő mellett alkalmazni. A Ferropatentről tudni lehet, nagy hangsúlyt fektet a szakmai továbbképzésekre is: 4-5 éve oktat tanulókat a fémipari szakmában. Ügy látják, ameny- nyiben támogatást kapnának, üzemükben hatvan fő képzésére nyílna lehetőség. További terveik közt szerepel, hogy a Paksi Atomerőmű bővítéséhez hegesztőket képeznének ki. Hirt Ferenc a tájékoztatón arra is emlékeztetett: Szekszárd számára 6,8 milliárd forint jár külön a megyei fejlesztések mellett. Abbéli véleményének is hangot adott, hogy a szakképzést már 5-6 osztályban meg kellene ismertetni a gyerekekkel, hogy ne nyolcadik osztályban dőljön el, kiből mi lesz. Gy. L. Új őrlési technológiát vezetett be a Sikér Új őrlési technológiát vezetett be szekszárdi üzemében a tatabányai székhelyű Sikér Malomipari Zrt., amellyel hosszú távon stabil minőségű lisztet lehet előállítani. A technológiát 2,5 éves, 464 millió forintos kutatás-fejlesztési projekt keretében dolgozták ki, amelyhez a zrt. 286 millió forint európai uniós támogatást nyert el a Gazdaságfejlesztési Operatív Program forrásaiból - írták közleményükben. A fejlesztésben ötvenen, mérnökök, operátorok vettek részt. Az innovációnak köszönhetően a vállalat az eddigi finomliszt, búzadara és más malomipari termékek gyártása mellett képessé vált magasabb vízfelvevő képességű liszt előállítására. A cég korábbi ismertetése szerint erre azért volt szükség, mert a stabil minőséget a malmok a különböző minőségű búzák keverésével érhetik el, ez azonban nem mindig felel meg a sütőipar elvárásainak. A gyártók ezért gyakran stabilizátorokat, állományjavító szereket alkalmaznak. A magas vízfelvételi képességű liszt hozzáadásával ugyanakkor hosszú távon stabillá lehet tenni a liszt minőségét. A szekszárdi malom 2014. novemberben kezdte el az új típusú liszt kísérleti gyártását, amelynek ideje alatt havonta 250-300 tonnát állítanak elő. A 2014-ben 10,4 milliárd forint árbevételt elérő Sikér Zrt. évente mintegy 100 ezer tonna lisztet gyárt, ezzel a hazai piacon tíz százalékos a részesedése. A cég 2015. évi várható árbevétele 9 milliárd forint körül lesz, a fejlesztésnek köszönhetően a kísérleti gyártás után már az első évben 10 százalékos árbevétel-növekedésre számítanak. SZV/MTI
