Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)

2015-07-12 / 26. szám

2015. július 12. SZEKSZÁRDI VASARMAP Történelem és tankönyvek Nagy Mariann történész, a Pécsi Tudományegyetem BTK Újkortörténeti tanszék docense „A magyarországi nemzetiségek a történelem tankönyvek és a történe­lemtanítás tükrében (XVIII. - XXI. század)" címmel tartott előadást a XLIII. Honismereti Akadémia szerdai napján. A Garay János Gimnázium dísztermében Nagy Mariann előbb arról beszélt, hogy a PTE egykori hallgatója, majd taná­raként fontosnak tartja, hogy az általuk kinevelt történelem tanárok milyen tankönyvekből adják át a tudást az általános­vagy középiskolás diákoknak, s ezek milyen mélységben, és a valóságot tükröző módon mesélnek-e a nemzetiségek helyzetéről. A magyarság tör­ténete ugyanis szerinte elvá­laszthatatlan a nemzetiségileg sokszínű Kárpát-medence történetétől. Nagy Mariann szerint a tankönyvek amellett, hogy a leginkább tudatformáló források, kordokumentumok is egyben, ezért - s ezt, mint érettségi elnök is évről évre tapasztalja - nem mindegy, milyen könyvekből tanulnak a fiatalok. A történész az elmúlt évek-évtizedek terméséről nincs éppen jó véleménnyel... Szerinte a jó tankönyv tar­talmilag igyekszik a legújabb tudományos eredményeket bemutatni, de emellett tanít­ható és tanulható is, vagyis módszertanilag is megfelelő. Az 1806-ban kiadott első, ál­lamilag is elismert történe­lemkönyvről ez utóbbi még nem volt elmondható. Hiába ajánlotta a II. Ratio Educatio­ns, terjedelmessége miatt az iskolák nem használták. Az 1920-as években még jeles tör­ténészek jegyezték a tanköny­vek többségét, később azonban már egyre inkább szakmód­szertannal foglalkozó írók publikáltak. Az előadó szerint sokkal közelebbi kapcsolatba kell kerülnie a tudománynak és a közoktatásnak, különben félő, hogy néhány évtized múl­tán nem lesznek valós ismere­teink. Amikor a 2000-es évek elején, érettségin és felvételi vizsgán is régen „ledőlt topo­szokat” hallott viszont a diá­kok szájából, elhatározta, hogy behatóbban tanulmányozza a történelemkönyvek történetét. Nagy Mariann a II. Világ­háborút követő néhány évet a „boldog békeidő” jelzővel illette, már ami a tanköny­veket illeti. A még 1943-ben megjelent, a 18. század nagy etnikai átalakulásáról szó­ló tankönyv például remek munka, mint ahogy az 1945 és 1948 között megjelent köte­tek is, amelyek az ideológiától megtisztítva igyekeztek átadni a tudást. A későbbiekben az­tán éppen az ideológia lett az, amely a nemzetiségek helyze­tét nem valós színben tüntette fel, s amelynek nyomai még ma is érezhetőek. Bizonyos tankönyvek ugyanis egy-két bekezdést szinte változatlan formában ismételgetnek. Az 1948-ban kiadott történelem tankönyvet - amelynek négy szerzője Kossuth díjat kapott a munkájáért - már a marxista ideológia itatta át. A legkemé­nyebb időszak 1962-ig tartott. Az új tantervek hoztak némi javulást, de a tudomány és a tankönyvek a 70-es, 80-as években kerültek legmesszebb egymástól. A szerzők ugyanis nem akartak tudomást venni az Akadémia történelemtudo- mányi tanszékén lejátszódott rendszerváltásról, pedig az MTA-ban már a nyugati mód­szereket követtek. A rendszer- váltást követően is csak egyes szavakat, mondatokat húztak ki, vagy javítottak a történe­lemkönyvekben. Fontos rész­letek hiányoznak a ma aktuá­lis kötetekből. Nagy Mariann szerint a teljes szemléletváltás még várat magára. Fekete László Vizuális költészet A hagyományos irodalmi be­szédmód mellett a vizuális költészet és a slam poetry is témája lesz a hétfőn kezdő­dő Szekszárdi Magasiskola elnevezésű írótábornak, amelyet harmadik alkalom­mal rendeznek meg a tolnai megyeszékhelyen. Az egyhetes táborba, ame­lyet a szekszárdi születésű Mészöly Miklós (1921-2001) Kossuth-díjas író szellemi örökségének jegyében rendez­nek, ezúttal húsz írójelöltet, hallgatót, írójelöltet várnak. A műhelyfoglalkozásokon mások mellett Tóth Krisztina, Géczi Já­nos, Kukorelly Endre, Horváth Kristóf (Színész Bob), Baranyai László és több Mészöly-díj as író, Győrffy Ákos, Péterfy Ger­gely, Szilasi László és Szkárosi Endre tart előadásokat, illetve ad tanácsokat a résztvevőknek Szkárosi Endre, a tábor szakmai vezetője az MTI-nek elmondta: a műhelybeszélgeté­seken az irodalom mai helyze­téről, lehetőségeiről is szó lesz. Beszélnek arról, hogy az írók­nak milyen eszközeik lehetnek a megszólalásra, az irodalom mennyire tudja megteremteni az alternatív formákat. Többek közt arra a kérdésre is választ keresnek, hogy hol a helye az irodalomnak egy olyan társada­lomban, ahol az olvasás teljesen átalakult, megjelent az interne­tes irodalom, az e-könyv és a hangos könyv is - tette hozzá. Ágoston Zoltán, a Jelenkor, Mészáros Sándor, a Kalligram című folyóirat főszerkesztője és Szilasi László író kerekasz- tal-beszélgetésén az irodalom intézményrendszerérői esik szó. Géczi János vizuális költészeti és Horváth Kristóf slam poe­try műhelyfoglalkozásokat tart, amelyek a kifejező készség és az élő nyelvi megszólalás tech­nikáira fogják rávezetni a hall­gatókat. A hagyományos költői megszólalás iránt érdeklődők­nek Szkárosi és Tóth Krisztina tart műhelyfoglalkozást. SZV/MTI a Szekszárdi Strand és Élményfürdőben 2015. július 18-án Éjszakai fürdőzés és filmvetítés a film címe: Igazából szerelem (szinkronizált angol romantikus vígjáték (12) Főszereplők: Hugh Grant, Colin Firth, Laura Linney, Liam Neeson, Alan Rickman ILegiyieHnis e>z a> v-trs&ny • a-rcftMís/ • u-g róXóvá*­A családi verseny dobogósainak értékes nyeremények! A csapatversenyre jelentkezni lehet már előzetesen is a helyszínen, illetve a titkarsag@aljscaterra.hu e-mail címen. A programokról és időpontokról részletes információ a helyszínen, illetve a honlapunkon: (Ö00088) www.szekszardifurdo.hu o www.facebook.com/szekszardifurdo Családoknak, csapatoknak: ügyességi versenyprogram

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents