Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)

2015-07-12 / 26. szám

2015. július 12. ^ SZEKSZÁRDI VASARNAP A bringázás még odébb van A jelenlegi kormányzati cik­lusban már a kezdetekkor megfigyelhető volt az a tö­rekvés, hogy a lehető legtöbb hatósági, szakigazgatási, ok­tatási és egészségügyi fel­adatot az önkormányzatok helyett az állam vegye át. Ak­koriban sokan jegyezték meg viccelődve: a polgármeste­reknek, helyi testületeknek pusztán a protokoll, a helyi sport meg a népünnepélyek szervezése, irányítása marad meg feladatul. Ács Rezső sze­rint ez a vicces megjegyzés még viccnek is rossz.- Elnézve a heti rendszerességgel szerkesztőségünkbe érkező, beru­házásokkal kapcsolatos sajtótá­jékoztatókra invitáló meghívót, valóban nehezen hihető, hogy az állam nem hagyott elegendő ten­nivalót az önkormányzatoknak. Ráadásul Szekszárd mintha még a ma már állami feladatokba is bele-beleszólna. Miért?- A kórházban, rendelőkben végzett közös munkára gondol? - kérdez vissza a polgármester. Nos, az állam, illetve a kormányzat bármennyit is vállal, mégsem itt él. Elvégzi az alapvető feladatokat, de ha teszem az mi, szekszárdiak többet akarunk, valamiben ma­gasabb színvonalú körülményeket szeretnénk, akkor ezért már a mi feladatunk tenni. Ennek a törek­vésnek a jegyében kezdtük példá­ul felújítani az orvosi rendelőket. Ennek a törekvésnek a jegyében működünk együtt - nem szokvá­nyos szinten - a kórházzal. Azért mondom, hogy nem szokványos szinten, mert az együttműködés eddig is megvolt, de mi most egy jóval magasabb szintre emeltük. Elég, ha csak a gyermekosztály fejlesztését említem: a szekszárdi kórház gyermekosztálya ma már bárhol a világon megállná a helyét szakmailag, technikailag, a helyi áldozatvállalásnak köszönhető­en. Ám, hogy érzékeltessem, nem minden pénz kérdése: kifestettük közösen a rendelőintézetet. Aztán - vissza a gyermekosztályhoz - újabb kérés: nagyon kéne oda egy klíma, tudunk-e segíteni? Tud­tunk. A hivatal egyik berendezé­sét odaadtuk, felszereltük. Ingyen. Mondhatjuk, a város kissé túllépte a hatáskörét a helyi egészségügy­ben, ahol mindössze az alapellátás biztosítása lenne a feladata. Túl­léptük, a saját érdekünkben.- Említette, nem minden pénz kérdése. A házi segélyhívó-szol­gálat sem az?- A szociális ellátás, a szociá­lis biztonság pénzbe kerül, ami viszont sosem lehet pénzkérdés. A szavakkal játszhatunk, de ezen a területen legfeljebb csak a sza­vakkal. A házi segélyhívó-szol­gálat eszközigénye drága, de akinek szüksége van rá, az meg kell, hogy kapja. Munkatársa­im először felmérték, hányán vannak azok a szekszárdiak, akiknek valóban szükségük van rá, ezt követően kezdtük meg a beszerelésüket. Az ötödiknél tar­tunk, most mérünk fel tizenhá­rom újabb igényt. A diszpécser- központ eddig is jól működött, a rászorulóknak pedig ezek után odahaza csak egy gombot kell megnyomniuk, ha baj van.- Kicsi megyeszékhely va­gyunk. Meg tudjuk tartani az igazán tehetséges embereket, pontosabban, szakembereket, mindig lesz, aki ki tud építeni technikailag egy házi segélyhí­vó-szolgálatot?- Nyilvánvaló, hogy nem tu­dunk versenyezni egy gazdag nagyvárosi céggel, a főváros lehe­tőségeivel, de én azt veszem észre, Szekszárd igenis nagy megtartó­képességű város. Nem csak azért, mert élhetőnek mondják - mi is annak tartjuk -, de talán azért is, mert az önkormányzat a lehető legnagyobb mértékben igyekszik szolgálni a helyi vállalkozások érdekeit is. A beruházásainkat velük végeztetjük, az adóren­deletünk, helyi szabályozásunk mértéktartó és figyelembe veszi a külvilág szabta körülményeket is. =2 A szakképzési rendszert igyek- S szünk a helyi sajátos igényekhez | igazítani, és akár hiszi, akár nem, o a helyi vállalkozások munkaerő- 8 gondokkal, egészen pontosan: munkaerőhiánnyal küszködnek. Itt van szerepe a szakképzés kor­rekciójának: hiába hoz be egy helyi cég valamilyen új gépsort, ha nem talál szakembert, aki működtesse. Egyébiránt, nem csak az a feladat, hogy megtart­suk az élvonalbeli szakembere­ket - orvosokat, pedagógusokat, műszaki, pénzügyi koponyákat -, de sokkal jobban bele kell áll­nunk az idegenforgalom fejlesz­tésébe is, ami vélhetően további munkahelyeket kínál majd. Ezért szeretnénk a kalandparkot, és ezért szeretnénk a kisvasutat behozni a város határáig. Hogy azután összekösse Szekszárdot a gemenci kikötővel. Szóval a kör­nyezet, a meglévő konferencia- központ és a bor mellé minderre még szükség lesz, de leginkább szükség lesz egy nagy és sokcsil­lagos szállodára, legalább száz­ötven-kétszáz szobával. Ez ma már elengedhetetlen, tisztában vagyunk vele.- Az önkormányzat által vé­geztetett munka koordinálása, szemmel tartása jobbára a pol­gármesteri hivatal illetékeseinek szakfeladata, a polgármesterek meg nyaralnak. Az Ács-család mikor indul?- Egyelőre nem indul. Majd lesz egy kis balatoni kerékpá­rozás, de arra még valahonnan időt kéne szakítanom. Itt van például a vízbázis dolga. Nem győzöm hangsúlyozni ennek je­lentőségét. Amint már sokszor mondtam: a város ivóvízzel való ellátásáról beszélünk, a követke­ző száz évre! Nem lehet ennek az ősszel átadásra kerülő mun­kának elég figyelmet szentelni. A terveket hébe-korba módosí­tanunk is kellett, hiszen ragasz­kodtunk a biztonsághoz. Dupla rendszert kértünk, ha valame­lyikkel valami gond van, azon­nal beléphessen a másik. Igaz, hogy egy-két napi tartalékolási lehetőségünk van, de ez igazán csak a legeslegnagyobb vésztar­talék szerepét töltheti be. A ha­tósági engedélyek beszerzését is segítenünk kell - egyszóval: nem tudom, mikor megyünk a csa­láddal bringázni a Balatonhoz, de megyünk, az fix. Mészáros József

Next

/
Thumbnails
Contents