Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-06-21 / 23. szám
2015. június 21. , SZEhSZÄRDI VASARWAP Az országos átlagnál jobb lesz a búza Szekszárdon A márciusi, áprilisi csapadékhiány elvitte a meny- nyiséget, így a szűk három hét múlva megkezdődő búza-betakarítás során mintegy 800 ezer hektárról négy és félmillió tonna terméssel számol a magyar gazdaság - derült ki a Minerág Kft. Szekszárd határában tartott fajtakísérleti bemutatóján a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnök- helyettese, Petőházi Tamás által elmondottakból. A szakember azt is közölte: az előzetes becslések alapján hektáronként legföljebb négy tonna betakarított búza lehet az átlag. (A gabonatermesztésben országos tekintetben általában az első három „helyen végző” Tolnában, ezen belül is Dal- mand, illetve Szekszárd-Sár- köz térségében az idén is az átlagot meghaladó betakarítások lehetnek.) Az Európai Unió területén is csökken az idei termés - várhatóan mintegy öt-hat millió tonnával. Esni fog a termés- mennyisége a legnagyobb gabonatermelő országok közül Ukrajnának és Oroszországnak, de a jelenség a nemzetközi piacokon, az Egyesült Államok kivételével szinte mindenütt tetten érhető lesz - ami a felhalmozott átmeneti készletek csökkenését hozhatja magával. Persze ez jó hír a tartósan alacsony árakon értékesítő magyar gazdáknak, akik csak akkor tudnának igazán mosolyra derülni, ha ők is a zsebükben tudnák azt a 10-12 százalékos felvásárlási árnövekedést, amit a világ egyes pontjain, a tárolt készletek apadásának következményeként már érzékelnek a termelők. Nálunk is elkezdenének feljebb kúszni az árak, ha az egymillió tonna betárolt készlet is gyorsan kimenne, s az idei, vártnál kisebb mennyiség is elmozdítaná az árakat a tartósan megrekedt hektáronkénti 40-45 ezer forinttól. A magyar gazdák, gazdaságok jövedelmezőségi szintje a jelenlegi árakon - ha minden rendben van a termesztés körül, és nem jelentkeznek plusz költségek - legföljebb húsz-huszonöt ezer forint körül mozoghat, míg a hektáronként jóval nagyobb átlagtermést produkáló nyugati országoknál ez ennek négyszerese. Az előző öt év árai azt mutatták: a nemzetközi piac nem igazán honorálja a sikértartalmat, az esésszámot. 2000 forinttal adtak csak többet a felvásárlók a minőség búzáért a takarmánybúzához képest. Az időjárás - mint a főrendező az agráriumban - a felelős azért a kevesebb tő-, illetve kalászszámért, ami az idén kialakult - szögezte le dr. Vörös Géza, a kormányhivatal főosztályvezető-helyettese. - A kora tavaszi krónikus csapadékhiányt nem tudta már pótolni a májusi, olykor vízözönszerű eső, ami részben jó, de egyben rossz hatással is volt a búzára. A pünkösdkor pár nap alatt lezúdult 80 mm inkább már ártott, mint használt - jegyezte meg a növényvédelmi szakember. - A levéltetvek megjelenésének kedvezett ez az időszak, de megfelelő védekezéssel ennek megvolt az ellenszere. Ami az állati kártevőket, a pockokat és a vetésfehérítő bogarak, illetve lárváinak idei előfordulását illeti: megjelenésük számát, gyakoriságát nézve nem történt semmi különös a búzatáblákon - állapította meg az előadó, határjárási tapasztalatait megosztva hallgatóságával. Bálint Amint azt dr. Fűzi István fejlesztőmérnök, növény- védelmi szakértő az elmúlt időszakban hangsúlyozta, a szőlő kártevői elleni küzdelemben az idén a lisztharmat kiemelt figyelmet igényel. Állítását a legfrissebb tapasztalatok megerősítették. „A lisztharmatgombának a harmadik-negyedik nemzedéke támadja a leveleket, és mióta a virágzás elkezdődött, már a bogyókezdeményeket is” - írja aktuális tájékoztató dolgozatában dr. Fűzi István. „A gomba szövedéke helyenként már sűrűn borítja a levelek fonákját s azok színén is egyre inkább szétterjed. Fürttünetek is előfordulnak, de egyelőre nem gyakoriak, majd a bogyók megkötődése után válnak tömegessé. Ekkor fog ismét - mint általában minden lisztharmatos évben - elhangozni, hogy .berobbant a lisztharmat’! Elsősorban azok szájából, akik nem vették észre idejében az intő előjeleket. Pedig ezek az előjelek már május 5-e óta figyelmeztetnek bennünket az egyre közeledő veszélyre. Azt is megírtuk már, hogy ösz- szességében nem lesz annyira elsöprő erejű a járvány, mint tavaly, nagy általánosságban jó közepes szintű fertőzésre kell számítani, de sok ültetvényben ismét keményen küzdeni kell majd a lisztharmattal. Jelenleg 25 °C körüli az átlaghőmérséklet, ami a kórokozó terjedése szempontjából optimális, az egyes gombanemzedékek ilyenkor 5-6 naponta követik egymást, s népességük mindig hatványozottan növekszik” - folytatja a szakember. A peronoszpórával, annak kárt okozó megjelenésével kapcsolatosan még mindig sok a bizonytalanság. Elvétve már akadnak tünetek, de ezek gazdasági kárt nem okoznak- és jó esély van arra is, hogy ez az egész tenyészidőszakban így lesz. Hogy védekezni nem kell majd egyáltalán ellene, ezt kategorikusan aligha lehet kijelenteni. Tekintettel arra, hogy magas páratartamú hosz- szan tartó szárazságot váratlan esőzések törik meg, amire az elmúlt időszakba volt példa, bizony erőre kaphat még. „Két borvidékünkön megjelent a peronoszpóra, de - június 3-án és 4-én végzett fölméréseink alapján - csak nagyon elszórtan mutatkoznak a tünetei. Órákon át tartó keresgélés után találtam egy ,kivirágzott’ foltot a Sióagárd melletti Leányvárban, egy .olajfoltot’, ami fél nappal később dunsztosü- vegben .kivirágzott’, a Porkoláb-völgyben és jóval nagyobb gyakorisággal, több foltot is Mőcsény környékén. Mivel- a meteorológiai előrejelzések szerint - az elkövetkező időszak alapvetően száraznak ígérkezik, a betegség stagnálására vagy legföljebb lassú terjedésére kell számítani. Nem szabad ugyanakkor elfeledkezni arról sem, hogy innentől kezdve a másodlagos fertőzéssel is számolni kell, amelynek föltételei sokkal könnyebben teljesülnek, mint az elsődlegeséi. Sokszor elegendő egy futó zápor, és máris ott a következő fertőzési hullám. Jó tudni azt is, hogy az idő melegedésével a betegség lappangási ideje levélen akár 4 napra lerövidülhet, míg fürtön - ezzel ellentétben - akár 18 napra is megnyúlhat. A lisztharmat elleni program- szerű védekezést haladéktalanul folytatni kell, lehetőleg 10 napnál nem hosszabb időközönként” - javasolja a szőlő- termelőknek a növényvédelmi szakember. B. Gy. Lisztharmat: tíznaponta kell permetezni
