Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-04-05 / 12. szám
2015. április 5. Avar temetőbokrok szegélyezik városunkat A helyi régészek 2014 legvégén egy avar temető részletének feltárásával „lepték meg" a szakmát és a lakosságot: erről, illetve a környékbeli, avar kort érintő kutatások folytatásáról Czövek Attila, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum osztály- vezető régész-muzeológusa osztotta meg információit a Szekszárdi Vasárnappal. Amint arról korábban már többször hírt adtunk, Szekszárd épülőfélben lévő új vízbázisának beruházási munkálatai a Sió-csatorna környékét érintik. Ennek kapcsán régészeink is hadrendbe álltak, munkájuk gyümölcseként pedig a Szekszárd határában végzett megelőző feltárások során egy, az M6-os autópálya mellett elterülő rézkori telepre bukkantak, valamint az autópálya építésekor előkerült avar temető szélét találták meg, így az úgynevezett 29-es lelőhely kiterjedésére kaptak újabb adatokat. Mindemellett ástak a Csörge-tó mellett is, aminek eredményeként néhány rézkori objektummal, illetve 25 avar sírral gazdagodott a régészettudomány - ecsetelte az újdonságokat a szakember.- A múzeum vezetője, Ódor János Gábor által vezetett ásatás a tavalyi év októberében és novemberében zajlott, ennek során öt lovas sír is előkerült. Mivel a kutatás csupán egy keskeny, két méter széles, s mintegy 70-80 méter hosszú sávot érintett a készülő ivóvízvezeték nyomvonalán, a temető teljes nagyságát nem ismerjük, de a jellege alapján akár 300-500 sí- ros is lehet. A lovas temetkezések sajátossága, hogy a gazdájukkal együtt az állatokra is rátaláltunk, hiszen vagy a ló, vagy pedig a gazda „lógott bele” a régészeti szelvénybe. A sírokból mindazonáltal igen szép lószerszám-veretek, díszek, kis- és nagyszíjvégek, övveretek, csatok kerültek elő. Korábban szintén Ódor János Gábor bukkant rá egy, az új Sió-híd északi felén lévő avar temetőre, ahol mintegy 1650 sírt sikerült feltárni: ettől 3-400 méterre déli irányban terül el ez a mostani temető, de légi fotók révén tudjuk, hogy létezik az utóbbi résztől néhány száz méterre egy harmadik avar temetkezési hely is. A tavaly ősszel megtalált sírok összefüggésben vannak a Sió-híd déli oldalán korábban feltárt avar településsel, amely felfedezéssel kapcsolatban kijelenthető: az országban már több felé megfigyelt módon temetőbokrok egész sora veszi körül a Siónál lévő 6-8. századi avar telepet.- Viszontláthatunk-e érdekességeket a friss leletanyagból valamilyen kiállítás keretében?- Kollégáimmal úgy tervezzük, hogy szeptemberre időszaki régészeti tárlatot állítunk össze, amely a jelenleg megtekinthető I. világ- háborús kiállítást váltaná fel. A tárlat kincsei a 2000 óta talált leletekből kerülnek majd ki.- Sejtették már korábban is, hogy a vízbázis helyszíne meglepetéseket tartogat?- Igen. Már a beruházás engedélyeztetéséhez egy ún. előzetes régészeti dokumentáció létrehozása kapcsolódott, melyet a jogszabályi előírás alapján a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei készítettek a helyiek segítségével. Ennek során terepbejárással, légi fotóval, geofizikai vizsgálattal állapítottuk meg, milyen régészeti érdekességek esnek a nyomvonalba, de régebbi adatok is erre utaltak már, temetőt viszont ezen a helyszínen egyáltalán nem sejtettünk. Korábban, az autópálya-ásatásnál nyilvánvalóvá vált, hogy az akkor feltárt részektől tíz méterre is lesz valami, viszont a most feltárt temetőnek nem bukkantunk terepbejárással sem a nyomára, tekintve, hogy az eke nem mindig szántja ki a csontokat, ellentétben egy település „hagyatékával”, amelynél gyakorta kerülnek napvilágra a szántásból kerámiatöredékek.- A közelmúltban akadt dolguk elég a városban. ..- Az elmúlt időszakban kisebb-nagyobb ásatások zajlottak, melyeken gyorsan kellett munkálkodnunk - ilyen volt például a dr. Szabó Géza PhD régész-főmuzeológus munkatársam által vezetett, az alsóvárosi temetőbővítés kapcsán végzett kutatás is, ahol - mintegy 15 ezer (!) négyzetméteren - a neolitikumtól kezdve a római korig széles spektrumú leletanyag került elő.- Gondolom, a végső határidők feszítettebb tempót követelnek.- így van, de azt el kell mondjam, hogy a maximális idő minden esetben a talált leletektől, a feltárandó terület nagyságától és az időjárástól függ, hiszen rossz időben, sárban nem lehet érdemben dolgozni. A kivitelezőkkel, beruházókkal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, lévén, szerződésünk van, amely véghatáridőt ad számunkra. Hangsúlyoznám, hogy eddig valamennyi esetben sikerült tartanunk az utolsó időpontot, az építkezéseket pedig egy pillanatig sem hátráltattuk.- Mi a helyzet I. Béla feltételezett sírjával?- A Béla király téri ásatás dr. Vízi Márta PhD régész-főmuzeológus vezetésével zajlott. Az írott források alapján nem tudjuk a pontos helyét a sírnak: sajnos a kutatással eddig érintett területen nem került elő. Ezért is állt ellen a szakma annak a tervezői gondolatnak, hogy a Vármegyeháza rekonstrukciója során az apátsági templomban ezt megjelenítsék.- Ha Béla király nem is került elő, nagyszabású tervek azért bizonyára akadnak.- Valóban. Ilyen lesz a Paksi Atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó megelőző feltárás, továbbá, amennyiben az M9-es autóútból bármi is megvalósul, annak a Kaposvár felé vezető szakaszán lévő lelőhelyeket nyílik majd lehetőségünk feltárni. Újabb ígéretes területnek mondható a szekszárdi ipari park, ahol egyrészt az építendő mentőhelikopter-bázis helyszíne, másrészt két üzemcsarnok építésének terve is leletekben bővelkedő munkát adhat számunkra. -gyimóthy -
