Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-04-05 / 12. szám
2015. április 5. 3 SZEKSZÁRDI VASARNAP Szekszárd 2020: az Ön javaslatait is várják Konzultációs fórumsorozat indul városunkban Szekszárd 2020 elnevezéssel. A helyi egyéni képviselők által tartandó rendezvények nem kifejezetten fogadóórák lesznek: a házigazdák egyebek mellett a munkahelyteremtést, a szociális- és sportfejlesztést, turizmust vagy éppen a kulturális területet érintő kérdésekben várják a javaslatokat, építő jellegű hozzászólásokat, észrevételeket. A szekszárdi egyéni választó- £ kerületek képviselői a következő egy hónapban tíz helyszínen tartanak konzultációs fórumot, melyre a városban élő összes polgárt meghívják - jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Ács Rezső polgármester. Mint hangsúlyozta, fontosnak tartja az egyeztetést és a városlakóknak élniük kell a lehetőséggel, hiszen a siker kulcsa az ő kezükben van, és közös céljuk Szekszárd fejlődése. „Ez az utolsó fejlesztési ciklus, melyet kihasználva Szekszárdot még jobbá, gazdaságilag aktívabbá tehetjük” - hangsúlyozta. A Szekszárd 2020 program célja, hogy a városvezetés saját programját bemutatva, valamint minél szélesebb körből merítve, a lakosság véleményét és javaslatát kikérve állítsa össze a következő öt esztendő fejlesztési elképzeléseit. A Szekszárdi Önkormányzat a következő egy hétben valamennyi háztartásba eljuttat egy meghívót, melyen az összes konzultációs fórum időpontja és helyszíne fel lesz tüntetve. Azok, akik egyik összejövetelen sem tudnak részt venni, de közreműködnének a Szekszárd 2020 programban, azok a szek- szard2020@szekszard.hu címre küldhetnek elektronikus levelet. SZV/Böröcz Máté Húsvétra - Keresztek és kiskápolnák Hiánypótló munka született nemrég a Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület kezdeményezésére, amely Szekszárd negyvenhárom szakrális helyét - kereszteket, kiskápolnákat - kívánta egy kötetben megjelentetni a helyiek, illetve a turisták érdeklődésére számítva. A húsvéti ünnepekre megjelent, a nagyközönség számára készült kötet bemutatóját rendkívüli érdeklődés kísérte április elsején, a Garay Gimnázium dísztermében. A könyv - mely műfaját tekintve valahol a fotógyűjtemény és a monográfia között helyezkedik el - féléves munka gyümölcse, az ötlet pedig a Baltavári házaspáré, Istváné és Máriáé. Régi tervük volt a kiadvány megjelentetése - beszélt az előzményekről a rendezvényen dr. Gesztesi Enikő gimnáziumi tanár, a kötet bevezetőjének írója, jelezve azt is: nem is olyan rég, 2014. október 15-én vette kezdetét a „projekt” az egyesület Perczel Mór utcai irodájában. A körülbelül száz oldalas kötettel a szerzők célja az volt, hogy a Szekszárd közigazgatási területén található valamennyi ismert kereszt, kiskápolna történetét összegyűjtsék - természetesen annak függvényében, amennyi információt be lehetett szerezni róluk. „Ha az idelátogatók Szekszárd világhírű bora mellett olvasgatják e könyvecskét, mi már nagyon boldogok leszünk” - jegyezte meg dr. Gesztesi Enikő, rávilágítva arra: a kiadvány 80- 150 éves emlékeket tartalmaz. £ A szerzők zömmel levéltári, g könyvtári, továbbá múzeumi a forrásokra hagyatkoztak, ha pe- jí dig az írásos hagyaték nem ve- 5 zetett sehova, abban az esetben adatközlőktől sikerült érdemi információkat gyűjteniük. A munkát a készítők korántsem fejezték be, hiszen amennyiben újabb adatokra bukkannak, a gyűjteményt tovább gyarapítják. A kötetben felsorolt kőkeresztek sok helyütt kertek tövében, temetők mellett lelhetők fel: sokakat közülük korábban áthelyeztek, talán ezzel is segítve azt, hogy megmaradhassanak az utókor számára. A Keresztek és kiskápolnák Szekszárdon címet viselő kiadványban a szakrális helyszínek koordinátáiról, azok anyagáról, a keresztek utolsó felújításáról is olvashatunk, csakúgy, mint a vallási mementók történetéről, vagy éppen a kutatást végző személy kilétéről, de fogalomgyűjteménnyel is találkozhatunk a kötet lapjain. A készítés folyamatáról kiderült: az adatközlők tekintetében sokszor csak a tizedik telefon vezetett el a hiteles forráshoz, de a keresztek feliratai is sokat segítettek a kutatásban. Volt, hogy drámai helyzetben, sártengerben jutottak el egy-egy alkotáshoz, ahogy nem várt örömök is adódtak: például egy, az őcsényi templomtoronyban fellelt harangláb kapcsán. A kutatás során kiderült, hogy a szekszárdi Remete-kápolna környéke stációival már a 18. században jelentős búcsújáróhely volt, s már ekkor a Kálvária-hegy (Bartina) tetején hármas kereszt várta a környékbelieket. Ez idő tájt négy szakrális helyszín: a már említett Remete-kápolna környéke, továbbá a Bartinán álló keresztek, mellettük pedig a belvárosi templom, a Szent János és Pál kápolna volt meghatározó vallási pont Szekszárdon. A szerzők említést tettek az előhegyi apró borszentelő Or- bán-kápolnáról is, ahogyan például a Palánki-hegyen található, a kertészek és a bérkocsisok védőszentjének számító Fi- acrius kápolnája is helyet kapott az összeállításban. Érdekesség, hogy 18. század végi térképen a Kálvária-hegytől a Remetéig tíz kereszt látható, de utalásokból lehet tudni egy, már nem fellelhető Nepomuki Szent János szoborról és hídról is - derült ki a kiadványt méltató bemutatón. A Páskum Nyomdából kikerült kiadványt Bíró László püspök is méltatta, köszöntő levelét a rendezvényen olvasták fel. Gy. L
