Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-03-08 / 8. szám
SZEKSZÁRDI VASARNAP 2015. március 8. Dr. Fűzi rendelt Dr. Fűzi István szekszárdi fejlesztőmérnök elismert szaktudása minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy a Mátyás-naphoz kapcsolódó szokásos hegyközségi rendezvényen, a Mészáros Borházban megtartott előadáson közel százan foglaljanak a helyet. A szőlőskertek, kísérleti telepek állandó megfigyelőjének számító, jó értelemben véve megszállott szakember ezúttal a szőlőre veszélyes hármas fertőző gom- babetegség-csoport (lisztharmat, peronoszpóra, botritisz) előfordulásáról beszélt, negyed századra visszamenőleg, számos érdekességgel. Könnyű neki, mondhatnánk, hiszen minden év elemzését gondosan összegyűjtve eltette magának - s az első ilyet éppen 25 évvel ezelőtt archiválta. „Sokszor előfordult, hogy egy-egy évben nem csak egy gombabetegség pusztított jár- ványszerűen, hanem kettő. De olyan év is előfordult, hogy mindhárom fertőző betegség valamilyen szinten jelen volt, a termésre komoly veszélyt jelentő mértékben” - mondott el a Szekszárdi Vasárnap munkatársának néhány valóban kevésbé ismert adatot és tudnivalót a szakember az előadást követően. „Extrémi- tásnak számító mindhárom betegség járványosnak mondható előfordulására szerencsére csak kétszer volt példa: 1995-ben és 2010-ben. Olyan, hogy a két meghatározó betegség, a lisztharmat és a peronoszpóra is egy adott évben járványként terjedjen, jelen legyen, mindössze egyszer fordult elő: 2004-ben. A peronoszpóra és botritisz, vagyis szürkerothadás páros kapcsolatára még nem volt példa egy évben sem a negyed század tükrében. Szólóban legtöbbször, eddig öt alkalommal a lisztharmat jelentkezett, sokszor már csak a fürtökön észrevehető, kivédhetetlen kártékonyságával. Csak peronoszpóra két évjáratban volt, ahogyan csak botritisz-járvány is” - mondta el és mutatta meg képen is Fűzi doktor, akitől azt is megtudhattuk, hogy nyolcszor fordult elő olyan év, amikor egyik sem ütötte fel a fejét. „Ami a lehetséges páros előfordulásokat illeti, peronoszpóra és botritisz együtt - lisztharmat nélkül - még nem volt, de nem kizárt, hogy hamarosan, akár már az idén lehet ilyen kombináció” - vetítette előre a szakember. Érdekes megfigyelés, hogy a 25-ből nyolc alkalommal semmilyenjárvány nem volt, s ebből háromra a közelmúltban volt példa: 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban. De előtte és utána, 2010-ben és 2014-ben viszont párját ritkítóan negatív évet zárt az ágazat, meny- nyiségi és minőségi szempontból egyaránt. Kevés napfény, rosszkor érkező esőzések hideggel párosulva; a növényvédelmi utasítások betartásával sem lehetett egészséges, beltartalmi értékekben gazadag, ebben harmonikus szőlőt szüretelni. A szakember tavaly ilyenkor az áttelepülő spórák megjelenése alapján már az év elején, majd később, a tenyészidőszak- ban folyamatosan közzétett előrejelzéseiben is prognosztizálta a lisztharmatot, ami be is következett és rekordot felállítva fertőzött. „Az elmúlt 25 év legerősebb, legkorábban megjelenő liszt- harmat-fertőzése volt a tavalyi. Lehetett ezt prognosztizálni. A 'S primertünetek viszont ilyen ko- 3 rán a paraxisomban még egyszer | sem jelentek meg. Már április ö 30-án ott voltak a járványszerű 2 előfordulás nyomai a kisebb, alul elhelyezkedő hajtásokon, május 2-án pedig már egyértelmű volt a helyzet: ki fog törni a lisztharmat-járvány!” - beszélt az elmúlt évről dr. Fűzi István, aki az idei évre vonatkozóan felelősséggel semmit nem mert előre jelezni a lisztharmat tekintetében. „Egy nagyon fontos mozzanat van még hátra: azon termőtestekből, amelyek áttelelnek majd a tőkék kérgén, most még nem látunk semmit, nem tudjuk, hogy azokból a lisztharmat aszkospórái hogyan fognak kiáramlani. Azt sem látjuk még, hogy micélium- ra miképpen telel idén a gomba. Az én meglátásom szerint az idén a lisztharmat két fertőzési forrása is várható, ami különbözik a magunk mögött hagyott évektől. Az említett micéliumos fertőzés esetén a rügyekből törhetnek elő fehér, lisztharmatos hajtások. A tavalyi korai erős fertőzés következménye lehet a spórák rügyekbe történő behatolása, ami a következő évben jó eséllyel előtör, hanem annyira hideg a tél - márpedig az idei eddig nem az. Hogy a micéliumos fertőzéssel számolni kell-e, március közepén már meg tudjuk mondani, hogy mind a két fertőzéssel kell-e számolni, azt pedig április vége felé már látni fogjuk. Ami egészen biztos látszik, hogy ha csak a kérgen termő, tavalyi aszkospórás fertőzéssel kell az idén is számolni, akkor az nem lesz olyan erősségű, mint az előző évi, nem alakul ki lisztharmat-jár- vány. Mivel a botritisz is jelen volt, ezért sem tudott felszaporodni a kórokozó. Tavaly augusztusban, szeptemberben és októberben kevés fertőző anyag keletkezett leveleken, sok le is mosódott azóta” - tette hozzá a szakember. Felvetésünkre, miszerint a kistermelők általában későn, már bogyófertőzötten veszik észre a lisztharmatot, dr. Fűzi István azt javasolja: keressék a levélen is, hiszen ha megtörtént a pri- merfertőzés, az a leveleken már látható. „Fontos, hogy a levelek fonákján kell keresni a gyanús jeleket, és nem a nagyokon, hanem az egészen piciken, legfőképpen azokon, amelyek közel vannak a kéreghez. Ott rejtőzködik a betegség tünete a levélke fonákján. Bizony sok levelet meg kell nézni ahhoz, hogy választ kapjunk! Addig, amíg nem virágzik a szőlő, nem is tud fertőzni, ám amikor ez megtörténik, azonnal fertőz. Aki időben észreveszi, annak legalább húsz napja van a szükséges szerek beszerzésére, a permetezésre. Ebben az esetben már 9-10 napos védekezést kell megkezdeni az ültetvényeken” - javasolta Fűzi doktor. A peronoszpóra tekintetében már nem túl optimista a szakember, mint mondta, eléggé sok fertőzőanyag képződött, amiből sok át is telelhet. „E betegség kialakulásának fontos feltétele a folyamatosan, egyenletesen érkező csapadék. Ez eddig adott volt, s ha folytatódik az elkövetkezendő hónapokban is, akkor készülni kell egy járványra. Úgy látom, hogy a peronoszpóra elleni védekezésben a termelők gyakran felülírják a szakmai szempontokat, és olykor nem hatékony a védekezés a pero- noszpórával szemben, inkább csak pazarló. Mert nem a fertőzési nyomástól függ az, hogy milyen szert használok, hanem attól, hogy az hova való... A drágább szisztematikus szerek inkább a szezon elejére valók, és nem a végére. Késői fertőzésnél a kontakt szereket kell használni, hiszen a bogyóvédelem külső, és nem belső védelem - ezt nem árt tudomásul venni” - zárta tanácsait a szakember, akinek egyébként meggyőződése, hogy lehetne hatékonyan védekezni pénztárcakímélő módon is egy- egy problémás évben. B. Gy.
