Szekszárdi Vasárnap, 2014 (24. évfolyam, 1-46. szám)
2014-09-07 / 32. szám
^ SZEKSZÁRDI VASARNAP 2014. szeptember 7. Jókedvét, bánatát is kifesti magából E. Nagy Mária Alkotó Barátok Köre összefoglaló címmel szerveznek kiállításokat a Szekszárdi I. Béla Gimnázium Kollégiumában tíz hónapon keresztül, amelyek során tíz alkotó mutatja be havonta aktuális munkáit. A Szekszárdi Vasárnap sorra bemutatja a kiállító művészeket: első alkalommal E. Nagy Máriát. E. Nagy Mária Pakson született, gyermekéveit és koraifjúságát is ott töltötte, 1965-ben került Szekszárdra. „Első sikerélményem a festészetben Biszák Lászlóhoz fűződik. 1996-van egy munkatársammal ellátogattunk Laci műtermébe, ahol láthattam azt is, hogy készül egy kép. Az ő biztatására kezdtem foglalkozni festéssel. Egy évvel később volt az első önálló kiállításom Ócsény- ben” - írja bemutatkozásában. 2001-től komolyan kezdett foglalkozni a festéssel, rajzolással. Mint vallja, nagyon sokat tanult Szunyoghy András Rajz ABC, valamint Kis rajziskola című könyveiből. „Rájöttem, hogy nem elég az, ha fogok egy ecsetet, egy csomó festéket és azonnal elkezdem a munkát, mert ebből semmi jó nem hozható ki. Előbb az alapokat kell megtanulni” - írja az alkotó, aki ma már nyugdíjas. Rajongásig szereti a természetet, ha teheti, a szabadban fest. Szeret horgászni, idősebbik fiával és legidősebb unokájával különböző horgászhelyekre járnak, de leggyakrabban a gemenci vizekre. „Ott ráérek megfigyelni a fákat, a folyót, rácsodálkozom arra, hogy müyen egy fa, egy erdőrészlet és a víz árnyalatai. Azonnal leválasztom egy képzeletbeli kerettel a látvány egy részletét és elképzelem, hogy ez vajon hogy mutatna vászonra festve” - tér ki E. Nagy Mária az alkotás kezdeti lépéseire. A művészt mindig foglalkoztatta az, milyen lehet egy nagyon nagy felületre festeni - erre 2006-ban nyílt alkalma a Happy & Orange kávézóban. „Hucker Ferenc szekszárdi festőművésszel 2006 decemberében elkezdtük, 2007 márciusában befejeztük az előre adott témát. így készült el a 24 négyzetméteres secco. Nekem határtalan nagy élmény volt ez a munka. Hat évvel később felkérést kaptam egy újabb nagyméretű alkotásra. A Szekszárdi I. Béla Gimnázium kollégium aulájában van elhelyezve a pannó - egy Szekszárdról készült körkép, mely 16 méter hosszú, 1,5 méter magas - és szintén Hucker Ferenccel közösen készítettük el 2012-ben” - írja. E. Nagy Mária szívesen jár nyári táborokba, ahol képzést kapott többek közt Kedves Istvántól, B. Tóth Edittől, Sáska Tibortól, Szakái Antaltól és dr. Görgey Gézától is. A szekszárdi művész kedvenc festői közé sorolja id. Markó Károlyt, Munkácsy Mihályt, Pál Lászlót, Szinyei Merse Pált, Lotz Károlyt. Tagja a Fejér Megyei Kórház üzemeltetésében működő Szent György Körnek, melynek művészeti vezetője Szakái Antal. 2004 óta tagja a Somogy megyei PART Egyesületnek. Mint írja, „ott azért jó, mert egy évben legalább négyszer zsűrizte- tünk. Persze a kemény kritikát is el kell tudni fogadni, úgy tanul az ember”. Minden nap fest, rajzol: ha bánata van, kifesti magából, ahogy a jókedvét is. „Szerencsés vagyok, mert a hobbimhoz a párom pozitiven áll hozzá. Gyermekeim, unokáim, menyeim néha kemény kritikával illetik az alkotásaimat, de ez soha nem baj. Szeretnék már egyszer egy olyan képet festeni, amivel magam is meg vagyok elégedve, eddig sajnos még nem sikerült, mivel a képzeletbeli képem mindig sokkal szebb. Talán majd egyszer meg tudok felelni a magam támasztott követelményeknek.” Kubanek Miklós SZEKSZÁRDI I.BÉLA GIMNÁZIUM KOLLÉGIUMA Havonta új bemutató! I ALKOTÓK Soűyrntir (fígzáH lá&zCÓ ] RADÁTI 6. Mária «orvóí« Juhok 1 1 féucQcr Ferenc KaCCor Jód fioCC fC KÖRE HüA6 GizoCCc* SteíiCy Zgnzs** Zsíros Ari A bölcs ember, aki házát sziklára építette... (Mt 7,24-29) Szent István egyértelművé tette törvényeiben, fiához intézett Intelmeiben, hogy „a keresztény hitet meg kell őrizni, az egyház és állam rendjét tiszteletben kell tartani, az imádságot, a kegyességet, az irgalmasságot és a többi erényt gyakorolni kell.” Szent István nemcsak tanítatta, hanem nevelte és neveltette fiát. A mai fiatalság nagy része erkölcsi nevelés nélkül nő fel, az iskolában jó esetben oktatják őket, mert semlegesen akarják nevelni, ami sajnos nem sikerül, ezért köny- nyebben áldozatul esik a szenvedélyeknek, a bűnözésnek, ami mind fiatalabb életkorra húzódik le. Ezért fordul elő, pl. hogy a diák veri a tanárt. Adjunk hálát a jó Istennek, hogy nekünk van lehetőségünk gyermekeinket keresztény EVANGÉLIUM szellemben oktatni és nevelni, mert tavaly szeptembertől már méltóbb körülmények között tudjuk ezt tenni felmenő rendszerben órarendi keretben az iskolákban. A felelősség a szülőkön van: amit megígértek a gyermek megkeresztelésénél, hogy keresztény módon nevelik, azt valóra váltják e? Szent István a hit megőrzését tette az első helyre, mert a hit a felnőtt embernél az üdvösségre elkerülhetetlenül szükséges, nélküle nem lehetünk kedvesek Isten előtt. A hit ad erőt a keresztény élethez, a reményhez és a szeretethez, az újrakezdéshez és a hűséghez. Talán vigasztaló lehet, hogy még mindig többségben vagyunk, akik kereszténynek mondtuk magunkat az országban. Mondhatnánk nevükben sokan vagyunk keresztények, de tettekben hányán vagyunk azok? A hit azonban csak akkor igazán értékes, ha életformálóvá válik és az áldozatokat is vállalja. Sok honfitársunk pedig úgy él, mintha Isten nem létezne. Abban a világban, ahol nincs jelen az Isten, fölborul az erkölcsi rend. Nyugodtan lehetnénk pesz- szimisták és orrlógatók, de hogy mégsem vagyunk azok, abban segít Szent István életpéldája is. Átélte gyermekei elvesztését, nagy reménységének, Szent Imrének a halálát, de tudta, hogy hova kell segítségért fordulnia. Nagy lelki fájdalmában felajánlotta országát a Magyarok Nagyasszonyának és ezt a felajánlott korona jelképezte. Mi is ajánljuk fel népünket, nemzetünket, gyermekeinket, a jövő élet zálogát Mária és Szent István király közbenjárására, hogy lehessünk minél többek ebben az országban ismert énekünk szövegével: Hadd legyünk mi is tiszták, hősök, szentek, hazánkat így mentsd meg! Ámen. Bacsmai László esperes-plébános
