Szekszárdi Vasárnap, 2014 (24. évfolyam, 1-46. szám)
2014-03-02 / 7. szám
2 2014. március 2. ^ SZEKSZÁRDI VASARNAP Éles füttykoncert közepette, „Hazugok, hamisítók" és „Soha többé bankárkormányt!" feliratú táblákkal, plüsslibával felszerelkezett tüntetők sorfala mellett vette sietősre lépteit a szekszárdi MSZP iroda előtt Bajnai Gordon, az Együtt PM vezetője, aki a baloldali összefogás listáján közvetlenül Mesterházy Attila után áll. Bajnait a január 25-ei Tolna megyei választási „turnéján" a szekszárdi körzet MSZP-s jelöltje, dr. Harangozó Tamás fogadta, akivel közösen tartott sajtótájékoztatóján nagyrészt a Paksi Atomerőmű bővítése volt terítéken. A meglehetősen szigorú rendőri biztosítás mellett zajlott sajtóeseményen az MSZP-irodában jelen volt a baloldali összefogás dombóvár-bonyhádi választókerületének jelöltje, a dombóvári Hotel Európa igazgatója, Tigelmann Péter vállalkozó is. Az Együtt-PM elnökének véleménye szerint - mint az elhangzott - országjáró kőrútjának az a lényege, hogy „kikerülje azokat a csapdákat és aknákat, amiket Orbán Viktor választási rendszere a változás útjába telepített”, majd úgy fogalmazott, le kell váltani a rezsimet, amely Magyarországot zsákutcába viszi és „szovjet utódállammá akarja tenni”. Bajnai szerint a magyar kormányfő azzal, hogy elment Moszkvába, három kérdésben is „letette a fegyvert”: a rezsiharcban, az államadósságban és a függetlenségért vívott harcban. Az elmondottakhoz rögtön hozzátette azt is, hogy a paksi atomerőmű bővítéséről kötött szerződés „nyilvánvalóan rossz üzlet”. Arra az újságírói kérdésre azonban nem adott kielégítő választ az Együtt-PM első embere, miért titkosította az őszödi beszédet miniszterelnökként 2009 végén. Ő erre úgy reagált: „összefoglaló jelentést” kapott kézhez, méghozzá „hivatalból”, amelyről azt állította, az a nemrég nyilvánosságra hozott iratokhoz képest „más anyag”. Mindehhez még hozzátette azt is: amit kapott, „az egy szélesebb, több kérdést felölelő hosszabb anyag volt”, s abból „az igazságról nem tudtunk volna meg többet”, ezért döntött úgy, hogy annak „tartsák fenn a titkosított minősítését”. (Pintér Sándor belügyminiszter kedd esti sajtótájékoztatóján leszögezte: ezeket a jelentéseket mind Gyurcsány Ferenc, mind Bajnai Gordon saját jogon nyilvánosságra hozhatta volna.) A 2013-as éhségmenet egyik résztvevőjeként is ismert Harangozó Tamás 2012-ben még az erőmű bővítése mellett azt nyilatkozta: „A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban érdemes megjegyezni, két- uszkve háromezermilliárdos beruházásról van szó, nyilvánvalóan több ezer fős munkahelyteremtésről, nemcsak az építkezés, hanem utána az üzemeltetés során is”. Most elmondta, hogy a bővítés kapcsán tett nyilatkozatai „a mai napig állnak”, azzal együtt, hogy felhívta a figyelmet arra: a szakma és a közvélemény bevonásával kell előkészíteni a döntést. Az MSZP-s képviselő paksi erőmű-béli felügyelőbizottsági tagságát firtató kérdésre úgy reagált: Valóban volt „az erőmű igazgatósági tagja jogászként és Tolna megye sorsáért felelősséget vállaló emberként”, a felkérést pedig „nagy tisztelettel” elfogadta, majd azt is hozzátette mindehhez: szerinte „a helyben élő emberek szempontjából is kiemelkedően fontos”, hogy „legyenek olyan emberek, akiken keresztül a helyi lakosok is képviselve vannak.” A következőkben már Bajnai Gordont faggatták az újságírók: szükség van-e az erőmű bővítésére, avagy sem? A reakció az Együtt-PM vezetője szerint egyértelmű a részükről, hiszen - ahogy fogalmazott - „az atomerőmű élettartam-hosszabbítására biztosan szükség van.” Ez - tette hozzá - választási programjukban is szerepel, ám a bővítés kapcsán már arról értekezett, hogy „először egy nyilvános szakmai elemzésre és nyilvános társadalmi vitára van szükség”, majd népszavazásra. Harangozó az elmondottakat végezetül azzal egészítette ki: „Pakson, Szekszárdon, Tolna megyében nem kell mondani, hogy milyen fontos lenne, hogy ez a beruházás megvalósuljon”. Lapunk Bajnai látogatása kapcsán a tüntetők véleményére is kíváncsi volt, akik közül egy résztvevő arról szólva, hogy a szocialisták az IMF-hitel felvételéhez hasonlítják az erőmű bővítésére Oroszországtól felvett hitelösszeget, megjegyezte: „nem mindegy, hogy kocsmára kér pénzt az ember, vagy a háza bővítésére, hiszen - mint mondta -, a Gyurcsány érában az államcsőd elkerülésére vette fel az IMF-től az MSZP- vezette rezsim a pénzt”. Egy másik tüntető a helyszínen azzal kapcsolatban, hogy Mesterházy Attila 2013-ban egy francia atomcéggel folytatott tárgyalásokat Paks ügyében, humorosan úgy fogalmazott: „eddig az orosz krémtortából faltak nagyokat, most meg a francia krémesre támadt kedvük”. Gy. L. Horváth Kálmán: Harangozó bajai és paksi „szakértőként” sem tisztázta magát A Bajnai Gordon látogatása alkalmából a szekszárdi MSZP-iroda előtt a helyi Fidesz csoportelnöke, Horváth Kálmán is sajtótájékoztatót tartott. Mint elmondta, az eseménynek az ad aktualitást, hogy Szekszárdra látogatott Bajnai Gordonnal Harangozó Tamás, az MSZP „bajai szakértője" is. Ahogy arra a szekszárdi Fidesz vezetője felhívta a figyelmet, az MSZP képviselőjelöltje még a bajai videó ügyében sem tisztázta magát és máris újra lebukott. A fideszes politikus kifejtette: Harangozó 2009 áprilisa 2010 májusa között a Paksi Atomerőmű Zrt. igazgatótanácsi tagjaként mint „energetikai szakértő”, körülbelül 3,3 millió forintot keresett azzal, hogy havonta 200-250 ezer forintot vett fel. Felidézte Harangozónak - ahogy fogalmazott, a „paksi szakértőnek” - egy 2012. augusztus 18-ai, a paksi erőmű bővítését támogató nyilatkozatát, majd elmondta: amióta a Fidesz-kor- mány döntött az erőmű bővítéséről, ez a véleménye az MSZP-s képviselőnek megváltozott. Pálfordulása pedig- ahogy arra Horváth Kálmán kitért- azzal magyarázható, hogy megszűntek a pénzcsapok, s a Harangozó-, Józsa István- és Gyurcsány-féle képviselők „már nem talicskázhatják haza a pénzt” a paksi atomerőműből. Horváth Kálmán azt is megjegyezte: a szekszárdi emberek nem kérnek a fent sorolt képviselők-féle képmutatókból. Gy. L.
