Szekszárdi Vasárnap, 2014 (24. évfolyam, 1-46. szám)
2014-03-02 / 7. szám
2014. március 2. r SZEKSZÁRDI VASARMAP Divatba jött a csere - eladni továbbra is nehéz Több éves mélyrepülést követően az építőipar az elmúlt esztendőben újra növekedési pályára állt, a kétszámjegyű fejlődés elsősorban az ipari célú beruházásoknak, út- és közműépítéseknek köszönhető. Új lakóingatlanok továbbra is alig-alig épülnek, a használtakból viszont egyre nagyobb a kínálat. Egy „független” internetes adatbázis alapján, Szekszárdon közel 330 lakó- ingatlan, panel- és téglalakás, családi- és sorház, illetve tanya keresi új tulajdonosát. A kínálat még mindig jócskán meghaladja a keresletet, így az új otthonra vágyók széles palettáról válogathatnak. Az egyik belvárosi ingatlaniroda szakembere szerint a vevők - elsősorban anyagi okok miatt - a kisebb alapterületű lakásokat, családi házakat keresik. Ezek közül a legolcsóbbak a panelházakban található ingatlanok. Egy 30-35 négyzetméteres garzonhoz már 4-4,5 millió forintért hozzá lehet jutni. Ezek persze többségében felújításra szoruló lakások, de így legalább az új tulajdonos a maga ízlése szerint alakíthatja otthonát. A nagyobb, két-három szobás ingatlanok esetében már árbefolyásoló tényező, hogy a lakás panel-, vagy téglaépítésú társasházban, s annak hányadik emeletén található. A legtovább a lift nélküli panelek legfelső szintjének lakásai várnak új gazdára, míg a legkelendőbbek az első-második emeleti, egyedi fűtéssel ellátott, erkélyes, zöldövezeti vagy belvárosi otthonok. Egy kétszobás, átlagos alapterületű (57 nm) lakás között a fentiek alapján akár 3-3,5 millió forintos differencia is lehet. Persze akad téglaépítésú lakás (23 nm-es) 5 millió forint alatt, de hirdetnek egy közel 14 millióra taksált négyszobás (105 nm) panelt is... Még nagyobb lehet a különbség a családi házak frontján. Itt az ingatlan helye mellett az építés időpontja, a ház és a telek mérete, a felhasznált anyagok minősége mind-mind befolyásolja az árat. Az utóbbi időben egyre többen költöztek ki külterületi (zártkerti) télen is lakható ingatlanokba, ezek ára az alapterület, illetve a megközelíthetőség és a közművekkel való ellátottság alapján 2 és 10 millió forint közötti. A belterületi ingatlanok még ennél is nagyobb szórást mutatnak. Akadnak a városnak kedvelt és kevésbé frekventált területei, ezek alapján egy 90-100 négyzetméteres házat megkaphatunk már 6 millióért is, de akad 25 milliót kóstáló - persze az előbbinél jóval újszerűbb - ingatlan is. Persze még azonos városrészben is lehetnek óriási különbségek. Ilyen például a Felsőváros, amelynek egyik forgalmasabb utcáján már 8-9 millió forintért hozzájuthatunk egy kétszobás - némi ráfordítást igényA KSH adatai szerint 2013- ban Tolna megyében mindössze 75 új építésű lakóingatlanra adtak ki használatba vételi engedélyt, ami még az amúgy is siralmas országos átlagot sem éri el. lő - házikóra. A szomszédos közben mindössze 3,5 milliót kérnek egy alig 300 négyzetméteres telken álló, teljes felújitásra váró ingatlanért. Az innen csak néhány száz méterre található másik utcában viszont egy teljesen más világ tárul elénk: egy 5000 nm- es, parkosított telken épült panorámás, minden igényt kielégítő villa áll. A kül- és beltéri medencével, szaunával, jacuzzival és konditeremmel felszerelt, ötszobás luxusingatlanhoz télikert, vendégház, borospince és négy autót befogadó garázs is tartozik. A 270 millió forintos vételárban még benne foglaltatik 1500 négyszögöl szőlőterület egy kétszintes, lakható tanyával. Egy, a déli városrészben a közelmúltban elkészült kétszintes, 90 nm- es, saját garázzsal és udvarral rendelkező sorházi lakás 24,5 millióért várja első gazdáját. Aki mégis maga vállalkozik álmai otthonának felépítésére, az a megfelelő telek kiválasztásával is eltölthet egy-két hetet, hiszen elhelyezkedéstől, nagyságtól és közművekkel való ellátottságtól függően ezek a területek 800 ezer és 22 millió forint közötti áron kelletik magukat. Miként maguk az ingatlanok, úgy a vásárlás-eladás oka is sokféle. A kisebb, vagy nagyobb lakás, ház keresésének indoka lehet a család gyarapo- dása/fogyása, munkahely elvesztése, a rezsicsökkentések ellenére magas költségek pénztárcát meghaladó mértéke, vagy a meglóduló (deviza)hitelek okozta anyagi gondok. Mivel eladni továbbra sem könnyű, ezért egyre népszerűbb az értékegyeztetésen alapuló ingatlancsere. A minap látott napvilágot az egyik angol magazinban, hogy Európában 11 millió lakatlan ingatlant tartanak nyilván - ennek harmadát Spanyol- országban. Ezen üresen álló lakások, házak fele is elegendő lenne az öreg kontinens összes hajléktalanjának... F. L. Bár szőlőfertőzések tekintetében nem érintette különösebben negatívan a szekszárdi borvidéket a tavalyi időjárás, a borok minősége azért jócskán hagyott kívánnivalót maga után. Erről is, de a bortermelők számára javasolt aktuális technológiákról is szó volt a Szekszárd-Újvárosi Római Katolikus Társaskör által szervezett növényvédelmi előadáson február 19-én. A társaskör világi elnöke, Gyurkovics János köszöntőjét követően Óvári Gábor, egy rangos vegyipari konszern vezető munkatársa szólt a borosgazdákhoz. Emlékeztetett, 2013-ban csapadékos március, késői rügyfakadás és egy áprilisi hőség is kijutott a gazdáknak: utóbbi a peronoszpórának nem kedvezett, még úgy sem, hogy hűvösre és csapadékosra sikeredett a május vége, június eleje - elemezte az elmúlt időszakot a szakember, majd arra is rávilágított, az extrém júliusi hőséget követően azonban szürkerothadás volt tapasztalható, s a száraz, meleg augusztust és szeptembert hideg, csapadékos október követte, amely a sérült fürtökön rothadásos fertőzéseket hozott. A szürkepenész, a lisztharmat és a peronoszpóra egyharmad-egyharmad arányban jelentkezett, így - Óvári szavaival élve - „nem volt egy bonyolult év a tavalyi”. Óvári Gábort Módos Ernő, az Alis- ca Borrend vezetője követte az előadók sorában, aki a tavalyi év meteorológiai hatásait már komorabban látja. Bár hangsúlyozta, hogy a 2013-as év „nem indult rosszul”, mégis, a minőségben hiába bíztak, az az időjárás következtében nem párosult igazán a borokhoz. A brutális hőmérsékleten - mutatott rá a borász - nem fejlődött a gyümölcs. Aki korán szüretelt, az szerinte „ráfázott”, hiszen például a vörösborok kapcsán a merlot-nál több idő kellett volna az érésre, s a gazdák „óriási pofonokat kaptak”. A kadarkánál is nehezen lehetett az optimális időt elkapni szüretelés tekintetében. Módos kijelentette: mindenütt az érési idő és a gazdák tudatos felkészülésének problémái merültek fel, így, míg 2012-ben hat, addig tavaly csupán 3 aranyat sikerült kiosztani a borversenyeken. Véleménye szerint azonban lehetett az idén is jó borokat készíteni, noha „az öregebb évjáratok domiÉrem nélkül maradt a 2013-as kadarka... náltak”. Ennél fogva a kadarka - döbbenetes - érem nélkül maradt 2013-ban! A magas sav miatt ugyan a tisztulás megfelelően zajlott, de a borokat kémiai és fizikai tekintetben is stabilizálni kell. Módos azt javasolja, a gazdák ne sajnálják elvinni laborba boraikat, hiszen szerinte „ki lehet kóstolni” az optimális dózist. A kén kérdése tavaly is problémákat hozott, számtalan alul- , vagy rosszul kénezett nedűt lehetett felfedezni a közelmúlt környékbeli borversenyein. Meglátása szerint nem más, mint az élénk sav csaphatta be a gazdákat, hiszen egyáltalán nem lehetett kénhiányt érezni a borokban, lévén, hogy az csak később jelentkezik. Módos megjegyezte, a kénezéstől „nem kell megijedni”, hiszen még most is hozzá lehet adni a borhoz a szükséges mennyiséget. Mivel a kénhiány az ecetesedés előszobája, ezért azt tanácsolta a jelenlévő borosgazdák számára, minél hatásosabban és jól kénezzék boraikat. A szekszárdi borfajtákról Módos előadásában kijelentette: az adott szőlő-gyümölcs háttérrel e terület elérte teljesítőképességének határát. Az Alisca Borrend vezetője az öreg, harminc-negyven éves hordók lecserélését is javasolta, a korszerű kezelési módokra történő áttéréssel együtt, hiszen - amint arra rávilágított - a pince illata egy idő után beleivódik a környezetbe, így a borokba is. Úgy véli, kis lépésekkel, fokozatosan, tisztítható műanyag edények bevonásával, modernebb erjesztési technikákkal jelentős javulás érhető el a borok minőségében. Ha valaki a piac irányába kíván lépni, mindenképpen szükséges a technológiai váltás - jelentette ki, majd szakértői előadása zárásaként a következő mondással derítette jobb kedvre a némileg elkedvetlenített hallgatóságot: „túl rövid az élet ahhoz, hogy rossz bort igyunk”. Gy. L.
