Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-11-25 / 43. szám
2012. november 25. ÉRDEKLI? BEMUTATJUK! SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 9 A recesszió ellenére is stabilak Husek Miklós: „Legnagyobb boldogságom, amikor együtt száll vízre az egész család” Lozsányi Tamás orgonaművész fel- készülten várta az interjú utolsó kérdését, s nyomban mondta is javaslatát. Husek Miklósra, a néhai zongoraművész, Husek Rezső bácsi fiára esett a választása, aki a GMV Kft. ügyvezetője. Elsősorban arról érdeklődött, miként építették fel a gépeket, illetve alkatrészeket gyártó vállalkozásukat. Persze, azt is kérte, hogy beszéljen zongorahangolói munkájáról is, amivel tudomása szerint édesapja emlékének is adózik. ) - Indítsunk a zongorahangolással Gépészmérnöki diplomája mellé e mesterséget is megtanulta.- Hosszú időn át egy budapesti mesterhez jártam. Nem volt egyszerű, hiszen ezt a szakmát sem oktatni, sem elsajátítani nem könnyű. Hogy mégis vállaltam, ahhoz valóban volt köze apámnak... Pedagógus feleségemmel nagyon fiatalon kötöttünk házasságot, s hamar érkeztek a gyerekek. Akkoriban beosztott mérnökként dolgoztam a BHG-ban. Gyorsan ráébredtünk, hogy kettőnk fizetéséből is nagyon nehéz kijönni. Ekkor javasolta édesapám a zongorahangolást, és ő ajánlotta a mestert is.- E szakma művelésének feltétele az abszolút hallás?- Nem feltétele, de szükséges a jó hallás, bár a hangvilla jó segítője a munkának. Én már frekvenciamérő műszer alkalmazásával tanultam. Immár 35 esztendeje foglalkozom hangolással. Egy ideig rengeteg megbízást kaptam művelődési házaktól, zeneiskoláktól, ám a hangversenyek számának csökkenésével együtt a felkéréseim is csökkentek. Idő hiányában a zeneiskolán kívül ma már csak néhány ismerős család felkérését vállalom.- Tanult zongorázni?- Nyolc évig, de trombitálni és gitározni is. Amúgy soha nem a zongorázás, hanem a hangszer szétszedése és ösz- szerakása érdekelt. Nagyon korán kiderült a műszaki dolgok iránti érdeklődésem. Bár szüleim szerettek volna művészt faragni belőlem, arra én lusta lettem volna. A zenehallgatás, a hangversenyre járás azonban ma is a kedvelt elfoglaltságaim egyike.- Már említette feleségét, akinek néhány éve gyönyörű könyve jelent meg. Következzenek most a gyermekeik és az unokák...- Dániel jogot végzett, jelenleg a Bács- Kiskun Megyei Bíróság elnökhelyettese. Két gyermekük van: Nórika 18 esztendős, a kis Miki pedig három múlt. Bálint fiam informatikus, Pakson az MVMI-nél dolgozik a szakmájában. Szintén két gyermekük van, az öt és fél éves Blanka és a hamarosan négy éves Botond. Itt élnek Szekszárdon, alig száz méterre tőlünk, vagyis kedvünkre uno- kázhatunk. A fiúk is 8-8 évig tanultak zongorázni, és mindketten aktívan foglalkoznak a zenével, Dániel a bírósági zenekar dobosa, Bálint a maga örömére zenél. Nagyon összetartó a családunk, nyaranta heteket töltünk együtt a Balatonon, a régi családi üdülőben, Akaiin.- Ha már a Balatonon „vagyunk”, örülnék, ha hobbijáról nagy szerelméről is beszámolna.- A vitorlázásról szívesen beszélek. Azért csak húsz éve vitorlázom, mert azt hittem, hogy rettenetesen drága. A rajongás gyerekkoromban kezdődött, a nyaralás idejét a mólón töltöttem, s gyönyörködtem a hajókban... Úgy negyvenegy-két éves lehettem, amikor párszázezer forintért megvásároltam a környék legkisebb vitorlását. A család növekedésével azóta nagyobbra cseréltük, és számtalanszor bejártuk a magyar tengert a felségemmel, a gyerekekkel, majd az unokákkal is. Legnagyobb boldogságom, amikor együtt száll vízre az egész család, s hogy már a kicsik is örömmel hajóznak és igazi vízicsibékké váltak.- Közben megszerezte a tengeri hajóskapitányi jogosítványt is.- Barátaimmal, hajós társaimmal bérelt hajóval tíz éve járjuk, sőt végigjártuk a déli tengereket. Megjegyzem, ez sem óriási luxus, mert ha tízen megyünk, megoszlanak a költségek. Az anyagiakról még annyit, hogy idehaza egy kisebb vitorlás fenntartása nem kerül annyiba, mint egy gépkocsié.- Versenyeznek is?- Egy-egy Kék Szalagon már részt vettünk, de a miénk nem versenyhajó. Nem az eredmény reményében indultunk, hanem a „vízi-karnevál” hangulata miatt.- Szívesen folytatnám a „hajóká- zást”, de akkor nem maradna hely a cégükre.- A GMV Kft-t 1990-ben alapítottam tulajdonostársaimmal, Steindl Károllyal és Stróbl Józseffel. Mindannyian gépészmérnökök vagyunk és - egyebek között - a BHG-s múltunk köt össze minket. Már kezdetekben is az a cél vezérelt bennünket, hogy egyedi, kisso- rozatú gépeket és alkatrészeket gyártsunk. Már akkor az volt a meglátásunk, hogy a sorozatgyártás számos téren Kína és India privilégiuma lesz. Nekik egy, vagy akár öt gépet nem éri meg legyártani.- Kinek, hova dolgoznak?- Bő kilencven százalékban exportra termelünk. Az első munkánk olasz megrendelés volt.- Honnan tudott önökről az olasz partner? Akkor még nem volt internet.- Ma sem elsősorban az internetet használjuk a bemutatkozásra, az önreklámozásra. A leghatásosabbnak azt ítéljük, amikor szájhagyomány útján terjed a hírünk, az elégedett megrendelő ájánlja a következő cégnek a munkánkat. Emellett részt veszünk üzletember találkozókon, illetve beszállítói szakvásárokon. Visszatérve a kérdésére: megismerkedtünk egy olasz férfival, aki egy itáliai, könyvkötőgépekkel foglalkozó üzletembernek ajánlott minket. Az első ilyen gépet 18 évvel ezelőtt gyártottuk, de más megrendelőknek a mai napig is gyártunk hasonlókat. A nyomdaipar csúcsának számító Heidelbergnek most is beszállítói vagyunk. A legnagyobb megrendelőnk jelenleg egy skót beruházó cég, amely színesfémhuzalokat gyártó gépsorokat ad el a világ minden részébe. A gépeikhez mi különféle részegységeket gyártunk. A megrendeléseket hol Skóciába, hol Brazíliába szállítjuk, vagy ahova éppen kérik.- Jó érzés lehet, hogy a világ minden részében igényt tartanak a cégük által gyártott berendezésekre, alkatrészekre.- így van, és büszkén teszem hozzá, hogy mi igen bonyolult és nagy hozzáadott értékű gépeket, alkatrészeket gyártunk. Most éppen egy holland cégnek fejlesztünk egy speciális gépet. Az viszont elkeserít, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet miatt 12 munkatársunktól kénytelenek voltunk megválni. Stabilitásunk csak így maradhatott meg.- Kérem, tegyen javaslatot a következő interjúalanyra.- Szívesen olvasnék - nyilván másokkal egyetemben - Köpenczei Istvánról, a Tolna Megyei Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány projektmenedzseréről, aki rengeteg és hathatós támogatással segíti a kis- és középvállalkozásokat. V Horváth Mária
