Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-01-22 / 3. szám
SZEKSZÁRDI YASARNAP HÉTRŐL HÉTRE 2012. január 22. Darányi-terv: stratégia a vidék minőségi életéért Orbán Viktor miniszterelnök Orbán Viktor a vidék megerősödéséről, a termőföld védelméről és a földtörvény módosításának szükségességéről is beszélt a Darányi Ignác-terv, a nemzeti vidékstratégia végrehajtási keretprogramjának január 16-ai bemutatóján.- Magyarország minden híreszteléssel ellentétben, eredendően mezőgazda- sági ország - kezdte beszédét a miniszterelnök, hozzátéve, hogy' ezt igazolják földrajzi, mezőgazdasági adottságai, történelme, kultúrája és hagyományai is. Orbán Viktor emlékeztetett: hazánk akkor volt erős, amikor virágzott a mező- gazdasága, ám - jegyezte meg - a korszerű nemzetgazdaságok több lábon állnak. A mezőgazdaság mellett iparra, kutatásfejlesztésre, szolgáltatásra és erős pénzügyi szektorra is szükség van. „Aldnek földje van, mindene van” - idézett fel egy régi mondást a kormányfő, hozzátéve: Európa jövője múlhat azon, hogy ezt a bölcsességet megértik-e. Kifejtette: ma vidéken ennek az ellenkezőjét tapasztalhatjuk, mely válságtünetek az évtizedeket meghatározó vidékellenes politika következményei. A nemzeti vidékstratégia egy terv arra, hogy jó gazdaként éljünk azzal, amit a földünk adhat nekünk: a városi életformával összemérhető kényelmet, tisztes megélhetést biztosító munkalehetőséget, biztonságot, egészséges ivóvizet, jó minőségű, magyar élelmiszereket és kikapcsolódást. Hozzátette: a Darányi Ignác-terv ehhez kínál életszerű és megvalósítható szabályozást. A miniszterelnök három szóban foglalta össze a terv lényegét: megőrzés, megújítás, minőség. Megőrizni az időtlen értékeket, természeti adottságainkat, elődeink tapasztalatait. Megújítani a változékony dolgokat: gondolkodásunk, tudásunk, mindennapi életünk megszervezését, a vidékről való gondolkodást, hiszen - fejtette ki - a városok életképtelenné válnak a vidék nélküL Gyakran lehet hallani, hogy a jövő háborúi a termőföldért, az ivóvízért fognak folyni. „A rossz hírem az, hogy ez a háború már elkezdődött, csak nem fegyverekkel vívják, hanem más eszközökkel - például leminősítések- kel is ezért nagyon résen kell lennünk, mert a róka sohasem mondja meg egyenesen, hogy a sajtot szeretné kiénekelni a szánkból - hangsúlyozta Orbán Viktor. Meg kell védenünk a termőföld- és ivóvízbázisokat. Ezért nem fogadunk be „génpiszkált” anyagokat a földjeinkbe, ezért támogatjuk a gazdák földvásárlását és helyben maradását. Orbán Viktor elmondta: a 2010-es választások után arra vállalkoztak, hogy kijavítják a múlt hibáit: helyreállítják a munka becsületét, és mindenkit, aki tud és akar dolgozni, hozzásegítenek ahhoz, hogy munkából tudjon megélni. Ennek érdekébe gyökeres változtatásokat hajtottak végre: az alkotmány, mintegy harminc kétharmados törvény, több mint kétszázötven új törvény. Ezek a törvényekkel lezárták az átmenet húsz zavaros évét, hiszen nem lehet súlyos következmények nélkül, évekig átmeneti állapotok között élni. Az új rendszer egyik nagy nyertesei lesznek a vidék, a mezőgazdaság, valamint a kis- és középgazdaságok - hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. Új lehetőségeket kell nyújtani a vállalkozó kedvű emberek számára, sürgősen át kell alakítani a földtörvényt, és további rendelkezéseket kell hozni a birtok- és tulajdonvédelemben. A földvagyon- gazdálkodás és földrendezés érdekében a földügyekkel foglalkozó intézmények működését érintő jogszabályokat át kell tekinteni, ésszerűsíteni kell azokat - fogalmazott. Tovább kell egyszerűsíteni a helyi értékesítési, kistermelői tevékenységet is. Javítani kell a helyi kistermelői élelmiszer-előállítás, -feldolgozás és értékesítés feltételein, valamint emelni kell a piacok rendjét szabályozó rendeletek minőségét - mondta. Orbán Viktor szerint kiemelten fontos a termelő kiszolgáltatottságának csökkentése és a kereskedelmi partnerek tisztességes piaci viselkedésre kényszerítése. A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy falusi emberek ma már nagyáruházakban vásárolják meg azokat az élelmiszereket, amelyeket egyébként a saját kertjükben Is megtermelhetnének. Ez szerinte világosan mutatja, milyen nagy a baj. Leszögezte: nem szabad engednünk, hogy akár városban él, akár falun, a magyar ember asztalán ne jó minőségű és egészséges, magyar élelmiszer legyen.” A biztató eredmények között a miniszterelnök példaként említette, hogy az őstermelők számára mára megnyitották a közvetlen értékesítés lehetőségét. (Forrás: kormany.hu) Helyreigazítás A lapunk január 8-i számában a városi közmeghallgatásról szóló tudósításunkban a belvárosi parkolási gondokkal kapcsolatosan Rochi László véleményét közöltük az Ady és a Csokonai utcákban kialakult problémás, már régebb óta létező parkolási helyzetrőL Minden bizonnyal, díjfizetést elkerülendő, sokan, olykor reggeltől kora estig bezárólag az említett két utcában parkolnak, ami nem csak az itt lakók számára zavaró tényező. Olvasónk ebben a témában már korábban intézkedést kért a város- üzemeltetés illetékeseitől, és indítványozta azt, hogy esetleg ne lehessen az említett utcákban egyáltalán parkolni. A fórumon többektől is elhangzott megoldási javaslatként az, hogy tegyék fizetőzónává ezt a területet. Sajnálatos módon ezt a mondatot a cikkben Rochi úr véleményeként közöltük, ami nem fedi a valóságot, mert olvasónk az említett területre - éppen az utcák szűkössége miatt - egyáltalán nem javasolja megoldásként a fizetőzóna kiterjesztését. A hibáért tőle és olvasóinktól is elnézést kérünk. A parkolás témájára a későbbiekben még visszatérünk. Már nem zavar az avar Már nem zavar az avar abban a 15 szekszárdi oktatási intézményben, ahova az elmúlt hetekben a KT-Di- namic Nonprofit Kft. kihelyezte az 5 köbméteres lombkomposztálókat. A Szekszárdi Klímakor egy újabb sikeres programja ért véget az elmúlt hetekben. A város iskoláinak és óvodáinak udvarán álló fák lehulló levelei minden ősszel és télen problémát jelentenek. A fák alatt szaporodó avart általában műanyag zsákokba rakják (egy-egy nagyobb iskola udvarában 50-100 darab 50 literes zsák is megtelik), majd teherautóval több kilométerre a város határába szállítják állatok alá alomnak. A szállítás kiváltását - amely nem éppen klímabarát és egyre drágább megoldás - a Szekszárdi Klímakor októberi munkacsoportjának ülésén Tóth Ferenc, a KT-Dinamic Nonprofit Kft. ügyvezetője vetette fel Az ülésen az is szóba került, hogy az őszi időszakban a jelentős mennyiségű lomb összeszedése és elszállítás komoly feladatot, költséget és munkát jelentett. Ez a költség természetesen az intézményeknél jelentkezett, és egy-egy őszi időszakban 25-30 ezer forintra is rúgott. A Szekszárdi Klímakor ülésén született az ötlet a helyben történő komposztálás lehetőségéről Első körben a kft. felmérte a fogadókészséget az intézmények részéről, mely minden esetben pozitív és támogató volt. Összesen 15 darab 5 köbméteres komposztkeretet helyeztek ki, amelyek azonnal meg is teltek a friss avarraL Az avar egy-másfél éven belül lebomlik és komposzt lesz belőle, amit helyben lehet hasznosítani. A program Szekszárd MJ Város Klímaalapjából valósult meg a KT-Dinamic Nonprofit Kft. által Az intézményeknél kihelyezett 1-2 darab lombkomposztáló intézményenként 10-15 ezer forintos megtakarítást eredményezett, ennyivel kevesebb avart kellett elszállítani. Akomposztkeretek - nem véletlenül - mind óvodák és iskolák udvaraira kerültek, így mutatnak jó példát a jövő nemzedéknek a hulladék megelőzésében és a helyben történő klímabarát hasznosításában. Szekszárdi Klímakör A Kadarka utcai ovisok is ismerkednek a lombgyűjtés új módszerével
