Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-04-08 / 14. szám
I 2012. április 8. KÁVÉ DUPLA HABBAL SZEKSZÁRDI VASARNAP 13 „A locsoláskor legalább háromszor átöltözünk” SAS ERZSÉBET ROVATA A húsvéti ünnep alkalmából vendégem a Belvárosi Kávéházban két szép fiatal ikerlány, a Szent László Szakképző Iskola Egészségügyi és Szociális Tagintézményének tanulói, aparhanti lakosok. Az énekükről híres lányokkal, akik sok-sok szekszárdi városi rendezvény szereplői - mi másról is beszélgethetnénk, mint a húsvéti hagyományokról, melyek az ő családjukban semmit nem változtak az utóbbi évtizedekben. No, és a jövőről! Az egyik lány: Dimén Vivien A másik lány: Dimén Evelin- Már régen szerettem volna veletek interjút készíteni, s úgy gondolom a legszebb időszakban húsvétkor, amikor együtt vannak a családok, mesélhetnétek arról, hogy a ti családotokban hogyan készültök erre az ünnepre, mennyire tartjátok a hagyományokat?- A mi családunk minden hagyományt megtartott. Ugyanúgy készülünk a húsvétra, mint annak idején szüléink és nagyszüleink. Pénteken, amikor már iskolai szünet van, nagytakarítást tartunk, és húsvéti süteményeket sütünk. A családunk vallásos, így hamvazószerdán és pénteken nem eszünk húst. Minden vasárnap járunk templomba, én felolvasok, Evelin a szent leckét mondja el, 13 éves Fanni húgunk pedig a könyörgéseket olvassa fel, és ministrál is.- Nagyszombaton is megvannak a hagyományos, megszokott tennivalók?- Az a nap a tojásfestés napja, batikoljuk, szalonnával fényesítjük a tojásokat, s nemcsak saját étkezésünkre kell gondolnunk, hanem a hétfőn érkező húsvéti locsolókra is. Szombaton már az asztalon van a húsvéti sonka, és mellette ott van a főtt tojás, a torma. Ez a szombati menü.- Ezek szerint minden napnak megvannak a hagyományos állomásai. Vasárnap?- Húsvétvasárnap délelőtti misére megyünk, s utána az aparhanti nagyszülőknél ebédel az egész család, ilyenkor összesen tizenketten ülünk az asztalhoz: három unokatestvérünk a szüleikkel és mi a szüléinkkel, a nagymama és nagypapa. Mama mindig sok finomságot főz, és mostanában meglepetés az ebéd A sütésben mi is segítünk neki már pénteken.- Hétfő pedig a locsolás napja. Jönnek a fiúk? A locsolás is hagyományos?- Az első, aki meglocsol bennünket az édesapánk, kicsit viccesen pár csepp vízzel, majd kölnivel, s természetesen nemcsak minket, hanem anyut és a család minden nőtagját. Aztán jönnek a locsolók, négyen- öten csapatba verődve, több mint húszán, ki parfümmel, ki szódával, ki vödör vízzel, természetesen előtte verset mondanak. Legalább háromszor át kell öltöznünk. Az ajándékozásnál a nagyfiúkat süteménnyel, röviditallal kínáljuk, a kisebb fiúk festett tojást, csokitojást és pénzt kapnak. A locsolás végén aztán megyünk ebédelni a másik nagyszülőkhöz Tevelre, ahol várnak minket az unokatestvérek és persze szintén sok finomság is. • - Már nagylányok vagytok, lassan érettségiztek... Hoz még ajándékot a nyuszi?- Kisebb ajándékokat kapunk még, mert a szüléinknek azért gyerekek vagyunk, viszont életünk legszebb húsvéti ajándékát kapjuk az idén. Húsvét utáni kedden a falu plébánosával először életünkben elutazunk külföldre, Erdélyországba, és ezt a hatnapos ajándékutat, ahová húgunk és egy barátnőnk is jön, azért kaptuk, mert minden vasárnap részesei voltunk-vagyunk a misének. Nagyon várjuk, mert óriási élmény lesz számunkra.- Nagyon sokszor gyönyörködhettek a szekszárdiak különböző rendezvényeken az éneketekben. Mikor kezdtetek el énekelni?- Egy iskolai énekversenyen kezdtem el, és rá egy évre Vivien is csatlakozott hozzám, azóta együtt énekelünk. Már el sem tudnánk képzelni, hogy egyedül, egymás nélkül lépjünk színpadra. 1 -Milyen rendezvényeken láthatnak j benneteket? Jómagam már sok- 1 szór, s mindig nagy sikeretek volt- Nagy megtiszteltetés számunkra, 1 hogy a megyei kórház szinte minden j rendezvényére hívnak bennünket, de 1 sok kiállításmegnyitón is ott vagyunk, 1 és talán a legszebb és legfontosabb, hogy j saját iskolánkban rendezett ünnepsége- 1 ken, kiállításmegnyitókon is mindig fel- ] léphetünk. Öröm számunkra a taps, a di- 1 csérét, de szerénységre neveltek ben- | nünket a szüléink, és azért mert éneke- ! lünk, és sok rendezvényen sikert ara- ] tunk, szerények is maradunk. ; - Rövidesen életetek egy nagy ese- 1 ményéhez érkeztek, jön az érettsé- j gi... Utána hol szeretnétek tovább- ! tanulni?- Tanító szeretnék lenni, ezért én a ! szekszárdi tanítóképzőbe jelentkeztem, Vivien pedig Kaposvárra, ő a védőnői hivatást választotta. Eddig nem voltunk még sosem külön, várjuk, és kicsit izgulunk is, milyen lesz egymás nélkül- Amikor látunk benneteket a színpadon olyan jó érzés, hiszen min- deti megduplázódik, két szép lány, két szép hang... Jó ikernek lenni?- Mi nagyon szeretjük ezt, szeretünk együtt lenni, sok időt töltünk egymással, s talán a legfontosabb, hogy a legjobb barátnői vagyunk egymásnak. Tulajdonképpen öt perc van a születésünk között, így születésünk óta együtt vagyunk, sőt, ugye, már előtte is.- Van, ami megkülönböztet benneteket egymástól?- Talán annyi, hogy én most szemüveges vagyok, kicsit rövidebb a hajam, de öltözködni, ha nem is egyformán, de egyforma stílusban öltözködünk.-Alocsolásnál afiúk mellett mintha barátot is hallottam volna említeni..- Igen, mindkettőnknek van barátja, ez is nagyon érdekes, mert mindketten szinte egy időben jöttünk ösz- sze a társunkkal Velük és a többi barátunkkal szívesen vagyunk együtt szabadidőnkben.- Az iskolából tudom, hogy nagyon jó tanulók vagytok...- Osztályelsők és másodikak. Ez nagyon jó érzés, mert megvan az eredménye annak, hogy hét közben végig tanulunk, szombaton segítünk édesanyánknak takarítani, és vasárnap együtt vagyunk a barátunkkal Egy héten egyszer - talán ez is kicsit a hagyó Hiányokhoz tartozik a kötelesség, a segítés után jön a szórakozás, ahogy ez annak idején a szüléinknél is volt.- Ha mégis marad szabad időtök, akkor azt mivel töltitek?- Természetesen a szüléinkkel és a húgunkkal. A család együtt sokat kirándul, ez is hozzátartozik ahhoz, hogy nagyon szeretjük egymást, és a családi közösség, az együttlét, az együtt töltött idő számunkra és a család minden tagja számára nagyon fontos.
