Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-04-08 / 14. szám
g SZEKSZÁRDI HI WA&411MAP MÚLTÚNK 2012. április 8. Eltitkolt, ősi magyar történelmünk... 13. Régi húsvéti szokásokat elevenített fel a Pilis-kutató... Hagyományőrző locsolkodás. Eredetileg termékenységi rítus volt Hogy zajlott a böjti időszak a régi magyar kultúrában? Erre a kérdésre kaphattunk választ Aradi Lajos Pilis-kutatótól legutóbbi előadásán, a Tolna Megyei Iparkamara épületében. Amint hallhattuk, három nagy ünnepünk a téli napfordulóhoz, a tavaszi napéjegyenlőséghez, valamint a nyári napfordulóhoz köthető. Március 20. környékén ad először életjeleket a természet, s ezzel megkezdődik a „halálból való föltámadás” menete. A Piliskutató rávilágított arra, a tavaszi napéjegyenlőség Krisztus előtt is ünnepként funkcionált a virágok és a természet ünnepe volt, erre ráépült a katolikus hit. Aradi szerint a nőket nem a kommunista eredetű nemzetközi nőnapon (március 8.) kellene felköszön- teni, hanem március 25-én, Gyümölcs- oltó Boldogasszony napján, azaz Jézus fogantatásának ünnepén, amely az oltás, a beporzás, s a szemzés hagyományos napja. Igen érdekes kérdéseket vet fel, hogy ha március 25-től 9 hónapot számolunk, pontosan karácsony napjához, azaz Jézus születésének idejéhez érünk! - tért ki az asztrológiai összefüggésekre az előadó. A nagyböjt titka egyéb, a táplálkozáson kívüli dolgokban is az önmegtartóztatást kell, hogy eredményezze a saját lelkünk tisztítása érdekében. A húsvéti ünnepkör ugyanakkor lelkünk feltámadásáról szói Virágvasárnap a barkaszentelést jelenti, amelyjézusnak Jeruzsálembe, pálmaágas üdvözlés közepette történt bevonulására emlékeztet. A régiek nem vitték be a lakásba a barkát, mert tudták, egyéb bogár is bemehet vele. A barkát két csomóba akasztották fel az ajtóra, amelynek a népszokásban kár- és tűzelhárító hatást tulajdonítottak. Virágvasárnapon háromszor körbe kellett kerülni a templomot, amely fontos funkcióval bírt, hiszen hármas védelmet (Atya-Fiú-Szendélek) adott: benne a közbenjárással, a kör leírásának isteni szimbólumában kiteljesedve védték le a szent helyet a hagyomány szerint. E napon a leányok a főutcán végigvonultak a kapukon támaszkodó legények nem kis örömére. Ahhoz, hogy valaki feltámadjon, a lelke újjászületése elengedhetetlen. Ha úgy hal meg, hogy távol él szülőföldjétől a lélek nem találja a hazavezető utat. Virágvasárnapon éppen ezért két-három siratóasszony kiment a falu határába az útszéli kereszthez, és hazahívták a hatott lelkét. E kántálás a hatott lelkének szólt, így, ha azt egy élő ember hallja, a hagyomány szerint kiénekelhették volna a lelkét és bele is halhatott volna. Az eredeti nagypénteken Jézus megszentelte az összes vizet: a leírások alapján ekkor Krisztus Urunk megbotlott egy kőben, s térdéből szent vér folyt a patakba, majd a folyóba, óceánba, amelyből később, esővé válva források lettek. Ezért szokás szent időben a vizeket is tiszteletben tartani, s a forrásokat gyógyvizekként tisztelni! Nagypénte- ken/nagyszombaton az asszonyok kimeszelték a házat, s elkezdték rendbe tenni a portát. Ez alkalmassá tette az asszonyi minőséget az újjászületésre, a fehér mész pedig a lélek megtisztítását jelentette. A hagyományos húsvéti tojás piros volt, a rajta lévő minták pedig mind ősi motívumokat jeleztek. A leányok fontos dolga volt nagypénteken a tojások festése, munkájukat az öregasszony és az anya felügyelte. Sokan - nagycsütörtök mellett - nagypénteken is virrasztónak, e napot a teljes befelé fordulás jellemezte. Ekkor a leányok fellocsolták a falu utcáját, ezzel a rituáléval várva Jézus visszatérését a Tejúton keresztül. Csütörtökön eloltották a tüzet, amelyet nagyszombaton ismét-fellob- bantottak, az előző évi barkát pedig leakasztották, parazsat csinálva belőle. Ezt a parazsat tették a kemencébe, amellyel meggyújtották az ősök tüzét. A szentelt dolgoknak gyógyító erejük volt: a parazsat az állatok hatójába is nyomták, egészséget kívánva egész évre. Volt olyan időszak, hogy csak nagyszombaton kereszteltek gyermeket! Este a falubeliek határkerülést szerveztek, ezzel jelezték a gyermekeknek, hogy meddig tart a család földje. Vasárnap, Jézus feltámadásának napján aztán fehérbe öltöztek a lányok: ha valaki előzőleg új ruhát kapott, ezen a napon vehette csak fel! Szokás volt misére menet kosárban ételt vinni, szentelés céljából. A hagyományos húsvéti ételek közül a család a tormával kezdte a vacsorát, mivel az emlékezteti az emberfiát Jézusra, aki értünk szenvedett. Aki nem tudta a templomba elvinni a kosarát, a tisztaszoba ablakába rakta ki, hogy az Úr angyala megszentelje. A szentelt tojás elfogyasztása e napon a világ keletkezésére utalt, hiszen az ősi mondák szerint lúdtojásból pattant ki a világ: sárgasága, fehérsége pedig Isten szimbóluma. Manapság húsvéthétfőhöz is rosz- szul áll hozzá a mai ember, hiszen olyan leányokat, nőket locsolunk, akiket már rég nem kell: amint azt Aradi tudatta, csak azt a leányt szabadna meg- tocsolni, aki eladósorban van, vagy férjhez fogják adni a következő évben. A locsolás igazi termékenységrítusként szolgált: a leány az udvar kútjából vizet húzott, majd, amikor azt az itatóba öntötte volna, két legény lendületből elkapta, s a leányt vízszintbe emelve, annak az összes szoknyája, ami rajta volt, a nyakába esett. Ekkor az udvarló legény - akivel már korábban nézegették egymást a leánnyal - meglocsolta a vödör vízzel a lába között: e rítus életre locsolást jelentett, hiszen rituálisan a szent víznek a leány méhéig kell feljutnia, hogy megtisztítsa azt, s a lehető legélettelibbé varázsolja. A szertartás egy ősi sumér legendából ered: Dingir (a Tündér Ilona mondái őse) leszállt az alvilágba, hogy emberré váljon, s Enki, a Föld ura utána ment, hogy a nála lévő élet vizével fölélessze a múmiává sorvadt nőt. A húsvéthétfői locsolást követően a leány belenyúlt a tojással teli kosárba, és a legszebb piros tojást adta a legénynek, amely képletesen a petesejtet szimbolizálja. A tojás ebben az esetben nem világteremtőként, hanem a tyúk petéjeként jelenik meg, s a megtermékenyítés lehetőségét mutatja, amellyel a férfiember az egész világot megkapja. Aradi Lajos az előadás végén kitért arra is: Áldott Feltámadást volt szokás kívánni ilyenkor egymásnak. Gyimóthy Levente lATÓM fSMfiWe, Wf, s?§miMg!eimsM WfíékoicsMMi% cs^mmségigt GO Szék szard, Széchenyi u. 28. CTXsrüEíMarcsnaaCm Telefon: 74/SUL-808 Pulykatojásból készített piros-fekete, eredeti régi mintákkal díszített hímes tojások
