Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-02-13 / 6. szám
Bä f AMRMAP ANNO 2011. február 13. Valaha korántsem volt természetes, ami manapság: pénztárcától és időtől függetlenül ki-ki akkor táncol és szórakozik, amikor akar. Ezért külön becsülete volt a vízkereszttől hamvazó szerdáig tartó báli időszaknak. Mai szemmel nézve akadtak különlegességek. A Közérdek 1906. február 17-én tudósított a póttartalékosok családjainak megsegítésére rendezett táncestélyről. „A Szekszárd Szálló kopott nagyterme ilyen pompát rég látott, mint amilyet most kifejtettek... A lépcsőház, a nagyterem valóságos téli kertté volt varázsolva. A rendezőség- minden lehetőt elkövetett az est sikere érdekében. A Pirnitzer cég a saját és Seleznik kárpitos kitűnő ízlését is igénybe vette, nagy leleményességet tanúsított a díszítésben. A nagy terem festési hiányait, repedéseit Wosinsky Mór pompás perzsa szőnyegei fedték el, s a díszítéshez szükséges fenyőgallyakat Hoffmann Sándor főerdész szolgáltatta az uradalom erdejéből, a Siemens és Halske cég pedig a világítást adata ingyen.” A legnagyobb hasznot mégis azok jelentették, akik ott sem voltak, mert „a nagyközönség csak erszényét nyitotta meg, személyes jelenlétével nem igyekezett emelni a mulatság fényét”. A hatalmas tiszta jövedelem 2812 korona volt (másutt a belépő 1 korona!), s egy teljes hasábon sorolta a lap a jegyeiket megváltók, felülfizetők és adakozók több száz fős névsorát. Ez máskor is előfordult, s kínos következménye lett, ahogy egy 1891. július (!) 30-i számban találjuk Borsszem Jankónak címmeL „A Szekszárd Vidékéhez ez év elején a Tolnavármegyei Gazdasági Egyesület titkára, Dömötör László úr egy közleményt küldött be, melyet a gazdasági egyesület rovatába kért fölvétetni. A szerkesztőit " ODON DERŰ Bálidei bohóságok Csárdásozók a bálban (Aggházy Gyula rajza) ség átvette a közleményt, mely alá Kovács László úr, az egyesület elnöke volt aláírva. A közlemény címe ez volt: Felhívás simmenthali telivér növendék bikáknak directe importálására. Az említett közlemény ez év február 26-i számban jelent meg, melyhez szokásos havi melléklet, a Tolnamegyei Hölgyek Lapja volt csatolva. A paksi nyomdában e közleményt, miután a főlapba bele nem fért, áttették a Hölgyek Lapjába. Ezt a tényt figurázta ki ugyan elég későn - a Borsszem Jankó egyik júliusi száma. Hogy ezt tette, ahhoz semmi közünk, s nem is reflektáltunk volna reá, ha azt nem jegyzi meg elég maliciózusan, hogy azt Kovács László küldte be a Hölgyek Lapjába. Ez nem áll, s az itteni beküldőnek lehetett volna annyi tapintata, hogy az ő ártatlan személyét s nevét ne keverje e dologba...” A bele nem keverésben különben a helyi sajtó mindig elöl járt, ezért is kezdte úgy történeteit, mint a Tolnavármegye 1896. február 2-án. „Kártyaasztalnál. Félreértések elkerülése végett előre megjegyezzük, hogy az alábbi párbeszéd nem minálunk történt. A gibic segíteni akart az egyik játékoson, tehát rámutatott egy városi nota- bilitás fejére, hogy a játékos tököt híjon. A játékos azonban zöldet hitt. Gibic: - No, ezen se lehet segíteni... Játékos: - Hát hiszen azért híttam zöldet, mert ott terem a zöldség. Tetszett volna a képviselő úr fejére mutatni, mindjárt tudtam volna, hogy tököt tetszik érteni, mert arról éneklik, hogy „Pamuk van a két fülébe’, / Úritök a közepébe’!”” Lanius Excubitor Ódon időben FEBRUÁR 14-ÉN 120 éve, 1891- ben Madarász Elemér főjegyzőnk megjelentette hatályos vármegyei szabályrendeleteinket. FEBRUÁR 15-ÉN 115 éve, 1896-ban Borzsák Endre lelkész rímelte egy báli újságban: „Jaj Istenem, de csikorog / bor nélkül a decsi torok.” 110 éve, 1901-ben korcsolyázó egyletünk jégpályáját villamos világítással kívánta ellátni. FEBRUÁR 16-ÁN 50 éve, 1961- ben meghalt szülöttünk, Escher Károly fotóművész. FEBRUÁR 17-ÉN 150 éve, 1861- ben A magyar bor Amerikában címmel írtak az itt született „Schwarzer bécsi nagyborkereskedőről, ki itt nagy borkereskedést alapított”. FEBRUÁR 18-ÁN 80 éve, 1931- ben a Képes Pesti Hírlap tudatta: Bartók és Babits Mihály a francia becsületrend lovagja lett. FEBRUÁR 19-ÉN 190 éve, 1821- ben meghalt főispánunk, Mailáth György. FEBRUÁR 20-ÁN 130 éve, 1881- ben sajtónk megkezdte Perczel Mór Az aranykor Tolna megyében című cikksorozata közlését. 100 éve, 1911-ben szülöttünk, Perczel Dezső A magyar kocsis címmel írt emlékezést. EVANGÉLIUM „Szüntelenül imádkozzatok, mindenért hálát adjatok.” /I Thess. 5:14/ „A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet.” /1 JN 4:18-19/ Istenem! A Te szereteted tökéletes. Meglep, hogy szeretsz, amikor úgy érzem, nem vagyok szeretette méltó. Néha el sem hiszem, hogy kinyúltál felém. Szereteted felvidít, titkokat mutat meg, rávilágít a dolgok lényegére, csodákat és örömöket tár elém. Új kihívások elé állít, arra ösztökél, hogy próbálkozzam megint, s érjek el egyre újabb sikereket. Fegyelmez, kijavítja hibáimat, miközben visszavezet az igaz útra. Biztonságot nyújt, mikor az élet nehézzé válik, és magához ölel, amikor vigasz után só- várgok. A Te szereteted tökéletes Uram, és én szeretnék örökké fürödni benne. Add, hogy így legyen! Ámen „Egymás tértiét hordozzátok, és így töltsétek be a Krisztus törvényét.” /Gál. 6:2/ Istenem! Néha könnyebb hibát találni a körülöttem lévőkben, mint okot a dicséretre. De ha megállók egy pillanatra, és végig veszem azt a számtalan módot, ahogy bátorságot csepegtetsz belém, még akkor is, ha csetlek-botlok, rádöbbenek, hogy időről időre mindannyiunknak szüksége van rá, hogy felemeljék és ösztökéljék. Emlékeztess Uram a jó szó hatalmára, áldj meg kedvességgel és érzékenységgel mások problémái iránt, hogy őszinte biztatást tudjak nyújtani, amikor és ahol csak szükség van rá. Add, hogy egymást ne vádoljuk, add, hogy a szeretet szolgálatán serénykedjünk, könnyítve egymás terheit, megosztva egymással gondjainkat, bajainkat. Add, hogy tudjunk egymásért imádkozni, s hálát adni Neked nagy kegyelmedért, megtartó szeretetedért. Ámen „Aki hű a kevesen, a sokon is hű.” /LK 16:10/ Istenem, tudom, hogy a becsületesség azt jelenti, hogy ugyanolyan vagyok befelé, mint kifelé, a nyilvánosság előtt és a magánéletemben, a szívemben és a cselekedeteimben egyaránt. Néha azonban harcban állnak ezek a területek egymással, amikor a valóságtól elrugaszkodott képet próbálok mutatni magamról. Kérlek Istenem, kímélj meg a féligazságok, a képmutatás és a hitelesség hiányának csábításaitól. Segíts, hogy képes legyen összhangba hozni a jellememet azzal, aki valójában lenni akarok, ahelyett, hogy a könnyebb utat választom és álarcot viselek. Segíts, hogy állhatatos maradjak az apróbb dolgokban, s így megerősödve kiállhassam jellemem végső próbáját, mert az emberi boldogsághoz elengedhetetlen, hogy mentálisan is hűek legyünk önmagunkhoz. Ámen A „Mindennapi imáink” című kötet alapján, lelkünk épülésére közreadta: Balázsi Zoltán református lelkész
