Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-10-30 / 43. szám
HÉTRŐL HÉTRE , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Javult az élelmiszer-biztonság, több magyar termék a polcokon Interjú dr. Kardeván Endrével, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárával A szekszárdi Takler-pincészet mintegy 250 milliós (ennek fele vissza nem térítendő uniós, illetve állami támogatás) pincefejlesztésének megvalósulása apropóján Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára képviselte Fazekas Sándor minisztert az október 25-ei avatóünnepségen. Az immár 1000 négyzetméteressé bővült létesítményben lapunk aktuális szakpolitikai kérdésekről kérte rövid interjúra a politikust, aki egyébiránt az élelmiszerbiztonság, illetve az agrár-közigazgatás első számú felelőse a tárcán belüL - Ez az esemény jó példa arra, amikor az állam odaáll olyan termelők mögé, akik már önmaguk erejéből letettek valamit az asztalra. Akik a jó minőséget folyamatosan produkálják, s akiknek van esélyük, hogy betörjenek, akár tengerentúli piacokra is. Hiszem, hogy az ilyen agrárvállalkozásokat segítenünk kell akkor is, ha az ismert pénzügyi helyzetben a tárca számára is esetleg szűkülnek a források. Abból az államnak is növekvő bevételei lesznek, ha például Taklerék és más hozzájuk hasonlítható borászatok egyre több olyan csúcsminőségű bort tudnak az amerikai vagy a kínai piacra szállítani, amiért palackonként akár száz dollárt is megadnak a megrendelők. A minőségi árutermelést hangsúlyozzuk minden ágazatban, s örömmel tölt el, hogy a magyar borászat jó példával szolgál e tekintetben.- Nem tett jót a szakmának az a néhány borhamisítási ügy, ami a közelmúltban napvilágot látott. Már csak azért sem, mert a legújabb elkövetők már nem a kricsmík ellátására szakosodott műbőr-előállítók közül kerültek ki.- De nem ám! Közvetve bizony kárt okoztak egy-egy borvidéknek, a meggyőződésem, hogy tisztességesen dolgozó nagy többségének és az egész ágazatnak.- Az eddigi intézkedések évtizedekre visszamenőleg nem voltak hatékonyak. Terveznek-e valamit tenni a jelenség ellen?- Igen. A vendéglátó- helyek még rendszeresebb, sokszor rajtaütés- szerű ellenőrzését fontosnak tartom, de ez nem az én kompetenciám, azt hiszem, a tárcáé sem teljesen. De kezdeményező szerepünk feltétlenül van e téren. Meggyőződésem, hogy akkor tudunk jelentős eredményeket elérni a borhamisítás visszaszorításában, ha ebbe érdemben be tudjuk vonni a borászati szervezeteket.- Az élelmiszerpiac más területein van már a fogyasztók által is érzékelhető pozitív változás. Nincsenek bezárással, romlott húselkobzássaljáró ügyek mostanság mint amelyekre jól emlékszünk az előző ciklusból.- Úgy gondolom, ebben nagy szerepe van azoknak a törvényi változtatásoknak, amelyeket az új kormány színre lépése után nem sokkal bevezetett. A leglényegesebb a másodlagos élelmiszervizsgálatról szóló rendeletünk, amivel vissza tudtuk, szorítani a külföldről korábban nagy tételben bejövő silány, csekély tápértékű áruk mennyiségét, amelyek szinte csak a nagy áruházláncokban voltak fellelhetőek. Az ezeket előállító, sokszor nyugati országok termelői rájöttek: ezzel már nem érdemes próbálkozniuk, nagy valószínűséggel lebuknak, a büntetési tétel pedig ilyen esetben nagyon „húzós”.- Ezzel párhuzamosan nőtt-e a magyar áruk választéka az áruházláncokban és a kisebb kereskedésekben, mert ez is az elsők között megfogalmazott kormányzati célkitűzés volt?- Tessék csak jól körülnézni az egyes üzlettípusokban, és máris tapasztalható a változás: nagyobb teret kaptak a garantáltan jó minőségű magyar termékek. De ennél is fontosabbnak tartom azt, hogy a magyar vidéken - szintén egy jogszabály-módosításunk jóvoltából - egyre több élelmiszert állítanak elő házilag, és értékesítik is ott helyben. Ezzel kapcsolatosan a szkeptikusok megjegyezték: jönnek majd a botrányos közegészségügyi problémák, mert az élelmiszer-biztonság nem szavatolt. Ehhez képest egyetlen ilyen ügyről sem tudok, minden a legnagyobb rendben. Nagyon jó minőségű élelmiszerek kerülnek ezáltal az asztalra, sokszor a helyi közétkeztetésbe, ráadásul a kereskedői árrés kiiktatásával garantáltan jó áron is. S az ellenőrAz új beruházás átadásán Takler Ferenc borásszal ző hatóságoknak is egyszerűbb dolguk van: tényleg a szántóföldtől az asztalig követhető az adott termék útja! Itt aztán az egyes kistermelők - akik a megélhetésüket ugyan nem alapozhatják erre, de jövedelemkiegészítést mindenképpen el tudnak érni ezzel a „felszabadítással” - nagyon odafigyelnek arra, hogy minden munkafázis a lehető legnagyobb rendben történjen. Ha csak egy valaki is „téved”, és abból ügy lesz, az teljesen tönkreteszi ezt, a más országokban ma is remekül működő házi élelmiszer-termelést és -értékesítést. B. Gy. Dr. Kardeván Endre Rejtélyes fapusztulás a Kecskés Ferenc utcában Máté Péter képviselő a szinte kiégett fáknál Szomorú látványt mutat három, viszonylag fiatal hársfa a Kecskés Ferenc utca elején. Ágaik elfeketedtek, törzsükről levált a kéreg, láthatóan betegek, mintha megtámadta volna őket valami betegség. Máté Péter, a körzet önkormányzati képviselője és Katz Zoltánné Meszlényi Erika városi kertész is azt feltételezik, hogy szándékos károkozásról van szó, a fákat valószínűleg megmérgezték. Erre utal az a nikotinrudacska is, amit az egyik szép, sudár fa törzsében találtak. A fák menthetetíennek látszanak, ezért ki kell majd vágni őket, a rongálás mellett azonban nem megy el a város szó nélkül, az önkormányzat ismeretlen tettes ellen büntetőjogi feljelentést tesz a rendőrségen. Máté Péter lapunknak azt nyilatkozta: a kivágott fák helyett újakat ültetnek majd, ezért ha valakinek, úgymond, „útban voltak,, a hársak, akkor feleslegesen tett kárt a környezetében, amit minden városlakónak inkább védenie és nem tönkre tennie kellene. Az ilyen rongálás egyébként nem új jelenség Szekszárdon, mert miközben a város folyamatosan növeli a virágos felületek nagyságát, hogy utcáink, tereink, lakótelepeink minél szebbek és barátságosabbak legyenek (a napokban is épp virágpalántákat ültetnek ki), nyáron az Alkotmány utca 2-4. számú épület mögött is megpróbált valaki vegyszerrel kipusztítani egy fát. esi
