Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-10-30 / 43. szám
SZEKSZÁRDI VASÁRNAP HÉTRŐL HÉTRE 2011. október 30. Még idén döntenek a víznyerőhelyről Hamarosan lezárul a Szekszárd új vízbázisának kialakítását célzó projekt előkészítő szakasza, amely 164 500 000 forintból valósul meg - erről számolt be sajtótájékoztatón Horváth István. A polgármester elmondta, hogy' Szekszárd jelenlegi ivóvíz-ellátása a várostól keletre található, úgynevezett lőtéri vízbázison létesített kutakból történik, amely kevésbé védett a felszíni szennyeződésekkel szemben. Már a ’70-es, ’80-as években is vizsgálták a jelenleginél biztonságosabb vízbázis létrehozásának lehetőségét. Ezt erősítette fel az 1993-ban észlelt diklór-etilén- szennyeződés, amely modellezések szerint 5-7 éven belül - a jelenlegi kitermelési értékeket figyelembe véve - lehetetlenné teszi a vízellátás biztosítását a meglévő vízbázisból ................. Az önkormányzat „Szekszárd Megyei Jogú Város hosszú távon egészséges ivóvízzel való ellátása” címmel pályázatot nyújtott be a Környezet és Energetikai Operatív Programra (KEOP-7.L3.0/B- mány két változatot vizsgált meg rész2008-0001) új vízbázis létesítésére. Az letesen. Az „A változat” szerint a jelenelőkészítő szakaszban elkészült tanul- leg kihasználatlan többletkapacitással működő mohácsi vízbázisról, mintegy 50 kilométer hosszú távvezeték kiépítésével jutna el az ivóvíz Szekszárdra. A „B változat” szerint a bogyiszlói Du- na-parton - korábban már államilag távlati vízbázisnak nyilvánított területen - újonnan létesített parti szűrésű kutakból kapna Szekszárd ivóvizet. A pályázati anyag 2011. szeptember 1-jén került benyújtásra, a bírálóbizottság még ebben az évben dönteni fog, hogy' melyik változatot javasolja megvalósításra. A döntés után, 2012 elején kezdődhet a nyertes változat vízjogi létesítési engedélyezése és a részletes kiviteli tervek elkészítése. Várhatóan 2014 őszén már az új vízbázisból kap ivóvizet a város. Építészek az ipari parkról és a főiskoláról A Magyar Mérnöki Kamara és Geoinformatikai Tagozat Tolna Megyei Szakcsoportja kétnapos tanácskozást tartott a közelmúltban Tengelicen és Szekszárdon. „Az építési geodézia a gyakorlatban 2011” című és „Mérnökgeodézia a tervezés és létesítményüzemeltetés támogatásában” alcímű szakmai napok előadásaiból a Szekszárddal kapcsolatosakról számolunk be. Kiemeljük, hogy a rendezvénysorozat keretében a szakemberek megemlékeztek a Magyar Mérnöki Kamara 20. születésnapjáról is. Tökéletes, vonzó terepet biztosít... A szekszárdi ipari park kialakításának jelenlegi állapotáról és az ipari építészetről Földesi Zoltán építész vezető-tervezőt (Építész Alkotó Műhely Kft.) kérdeztem. Először arról faggattam, hogy ipari park terén városunknak sikerülte behoznia a más városokkal szembeni időbeni lemaradást?- A kilencvenes évek végén határozták el az ipari park létrehozását, a fellendülés 2007 és 2009 között jött el az infrastrukturális hálózat - telekosztás, úthálózat... - kiépítésével Akkor települt be az Austrotherm Hőszigetelő Anyag Kft., a Murexin Kft. és a százszázalékos kihasználtságé Inkubátorház. Úgy tűnt, mintha a folyamat abban a pillanatban meg is állt volna. Jelenleg is csak egyeden projekt fut, egy' újabb inkubátorház, a Tolna Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány megrendelésére. Elkezdődött az építkezés. Természetesen abszolút van hely újabb cégek számára.- Más, hasonló nagyságú városokhoz képest milyen a mi ipari parkunk?- Tökéletes, közművesített, tehát vonzó terepet biztosít valamennyi betelepülő számára. Minden feltétel adott ahhoz, hogy akár nemzetközi cégek is betelepüljenek ide. Annyit tudok, hogy megkeresések már történtek. Az autópálya megépülésével pozitívan változott a közlekedés. Hogy mégsem a biztosított lehetőségek tükrében fejlődik az ipari parkunk, szerintem a válság az oka. Az üzemek nem mernek fejleszteni. Az Építész Alkotó Műhely Kft. tervezte a szekszárdi ipari park egymással is harmonizáló épületeinek többségét, s az új inkubátorház - ami logisztikai központ lesz - tervezését is rájuk bízták. Amúgy a területen még további nyolc-tíz üzem (persze, méretüktől függően) férne el kényelmesen. A belvárosi rekonstrukció és a főiskola A városok rekonstrukciós projektjeinek keretében Hodossi László építész vezető-tervező (Építész Alkotó Műhely' Kft.) a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar fejlesztéséről beszélt - kapcsolva azt a belváros rekonstrukciójához. Azzal indított, miként tud egy korábban létesített épület (esetünkben természetesen a főiskola) megújulni, s megfelelni a mai igényeknek.- Amikor a főépület bővítéséről készítettük a terveket, a legfontosabb szempont az volt, hogy nyitottá tegyük az épületet, hogy a külvilággal, a várossal vak) kommunikációja ne egy kis bejáraton keresztül, hanem az épület minőségéhez és használatához méltó formában és felületen történjék. Tehát a főiskolán, pontosabban az egyetemi karon folyó élet sugározzon kifelé, amit a városlakóknak is érezniük, érzékelniük kell, másképpen: legyenek egymásnak szerves társai - fogalmazott Hodossi László, majd így folytatta:- A másik feladat nyilvánvalóan a funkcionális igények kiszolgálása volt. Ki kellett alakítani egy színvonalas előadótermet, valamint egy-két - a főiskola funkciójából még hiányzó - számítástechnikai termet. Az utóbbiak ugyan az E ben megvoltak, ám mivel azt az épületet a főiskola más célra tervezi hasznosítani, az ottani szerepeket az új helyen kell működtetni. Azt tapasztalom, hogy a városlakók kezdeti „dohogását” rég felváltotta a megszokás, sőt mára már a megszerelés fázisába került az új szárny, a szép parkkal egyetemben. Erre a felvetésre szemléletes péklát kaptam:- Ha egy portás hölgyet átköltöztetnek régi, nyugodt kis világából egy új helyre, ahol a belépőnek mindig előre köszön, úgy gondolom, ha ő is jól érzi ott magát, akkor az az épület nem lehet rossz - szögezte le, majd „visszatértünk” a parkba, ami szintén fontos része volt a tervezési feladatoknak. Amint megtudtam, a kerti világítás még hiányzik, ám be van csövezve, gyakorlatikig csak a lámpatestek hiányoznak, amelyek összköltsége feltehetően nem haladja meg az egymillió forintot. Ezek után a főiskola jövőbeni fejlesztési lehetőségéről szólt Hodossi László, hozzátéve, hogy felkérésre megvizsgálták, hogyan lehetne átértelmezni a sportfunkciókat, igazodva a mai igényekhez, például a tanuszodát a város javára is hasznosítani.- Ha a kollégium felől megnézzük a főiskola homlokzatát, nagyon szomorú kép tárul elénk. Erre is van már egy vázlattervünk. Ez ügyelőre csak elképzelés, ami sem jogilag, sem műszakilag nincs alátámasztva, ám kiindulópontnak megfelelhet. Szükséges lenne az energetikájában és funkcionális használatában is igen rossz minőségű kollégium felújítása. Ez igen gyorsan megtérülő beruházás lenne például a megújuló energiaforrások vagy a víz sokkal optimálisabb használata okán is. V. Horváth Mária A légifelvétel előterében (jobbról) a közművesített ipari park