Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-10-23 / 42. szám
SZEKSZÁRDI tosArmap HÉTRŐL HÉTRE 2011. október 23. (folytatás az előző oldalról) Balassa-díj: dr. Auth Péter főorvos (onkológiai osztály), dr. Sántajudit adjunktus (II. sz. belgyógyászat), Gyöngyösi Sándorné főnővér (sebészet), Pallós Istvánné adminisztrátor (tüdő- gyógyászati osztály), Feil Péterné élelmezési ellátási csoportvezető, Katona Ferenc elektromos szerelő (műszakiüzemeltetési osztály). A kitüntetéseket dr. Jávor András, dr. Puskás Imre és dr. Muth Lajos adta át. Ezután adjunktusi és a főorvosi kinevezések következtek, melyeket dr. Muth Lajos adott át Főorvosi kinevezésben részesült dr. Cseh Judit (fertőző osztály), dr. Győri Attila (sebészet), dr. Juhász László (I. sz. belgyógyászat), dr. Koltay Ilona (tüdőgyógyászat), dr. Kulcsár Katalin (I. belgyógyászat), dr. Tam Beatrix (gaszt- roenterológiai osztály). Adjunktusi kinevezések: dr. Domo- nyai István (I. sz. belgyógyászat), dr. Nemes Adrienn (reumatológia), dr. Nemesjudit (gyermekosztály), dr. Nyirati Csaba (IV. sz. belgyógyászat), dr. Vendég Magdolna (pszihiátriai osztály). Ezt követően a kórház új orvosainak bemutatása következett: dr. Melegh Szilvia (labordiagnosztika), rezidensek 2011 augusztusától: dr. Kovács Borbála (tüdőgyógyászati osztály), dr. Molnár Árpád (radiológia), dr. Pere Tímea (reumatológia), dr. Stréda Zoltán (I. sz. belgyógyászat), dr. Varga Imre (gyermekosztály). Az ünnepség szívbe markoló pillanata volt, amikor dr. Muth Lajos főigazgató köszönetét mondott a több évtizede főorvossá kinevezett kollégáknak | illetve hozzátartozóiknak. Köszöntötte 1 néhai dr. Babgh József patológiai ősz- | tályvezető nejét, Rózsiira nénit, férje g osztályvezető főorvossá való kinevezé- 2 sének 50. évfordulója alkalmából dr. Fenyőháziné dr. Horváth Máriát, a bőr- gyógyászati osztály ny. osztályvezető főorvosát, kinevezésének 50. évfordulója alkalmából dr. Csordás Jenőt, a Az első sorokban a kitüntetettek foglaltak helyet Feil Péterné élelmezési ellátási csoportvezető Balassa-díjban részesült gyermekosztály ny. főorvosát, kinevezésének 45. évfordulója allralmábóL Dr. Tornóczky Jánost, a IV. számú belgyógyászati osztály ny. főorvosát az osztály megalakulásának és kinevezésének 40 éves évfordulója alkalmábóL Dr. Pisztora Ferencet osztályvezetői kinevezésének 30. évfordulója alkalmából dr. Selényi Judit osztályvezető főorvost kinevezésének 30. évfordulója alkalmából A Balassa-napi program este 8 órakor ért véget. A délelőtti és a délutáni, valamint a kitüntetések közötti időt igényes ünnepi műsorszámok tették változatossá, amelyeket Németh Judit előadóművész szerkesztett és rendezett, valamint versmondásával emelte annak színvonalát. A műsor közreműködői: Müller Beáta énekművész, Lozsányi Tamás orgonaművész, a Pécsi Művészeti Gimnázium tanulói, valamint a PTE Gyakorló Általános Iskola Táncművészeti Tagozatának végzett diákjai. Koreográfusuk: Valkai Csaba Csanád-nívódíjas táncművész, Valkai- né Daczó Eszter nívódíjas táncművész és a tánctagozat vezetője. Sas Erzsébet Gyöngyösi Sándorné főnővér Ellentétek lüktetése, és a múlhatatlan Érdekes lüktetés. Szenvedély és súlyos prófétai gondolatok (hangulatok) váltották egymást a Szekszárdi Gitárkvartett Babits-estjén, az Országos Könyvtári Napok szekszárdi záróeseményén. Eközben haladtunk az ifjúi hévtől (az írt versektől) az időskor a közelgő halált váró/látó rezignációjáig a végén egy kis visszatekintéssel Tizenegy Babits-költemény, amit Rubá- nyi Anita szavalt, összhangban a lélek mélyéig hatoló zenével a Gitárkvartett egy-egy, ezekre a versekre üt saját szerzeményével Szekszárd 1915 nyarán (1917): Elmélázó bandukolás, merengés az emlékek súlya alatt Ég és Föld között a szeretett szülővárosban, a változatlan kisvárosban. Ahol még mindig ott áll a „három kereszt a Bartinán”. A dallam is „felröppen” a „hegyre", a magasba, ami Babits költészetének meghatározó eleme. Ezzel szemben a földi szépségek, gyönyörök felé tekint a Mindenek szerelme (1910), a pusztító földi szerelem felé, de a pusztában már az istenekkel „szeretkezik" a költő. A csábító muzsikában a vágy, a kéj egyre erősödik, egyre hevesebb a szenvedély. A végén kis megtorpanás... Aztán éles váltás: súlyos filozofikus gondolatok: Húnyt szemmel... (1906 vége). Újra a magasságélmény jelenik meg, a magasban maradás nehézsége. Majd lágy, meditativ zene szól Ezután Alisaim éjhajú lánya (1905) jön, a kezdetben kedvesen csábító, de végül a világot követelő. A régi korokat idéző könnyed zenével hívogat, míg végül egészen kifulladásig hajszol A felbőszült szenvedély után pihenés következik: az Esti kérdés (1909), a szépségek melankóliája az élet folyásának megfejthetetlen rejtélye, amit közelebb hoz aztán a lassan lüktető vég nélküli zenefolyam. Ezzel szemben a Két nyári vers I. Settecento (1918) vad nyersességgel szól a bűnös testi szerelemről karikírozva a bocsánatért könyörgők félelmét. Nem kisebb, bár más természetű, a remegés a valódi szerelemben. Ideges esztendők (192Q): szelíden közelítő, féktelen majd múló, de még mindig nyugtalan szerelem. A zajos érzelmeket a zene nagyszerűen fejezte ki. Már megjelenik az elmúlás lehelete: Télutó a Sédpataknál (1925). Amiben ma a Nap ragyog, zokogni fog az is egyszer, csak remény, hogy „nem lehet az rossz világ, amelyben ez a nap ég!” Szép természeti kép hangzik: csordogáló víz, derűs napsütés mégis fel- szültséggel teli, de a vége nyugtató lüktetés. A közelgő halál sugallata szólal meg rezignált hangon: Ősz és tavasz között (1936). A megsemmisülés gondolata talán fájó, de ami örök, nem porlad el: „Csak az én telem nem ily múlandó./ Csak az én halálom nem halandó.” Végső vigaszt a féltő szeretet ad.Gyászos hangon szólal meg a zene, de egyre zaklatottabbá válik, és a magasabb régiókba jut a lélegzet a fuvola hangján. „Óh jaj, meg kell halni”, itt nem érhet véget az est, hiszen a próféta tovább él Ahogy Jónás imája (1939) kéri: „en gedik, hogy beszéljek s meg ne haljak.’ Formaművészetében is maradandót alkotott már a pályakezdő Babits. Az Új leoninusok (1908) újszerű versformát, a rímeltetés módja újdonságot jelentett az akkori magyar költészetben. Az 1910-ben megjelent vers dallamosságával és lüktető ritmusával gyorsan közismertté és sikeressé vált. Vihart kavart, ami a költemény kulcsmotívuma. A zenében is kibontakozó fér getegben igazán nagy szerepet kapott az estnek végig ritmust adó darbuka. amelyet Wessely Ágnes szólaltatott meg, és csatlakozott hozzá az udu. valamint még egy darbuka Csele Lajos András játékával A befejezés cseppet sem megnyugtató: egy dobszóló. Kovács Etelka
