Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-09-25 / 38. szám
2011. szeptem SZEKSZÁRDI ISÁRN4P IIAAVin^ÍA--------------------------------------------- IViAuiAKbAu -------------------------------Rö pülj, lelkem, keresd meg hazámat! 250 nemzettársunk tett állampolgársági esküt Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról) Az eseményen megjelent Schmitt Pál köztársasági elnök felesége, a szekszárdi kötődésű Schmittné Makray Katalin, Potápi Árpád János országgyűlési képviselő, a parlament nemzeti ösz- szetartozás bizottságának elnöke, Tóth Ferenc kormánymegbízott, orszá- gyűlési képviselő, dr. Braun Márton és Patay Vilmos országgyűlési képviselők, Horváth István országgyűlési képviselő, Szekszárd Megyei Jogú Város polgármestere, a városi és a megyei közgyűlés tagjai, a történelmi egyházak képviselői és több száz hozzátartozó, érdeklődő. A városi és a nemzeti zászló behozatala után Pató Lili, a Garay- gimnázium diákja népdalokat énekelt, majd több száz torokból csendült fel a magyar Himnusz. Ezután Parrag Ferencné anyakönyvvezető, az állampolgársági ügyek intézője köszöntötte meleg szavakkal az eskütételre várókat, akik Horváth István polgármester előtt letették az állampolgári esküt, imigyen: „Én ................esküszöm, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. A Magyar Köztársaságnak hű állampolgára leszek, Alkotmányát és törvényeit tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom. Isten engem úgy segéljen.’’ Ezt követően Orbán György előadóművész tolmácsolásában Babits Mihály: Hazám című verSc hmittné Makray Katalin sét hallhattuk, majd Schmittné Makray Katalin lépett a mikrofonhoz: „Kinek szívében haza nem él, az számkivetettnek érzi magát mindenhol” - idézte Kölcsey Ferenc örökérvényű sorait, majd hangsúlyozta: Hazánknak ma olyan vezetői vannak, akik tudják, mit jelent egy nemzet fiainak egymáshoz tartozni, testvéri szeretetben élni. Emlékezzünk, ne felejtsük el a múltat, okuljunk belőle, s hiszem, hogy szép lesz a jövő. Széchenyivel szólva: Magyarnak lenni nem könnyű, de megéri. Isten hozta Önöket! - mondta befejezésül Vesztergám Miklós tárogatóművész kíséretével Müller Beáta énekművész gyönyörű hangján szólalt meg ezután a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország című dal, majd Horváth István polgármester köszöntötte az új magyar állampolgárokat, visszatekintve a trianoni szerződés súlyos következményeire. „Az 1920. június 4-én aláírt trianoni diktátum Magyarország területét 293 ezer négyzetldlométerről 93 ezerre, a lakosság létszámát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentette. A Magyar Állam elvesztette területének, mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát - emlékeztetett. - A mesterségesen kialakított határvonal nem vette figyelembe sem a természeti adottságokat, sem a nyelvi hovatartozást, de még arra sem volt tekintettel, hogy településeket egyben hagyjon. Családok szakadtak szét, évekig, évtizedekig nem láthatták egymást. Nagyszülők haltak meg úgy, hogy nem ismerhették meg az anyaországban született unokáikat .. A mai állampolgársági eskütétel ünnep a nemzet számára, városunk életében pedig történelmi és ünnepi pillanat is egyben. Történelmi, mert két kontinensről, Európából, Ausztráliából 7 országból és 26 településről érkeztek hozzánk Szekszárdra, hogy életük egyik legfontosabb pillanatát osszák meg velünk. Példát mutattak nekünk nemzettudatból önbecsülésből, hazaszeretetből. Köszönjük, önöknek!!! (A beszéd teljes szövegét elolvashatják lapunkban - a szerk.) Ezután a Csurgó zenekar halk muzsikája közben az esküt tettek átvették honosítási okiratukat, valamint a városhoz való kötődésük zálogaként a Szekszárd Város Tiszteletbeli Polgára címet igazoló emléklapot Horváth Istvántól és Makrayné Schmitt Katalintól A nevek elhangzásakor mindenkit taps üdvözölt, a kivetítőn látható térképről pedig sorra kiemelkedtek azoknak a településeknek a nevei szerte a világból ahonnan magyarjaink jöttek (Csíkszépvíz, Darmstadt, Ratzert, Lendva, Zenta, Lugos, Déva, Pont-Au- demer, Óbecse, Legáno, Újvidék, Ung- vár, Péterréve, Hódegyháza és így tovább). Bizonyára kedvére volt ez a nemzetegyesítő ünnepség a templom kupolájának négy csegelyében őrt álló négy festett arkangyalnak is, akiknek védelmébe ajánlva Trianon ut elszakított országrészeken marad sál pozsonyi gyulafehérvári és na, radi székesegyház képmását festti megatemplom 1925-ös leégéséti tő felújításkor a szekszárdi hivek. Az okmányok átvétele után I mai László katolikus plébános, zsi Zoltán református és Sefcsik tán evangélikus lelkész köszönte és megáldották az új magyar ál polgárokat, majd a Szózat köze éneklése után a Csurgó zeneka néjére kivonult a templombi mintegy félezres ünneplő sereg re állva a szüreti felvonulásnak, fc kén magasba emelve a települi névtábláit, s boldogan fogadva a; neplő közönség soraiból érkeze vözlő szavakat. Magyar lányok székely viseletben
