Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-05-29 / 21. szám

2011. május 29. SZEKSZÁRDI SZEREPJÁTSZÁS-------------------------------****** Me sejátékok és létkérdések Gyermekszínjátszó találkozó Szekszárdon A szekszárdi Garay János Általános Iskola és AMI Borbolya színjátszó csoportja a Falubéli pletykások című darabot adta elő. Rendező: Csizmazia Ferencné Idén huszadik alkalommal ren­dezték meg a Weöres Sándor or­szágos gyermekszínjátszó talál­kozót, a regionális seregszemlé­nek pedig ötödször adott otthont Szekszárd, ezúttal május 13-án. Tolna, Somogy, Baranya, Fejér, Veszprém és Bács-Kiskun megye legjobbjai érkeztek hozzánk. Szinte mind arany minősítésű előadás, amit a 6 megyéből érke­zett 12 színjátszó csoport, össze­sen 260 gyermek adott elő. A délelőtt a mesejátékoké, mesefeldol- gozásoké volt, a furfangos, bölcs, sok­rétegű népmeséké. Az örökérvényű magyar mellett az olasz mesék és a vo- gul mondák világába is bepillanthat­tunk, ezek mellett még Móra Ferenc Didergő királya is színre lépett. Az előadások sorát a szervező, Garay János Általános Iskola és AMI igen nagy létszámú, 36 fős Borbolya színjátszó csoportja kezdte egy kis fa­lubéli pletykálkodással a főszervező, Csizmazia Ferencné rendezésében. Majd a találkozó egy másik szekszárdi résztvevője, a Mazsolák következtek, a Szent József Iskolaközpont színjátszói a Didergő királlyal Vadóc Eszter ren­dezésében. A két kiváló alsónánai csoport közül az első, a Nánai Apróságok, az iskola ti­zenkét első és második osztályosa, egyéni feldolgozásban, játékos mozgá­sokkal adta elő a furfangos vándorle­gényről szóló A kőleves című mesét. A gyerekek közül hárman logopédiai fej­lesztésen vesznek részt, egy tanuló pe­dig sajátos nevelési igényű. Árváné Rácz Mária és Simonné Balogh Borbála rendezésében készült előadásukat pár nappal később a zsűri beválogatta a debreceni országos gyermekszínjátszó fesztiválra. Akárcsak a Nánai Garabon­ciások után fellépő székesfehérvári FelleghajtóTársaság Fanyűvő, Kőmor­zsoló, Vasgyúró című előadását, amit Illyés Gyula Fanyűvő, Vasgyúró, Hegy­hengergető, valamint Arany László Fehérlófia és hasonló népmesék alap­ján Oláh-Molnár József alkalmazott színpadra. A találkozó következő elő­adása a siófoki Turbó Csiga A Nap leá­nya című olasz meseötlet felhasználásá- val elkészített saját meséje, az égitestek között dúló viharok sajátos játéka Ta­kács Tünde rendezésében szintén sze­repel Debrecenben. Ugyanígy a dél­előtt utolsó fellépői, a Pécs különböző középiskoláiból összeállt Csajok, akik Családi kör című bemutatójukban érezhetően a saját tapasztalataikat, min­dennapi játékainkat dolgozták fel el­gondolkodtató, és egyben szórakoztató formában. Miközben előadták, hogy miként látják a családban zajló játszmá­kat, észrevehettük, hogy nemcsak a ka­maszok reagálnak furcsán, de sokszor a szülők is. Ez a Gál Éva vezetésével létre­jött produkció vezetett át a délutáni ko­molyabb előadások világába. Előtte azonban a zsűri, Petényi Balázs diák- színjátszó-rendező és Körömi Gábor drámapedagógus értékelésében elis­merően szólt a látott előadásokról Dra- maturgiailag, színpadképben, díszlet­ben, játékban mind megállta a helyét, és még a nagy létszámú csoportokat is sikeresen mozgatták a rendezők. A délután első előadása a színját­szás őshazájába, az ókori Görögor­szágba vezetett, mégpedig az egyik legélőbb klasszikushoz Kreon világá­ba Antigonéhoz. A Komáromi Sándor által rendezett, színpadi elemeket nagyszerűen használó, színvonalas, már-már diákszínjátszásnak nevezhe­tő előadás egyetlen hibája, ahogy a zsűri is megjegyezte, hogy, amit kife­jez, nem volt igazán a játszók, a magyarpolányi (Veszprém megye) Ördögfiókák sajátja. A dávodi Kiágya csoport a rendező, Horkics Erika által hét meséből összeszőtt előadásában élhettük át a nap legmegrendítőbb pillanatát, és egyben megtaláltuk az egyetlen boldog embert, akinek inge nincsen. Végül újra szekszárdi cso­portok következtek. A Cs&P csapat, a Garay János Művészeti Iskolából és a Baka István Általános Iskolából érke­zett felsős diákjainak előadása újra a kezdetekhez, az ókori Görögországba vezetett. Ahogy Aesopus mesélte cí­mű feldolgozásuk, amelyben öt kevés­sé ismert Aesopus-mesét fűztek össze Rotkainé Pászti Lívia vezetésével, és jelenítettek meg mozgással például egy örvényt különlegesen, szemlélete­sen, és szöveggel máig tanulságul szolgálhatnak. Idézet a prológból: „S mi a mesék tanulsága? / Sok az embe­rek álsága”. A színdarabhoz felhasz­nálták Ungár Tamás egy forgató- könyvét. Zárásként a szervezők másik csoportja a Kis Gadra lépett színre az Addig jó, míg álom - életképeivel Csizmazia Ferencné rendezésében. A színjátékban saját életük problémái­val, kihívásaival foglalkoztak, amely­ről azt gondolták, hogy társaiké, bará­taiké egyaránt. Aztán a darab végén rájönnek valamire... Zárszavában Körömi Gábor gratu­lált a sokféle, itt-ott a diákszínjátszás szintjét súroló előadáshoz. Az elsődle­ges cél mégis az, hogy a gyerekek a színjátszás által felszabadult emberek­ké váljanak, akik megfelelően tudják képviselni a saját érdekeiket. A rendezvény fő támogatói: Szek­szárd MJV Művelődési Bizottsága és a helyszínt adó DBU. K. E Garays díjeső a Süss fel, nap! fesztiválon Kimagasló eredményt értek el a szekszárdi Garay János Általá­nos Iskola színjátszói, vers- és prózamondói a III. Süss fel, nap! gyermekművészeti fesztiválon május 14-én. A kecskeméti Kálmán Lajos Óvoda, Álta­lános Iskola és Művelődési Ház Hetény- egyházi Művelődési Háza és a Webszín- ház által meghirdetett fesztiválra, amely ta­lálkozási illetve színvonalas megmérette- tési lehetőséget szeretne biztosítani azok­nak a gyerekeknek és felkészítőiknek, akik valamely művészeti ágban tehetsé­gükkel szorgalmukkal megértek a na­gyobb nyilvánosságra, idén több mint 300diák jelentkezett egyéni vagy csopor­tos produkcióval Ezek az előadásokról készült felvételek alapján elődöntőn vet­tek részt két korcsoportban: L 6-9 évesek és ü. 10-14 évesek, összesen 5 kategóri­ában: 1. Zene a Vokális zene b. Hangsze­res zene 2. Próza- vers- és mesemondás 3. Tematikus játék, színjáték 4. Néptánc, né­pi játék 5. Tánc A 70 előértékelésre neve­zett produkció közül a neves szakembe­rekből álló zsűri döntése alapján 53 lép­hetett fel a fesztiválon. A260 gyermek és kísérő pedagógusaik között szerepelhe­tett a Csizmazia Ferencné, a Garay János Általános Iskola tanára, drámapedagógu­sa által benevezett 10 gyerek közül 7, és a 2 színjátszó csoportból 1. Közülük a vers- és prózamondás kategória I. korcsoport­jában Kimagasló díjjal tüntették ki Csiz­mazia Dórát (3. o.), aki Benjámin László: Bolhamadár c. művével lépett fel Napra­forgó díj- Különdíjjal az első osztályos Sili Gergői aki Végh Györgytől A képzelet varázspálcát adta elő. A D. korcsoportban Kimagasló díjat kapott Miller Oliver Ti­bor (4. o.) Z. Német István: Csokigyár cí­mű művének előadásáén Napraforgó díj- Különdíjjal tüntették ki Kágyi Árvács­ka Rebekát (4. o.), aki Kántor Péter Ősz­re fordul c versét szavalta. Kimagasló dí­jat érdemelt a Garay J. Ák. Iskola és AMI- Borbolya színjátszó csoportja Falubéli pletykások előadásáén A csoport mun­káját zenés feldolgozással segítette az egyik tanítvány édesapja, Sili Károly. Di­csérő szavakkal illette a zsűri továbbá a fel készítő tanár, Csizmazia Ferencné Móni­ka munkájál mind a darabválasztás, mind a versválasztás terén. K. E

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents