Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-01-23 / 3. szám

2011. január 23. IRODALOM x. SZEKSZÁRDI vasarnap Szavalóverseny, díjátadás, filmvetítés a Mészöly-emléknapon Mészöly Miklós 90. születésnap­jának alkalmából előrendez- vénnyel, vers- és prózamondó ver­sennyel bővült a szekszárdi szüle­tésű író, költő, drámaíró tisztele­tére évről évre megrendezett em­léknap. Az ünnepet megelőző na­pon, január 18-án a főiskola új előadótermében tartott ese­ményt szerény érdeklődés kísér­te, ugyanakkor különösen magas színvonal jellemezte. A zsűri egyik tagja, Németh Judit, elő­adóművész, könyvtáros szerint nem meglepő, hogy a versenyre hívott 14-25 éves Tolna megyei fiatalok közül mind­össze 15-en vállalkoztak egy-egy komoly elmélyedést igénylő Mészöly-vers vagy prózai mű előadására legfeljebb 10 percben. Ugyanis értelmezni kellett a nehéz mészölyi mondatokat. Az alapos felkészültséget mutatja, hogy értelme­zési probléma nem fordult elő, a szö­vegtudás hibátlan volt, beszédtechnikai problémák is alig jelentkeztek. Ilyen ma­gas színvonalú versenyt eddig még nem tapasztaltam, kitűnő volt - összegezte értékelését Németh Judit. Az öttagú zsűrit elvarázsolta egy Mé- szöly-négysoros kiemelkedő előadása Mauthner Lucától az L Béla gimnázi­um tanulójától Mégsem lett volna tisz­tességes, ha ő kapja az első díjat olya­nokkal szemben, akik hosszú, nehéz szövegeket tanultak meg. így ő a zsűri elnökének különdíját kapta Az első dí­jat Szabó Zoltánnak, a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium diákjá­nak ítélték oda aki nagyszerű érzelem­ábrázolásra képes. Iskolatársa a máso­dik helyezett Táibl Eszter finom érzé­kenységgel jelenítette meg Kökény kis­asszony meséjét A harmadik helyezett Mikó Zsuzsanna az I. Béla gimnázium diákja a Rakparti Jézus című verset ad­ta elő. Kemer Bálint a könyvtár külön­díját kapta A bánatos medve meséjével Kerekes Donna pedig a múzeumét a Tréfás mesével Mindketten a Garay- gimnázium diákjai. A Babits Kiadó kü­löndíját Kató Hajnalka bonyhádi gim­nazista vehette át a Hét torony kedven­cének magas szintű előadásáért. A díja­kat a zsűri elnöke, Baranyai László író­újságíró (Mészöly Miklósegyesület) ad­ta át A zsűri további tagjai: Csillagné Szánthó Polixéna, a szekszárdi önkor­mányzat humánbizottságának elnöke, Frank Ildikó, a német színház igazgató­ja és Tancz Tünde, a PTE IGYFK főisko­lai adjunktusa. Prózaíróként kapta a díjat a költő-drámaíró Zalán Tibor (Szolnok, 1954) író, költő, drámaíró, meseíró, a Békés Megyei Jó­kai Színház dramaturgja kapta a Mé­szöly Miklósdíjat elsősorban Göncöl- szekér című kisprózakötetéért. A fő­városban élő író a hetedik, aki ebben, az évente, a Mészöly Miklós-emlékna- pon, január 19-én átadott rangos elis­merésben részesült. A Mészöly Miklós- emlékplakettet dr. N. Horváth Béla, iro­dalomtörténész, a PTE IGYFK főigaz­gatója kapta a mészölyi életmű ápolá­sáért. A Garay-gimnázium dísztermében tartott díjátadót Környei Attila gitár­játéka, Augustin Barrios La Catedral- jának I. tétele nyitotta, és tette emel­kedetté ezt az ünnepélyes alkalmat. Még szebbé pedig az előző napi vers- és prózamondó verseny díjazottjai varázsolták. Elsőként Mikó Zsuzsan­na, az I. Béla gimnázium diákja, aki a Rakparti Jézus című verset adta elő. Mielőtt Haag Éva, alpolgármester át­adta a Mészöly Miklós-emlékplaket- tet, Gacsályi József méltatta N. Hor­váth Béla tevékenységét Mészöly élet­művének népszerűsítéséért. A díja­zott hangsúlyozta, hogy nem Mé- szöly-kutató, de fontosnak tartja, hogy felhívja a figyelmet a szekszárdi Dr. N. Horváth Béla születésű író korszakalkotó életművé­re. Jó barátságot ápolt a Kossuth-díjas íróval akinek a jófajta szekszárdi bor volt a mindene. Bár egészségi állapo­ta miatt nem ihatta, mégis azt kért tő­le, ha ment hozzá látogatóba. Jó kap­csolatuk Szekszárd számára is gyü­mölcsöző volt, hiszen ketten együtt nem egyszer Szekszárdra hozták a magyar irodalmi élet színe-javát. Ez után újabb gitárszóló következett, majd Kökény kisasszony szép mesé­jét adta elő Táibl Eszter, a vers- és pró­zamondó verseny második helyezett­je, a bonyhádi Petőfi Sándor Evangé­likus Gimnázium diákja. A Mészöly Miklós-díjat Szörényi László, a Mészöly Miklós-egyesület el­nöke adta át. Elmondta, hogy Zalán Tibor az országhatáron is átnyúló szerteágazó munkássága, amely során Zalán Tibor még bábszínházi dramaturgként is dolgozott, kevés lett volna a díj odaíté­léséhez, ha nem jelent volna meg 2010-ben a Göncölszekér kispróza­kötet, amelyben sikerült Zalánnak a bennünk lévő gyermekit kicsatogatnl. Az elsősorban költőként és drámaíró­ként számon tartott díjazottat megha­totta, hogy elismerték prózaíróként. Elmondta, hogy ezek a kisprózák több heti-, illetve napilap felkérésé­nek köszönhetően eredetileg tárcá­nak készültek. Ezután Mészöly igencsak fajsúlyos meséjét, a Farsangot hallhattuk a vers- és prózamondó verseny győztese, Szabó Zoltán kiváló előadásában. A programot a szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola kórusának csengő hangú éneke zárta, egyházi és népi énekek szólaltak meg Naszlady Judit vezényletével Ezután Mészöly Miklós szülőházá­nál, a Bezerédj utca 2. számú háznál gyűlt össze az ünneplő tömeg, hogy a 90. születésnap alkalmából meg­koszorúzzák az épület falán elhelye­zett emléktáblát. Gacsályi József költő, nyugalmazott könyvtáros egy prózarészlettel emlékezett a Kos­suth-díjas íróra, amelyben ő az író feladatáról vall. Délután Elek Judit, Kossuth-díjas filmrendező legújabb filmjét láthat­tuk - premier előtti vetítésen. A Visszatérés-Retrace című mozi, amely Mészöly Miklós Szárnyas lovak című novellája és Marguerite Duras Nyá­ron, este fél tizenegykor című kisre­génye nyomán készült, nem is találha­tott volna értőbb közönségre a Mé- szöly-emléknap látogatómái A Vissza­térés főszereplője, Katherine, az erdé­lyi magyar származási zsidó nő kis­lányként egyedül élte tűi családjából a holokausztot. Svédországban él és 1980-ban hazalátogat családjával Er­délybe, a háború óta először, hogy megtalálja múltját, és ezáltal önmagát, legyőzze bűntudatát, amiért ő az egyedüli túlélő. Romániában beleüt­közik a Ceausescu-diktatűrába és sze­relmi bonyodalmakba. Az az igazi re- veláció, hogy amikor megkérdezik: maga magy ar?, s azonnal előjön az ad­dig mélyben rejtőző anyanyelve. Tud­ja, hogy Erdélyben veszélyben van, de mégis ez a szülőföldje, ahol sorban bukkannak elő a boldogságmorzsák, és időtlenek az egykori borzalmak is. Elek Judit elmondta, hogy a diktatúra vezetői féltek. Tudták, hogy az író, a művész hatatom, hatása van. Hagyták őket dolgozni, de kellett egy titkos, kö­zös nyelv a közönséggel akiknek fon­tos volt, amit a filmek elmondtak.- Hűtlen alkat vagyok, és bennem sokféle dolog megfér - mondta az idei Mészöly-díjazott, Zalán Tibor egykori szegedi professzora, Szörényi László kérdésére, aki azt firtatta, neoavant- gardistaként miért nem követte hűen a nagy elődök, mondjuk Kassák mód­szerét. - Amikor népies szürre­alistakét indult a pályám, akkor már elkezdtem egy avantgárd korszakot. Az első kötetemre kaptam két díjat, kiaknázhattam volna, életem végéig írhattam volna abban a stílusban, de én már avandgárd verseket írtam. Amikor az avantgárdok felfedeztek, és valamiféle vezért láttak bennem itt­hon, akkor én már elkezdtem a neoavantgárd ciklusomat írni. Ben­nem sok minden összefér egyszerre. Ilia Mihály mondta egyszer a pályám kezdetén, hogy az igazán jó író min­dig egyféleképpen ír. Akkor rájöttem, hogy én soha nem leszek igazán jó író, mert mindig azt írom, ami eszem­be jut. Engem nem érdekel hogy mit várnak el tőlem, mindig azzal foglal­kozom, amivel szeretnék. Kovács Etelka Dr. Haag Éva koszorúz az író szülőházánál

Next

/
Thumbnails
Contents