Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-01-23 / 3. szám
2011. január 23. IRODALOM x. SZEKSZÁRDI vasarnap Szavalóverseny, díjátadás, filmvetítés a Mészöly-emléknapon Mészöly Miklós 90. születésnapjának alkalmából előrendez- vénnyel, vers- és prózamondó versennyel bővült a szekszárdi születésű író, költő, drámaíró tiszteletére évről évre megrendezett emléknap. Az ünnepet megelőző napon, január 18-án a főiskola új előadótermében tartott eseményt szerény érdeklődés kísérte, ugyanakkor különösen magas színvonal jellemezte. A zsűri egyik tagja, Németh Judit, előadóművész, könyvtáros szerint nem meglepő, hogy a versenyre hívott 14-25 éves Tolna megyei fiatalok közül mindössze 15-en vállalkoztak egy-egy komoly elmélyedést igénylő Mészöly-vers vagy prózai mű előadására legfeljebb 10 percben. Ugyanis értelmezni kellett a nehéz mészölyi mondatokat. Az alapos felkészültséget mutatja, hogy értelmezési probléma nem fordult elő, a szövegtudás hibátlan volt, beszédtechnikai problémák is alig jelentkeztek. Ilyen magas színvonalú versenyt eddig még nem tapasztaltam, kitűnő volt - összegezte értékelését Németh Judit. Az öttagú zsűrit elvarázsolta egy Mé- szöly-négysoros kiemelkedő előadása Mauthner Lucától az L Béla gimnázium tanulójától Mégsem lett volna tisztességes, ha ő kapja az első díjat olyanokkal szemben, akik hosszú, nehéz szövegeket tanultak meg. így ő a zsűri elnökének különdíját kapta Az első díjat Szabó Zoltánnak, a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium diákjának ítélték oda aki nagyszerű érzelemábrázolásra képes. Iskolatársa a második helyezett Táibl Eszter finom érzékenységgel jelenítette meg Kökény kisasszony meséjét A harmadik helyezett Mikó Zsuzsanna az I. Béla gimnázium diákja a Rakparti Jézus című verset adta elő. Kemer Bálint a könyvtár különdíját kapta A bánatos medve meséjével Kerekes Donna pedig a múzeumét a Tréfás mesével Mindketten a Garay- gimnázium diákjai. A Babits Kiadó különdíját Kató Hajnalka bonyhádi gimnazista vehette át a Hét torony kedvencének magas szintű előadásáért. A díjakat a zsűri elnöke, Baranyai László íróújságíró (Mészöly Miklósegyesület) adta át A zsűri további tagjai: Csillagné Szánthó Polixéna, a szekszárdi önkormányzat humánbizottságának elnöke, Frank Ildikó, a német színház igazgatója és Tancz Tünde, a PTE IGYFK főiskolai adjunktusa. Prózaíróként kapta a díjat a költő-drámaíró Zalán Tibor (Szolnok, 1954) író, költő, drámaíró, meseíró, a Békés Megyei Jókai Színház dramaturgja kapta a Mészöly Miklósdíjat elsősorban Göncöl- szekér című kisprózakötetéért. A fővárosban élő író a hetedik, aki ebben, az évente, a Mészöly Miklós-emlékna- pon, január 19-én átadott rangos elismerésben részesült. A Mészöly Miklós- emlékplakettet dr. N. Horváth Béla, irodalomtörténész, a PTE IGYFK főigazgatója kapta a mészölyi életmű ápolásáért. A Garay-gimnázium dísztermében tartott díjátadót Környei Attila gitárjátéka, Augustin Barrios La Catedral- jának I. tétele nyitotta, és tette emelkedetté ezt az ünnepélyes alkalmat. Még szebbé pedig az előző napi vers- és prózamondó verseny díjazottjai varázsolták. Elsőként Mikó Zsuzsanna, az I. Béla gimnázium diákja, aki a Rakparti Jézus című verset adta elő. Mielőtt Haag Éva, alpolgármester átadta a Mészöly Miklós-emlékplaket- tet, Gacsályi József méltatta N. Horváth Béla tevékenységét Mészöly életművének népszerűsítéséért. A díjazott hangsúlyozta, hogy nem Mé- szöly-kutató, de fontosnak tartja, hogy felhívja a figyelmet a szekszárdi Dr. N. Horváth Béla születésű író korszakalkotó életművére. Jó barátságot ápolt a Kossuth-díjas íróval akinek a jófajta szekszárdi bor volt a mindene. Bár egészségi állapota miatt nem ihatta, mégis azt kért tőle, ha ment hozzá látogatóba. Jó kapcsolatuk Szekszárd számára is gyümölcsöző volt, hiszen ketten együtt nem egyszer Szekszárdra hozták a magyar irodalmi élet színe-javát. Ez után újabb gitárszóló következett, majd Kökény kisasszony szép meséjét adta elő Táibl Eszter, a vers- és prózamondó verseny második helyezettje, a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium diákja. A Mészöly Miklós-díjat Szörényi László, a Mészöly Miklós-egyesület elnöke adta át. Elmondta, hogy Zalán Tibor az országhatáron is átnyúló szerteágazó munkássága, amely során Zalán Tibor még bábszínházi dramaturgként is dolgozott, kevés lett volna a díj odaítéléséhez, ha nem jelent volna meg 2010-ben a Göncölszekér kisprózakötet, amelyben sikerült Zalánnak a bennünk lévő gyermekit kicsatogatnl. Az elsősorban költőként és drámaíróként számon tartott díjazottat meghatotta, hogy elismerték prózaíróként. Elmondta, hogy ezek a kisprózák több heti-, illetve napilap felkérésének köszönhetően eredetileg tárcának készültek. Ezután Mészöly igencsak fajsúlyos meséjét, a Farsangot hallhattuk a vers- és prózamondó verseny győztese, Szabó Zoltán kiváló előadásában. A programot a szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola kórusának csengő hangú éneke zárta, egyházi és népi énekek szólaltak meg Naszlady Judit vezényletével Ezután Mészöly Miklós szülőházánál, a Bezerédj utca 2. számú háznál gyűlt össze az ünneplő tömeg, hogy a 90. születésnap alkalmából megkoszorúzzák az épület falán elhelyezett emléktáblát. Gacsályi József költő, nyugalmazott könyvtáros egy prózarészlettel emlékezett a Kossuth-díjas íróra, amelyben ő az író feladatáról vall. Délután Elek Judit, Kossuth-díjas filmrendező legújabb filmjét láthattuk - premier előtti vetítésen. A Visszatérés-Retrace című mozi, amely Mészöly Miklós Szárnyas lovak című novellája és Marguerite Duras Nyáron, este fél tizenegykor című kisregénye nyomán készült, nem is találhatott volna értőbb közönségre a Mé- szöly-emléknap látogatómái A Visszatérés főszereplője, Katherine, az erdélyi magyar származási zsidó nő kislányként egyedül élte tűi családjából a holokausztot. Svédországban él és 1980-ban hazalátogat családjával Erdélybe, a háború óta először, hogy megtalálja múltját, és ezáltal önmagát, legyőzze bűntudatát, amiért ő az egyedüli túlélő. Romániában beleütközik a Ceausescu-diktatűrába és szerelmi bonyodalmakba. Az az igazi re- veláció, hogy amikor megkérdezik: maga magy ar?, s azonnal előjön az addig mélyben rejtőző anyanyelve. Tudja, hogy Erdélyben veszélyben van, de mégis ez a szülőföldje, ahol sorban bukkannak elő a boldogságmorzsák, és időtlenek az egykori borzalmak is. Elek Judit elmondta, hogy a diktatúra vezetői féltek. Tudták, hogy az író, a művész hatatom, hatása van. Hagyták őket dolgozni, de kellett egy titkos, közös nyelv a közönséggel akiknek fontos volt, amit a filmek elmondtak.- Hűtlen alkat vagyok, és bennem sokféle dolog megfér - mondta az idei Mészöly-díjazott, Zalán Tibor egykori szegedi professzora, Szörényi László kérdésére, aki azt firtatta, neoavant- gardistaként miért nem követte hűen a nagy elődök, mondjuk Kassák módszerét. - Amikor népies szürrealistakét indult a pályám, akkor már elkezdtem egy avantgárd korszakot. Az első kötetemre kaptam két díjat, kiaknázhattam volna, életem végéig írhattam volna abban a stílusban, de én már avandgárd verseket írtam. Amikor az avantgárdok felfedeztek, és valamiféle vezért láttak bennem itthon, akkor én már elkezdtem a neoavantgárd ciklusomat írni. Bennem sok minden összefér egyszerre. Ilia Mihály mondta egyszer a pályám kezdetén, hogy az igazán jó író mindig egyféleképpen ír. Akkor rájöttem, hogy én soha nem leszek igazán jó író, mert mindig azt írom, ami eszembe jut. Engem nem érdekel hogy mit várnak el tőlem, mindig azzal foglalkozom, amivel szeretnék. Kovács Etelka Dr. Haag Éva koszorúz az író szülőházánál
