Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-05-15 / 19. szám
12 r SZEKSZÁRDI TMRN4P LISZT FERENCRE EMLÉKEZÜNK 2011. május 15. Dr. Hadnagy Albert: Liszt szekszárdi kapcsolatairól 10. „Ebben a dolgozatban a Tolna Megyei Levéltárban őrzött Augusz család levéltárának irataiból 28 levél és más dokumentum Lisztre vonatkozó anyaga került feldolgozásra. Az anyag felkutatása, reprezentatív ösz- szeállítása a Szekszárdi Állami Levéltár nagyérdemű, elhunyt igazgatójának hézagpótló, nagy szaktudást, hi- vatásszeretetet igénylő munkája volt 1967-ben bekövetkezett halála megfosztotta attól, hogy a rendelkezésére álló gazdag anyagból Liszt és Szekszárd, azaz Liszt és báró Augusz Antal kapcsolatát minden vonatkozásában feldolgozza. Hátrahagyott dolgozata előkészítő munkaként íródott, s mint ilyen, kiegészítésekre, átdolgozásra szorult. Ez a feladat a dolgozat lektorára hárult. Dr. Prahács Margit a levéltári anyag kiválasztásának nagy és fáradtságos munkáját megillető kollegiális kegyelettel vállalkozott arra, hogy7 dr. Hadnagy Albertnek a címben meghatározott témakörét, s ezzel a témakörrel összefüggő, másutt őrzött iratanyag már megjelent Liszt-levelek, a Liszt-irodalom és korabeli sajtótudósítások adataival kiegészítse és az egész dolgozatot a szükséges módosításokkal és jegyzetekkel ellássa. Reméljük, hogy a tanulmány posztumusz megjelentetését ilyen módon elősegítve dr. Hadnagy Albert kívánságának is eleget tettünk: felhívtuk a figyelmet a báró Augusz család levéltárában rejtőző nagy7 értékekre.” A szerkesztő A fenti sorokat dr. Puskás Attila, a Tanulmányok Tolna megye történetéből című könyvsorozat szerkesztője írta, a sorozat II. kötetében megjelent tanulmány előszavaként A Liszt-emlékév jegyében dr. Hadnagy Albert munkáját az egykori főlevéltáros lánya, dr. Gutái Miklósné hozzájárulásával folytatásokban közöljük, tisztelegve ezzel a kiváló szakember és a híres zeneszerző emléke előtt is. (Folytatás az előző számból) Liszt második látogatása Szekszárdon Szerda, szeptember 6. Az Abbé mind nekem, mind Heiennek nagy örömet szerzett azzal, hogy beírta nevét albumainkba. Egyik naplómban az év mind a 365 napja fel van tüntetve és mindenki a születésnapjának évfordulójára írja be nevét. Az Abbé születésnapja október 22-én van, ide írta nekem e szavakat: „Wolle stets was du sollst.” E mondás Leonardo da Vincitől származik. Ezután az Abbé papával egy itt idéző pesti fényképészhez ment, aki lefényképezte Lisztet Bülow és Reményi társaságában. Sajnos, a felvétel nem sikerült. Ebéd után az Abbé, mama, Cosima, papa, Helén és én az omnibusszal lementünk megnézni az újvárosi templomot, melynek építése már nagyon előrehaladt. Mind az Abbé, mind Cosima megtekintették a terveket. Bülow és Rosty is csatlakoztak hozzánk. Este az Abbé papával, Midével, Helénnel és Tonival whistet játszott; Rosty is részt vett egy játszmában. Reményi pedig leült egy lépcsőfokra és a folyosónkat díszítő délszaki növényeken átsugárzó hokifénynél hegedült. Reményi nagy tökéllyel hegedül: igazi virtuóz. Mindazt, amit hallottunk, nagy művészettel és kifejezően adta elő. Plotényi, legyen az zongorán, vagy hegedűn, kitűnően kíséri őt. Este az Abbé négy kézre adta elő Pbtényivel a „Lohengrin”-t és egy .Áldás és eskü”15 c. másik darabot. Csütörtök, szeptember 7. Az Abbé reggel 7 órakor, szokása szerint misére ment, és a reggelinél keresett fel minket; nagyon vidám és kedves volt, felolvasta nekünk a „Pester Lloyd" című lapból a hírt, hogy Sen- nyei báró megvette azt a Beregszászy zongorát, amelyen Liszt a hangversenyén játszott. Ezután Reményi, Plotényi, majd Rosty is megjelentek. Kristofeck hegedült az Abbé előtt, Plotényi kísérte zongorán. Az ebéd előtti idő nagyon érdekesen telt el Liszt az általa zongorára átírt „Sämtliche Lieder”-ből adott elő. Először a „Wiegenlied”-et16 játszotta, (Engelein mit dem goldenen Haar), egy bájos szerzeményt, amelyet Reményi kitűnően kísért. A jó Abbé ezután „Die Loreley”, „Du bist wie eine Blume” és „Über allen Gipfeln ist Ruh”17 c. dalokat játszotta úgy, hogy közben a szöveget megjegyzéseivel kísérte. A „Loreley”-re vonatkozóan ezt mondta: A hajóst nem sajnálom, ő már boldog. Ezalatt papa a mama után nézett, aki öltözőjében felbomlott haját hozta rendbe; az Abbé nagyon megtapsolta, megjegyezvén, hogy mama a Loreley. Különösen kifejező módon olvasta fel e sort. „Te olyan vagy, mint egy virág”. A jó Cosima rosszul- léte miatt nem jelent meg az ebéden, ami nagyon elszomorított minket. Az Abbé Plotényi egészségére ürítette poharát, aki aznap ünnepelte harmadik évfordulóját annak, hogy Reményi fiává fogadta. Ebéd után két kocsin a Csör- ge-tóra mentünk. Az omnibuszban az Abbé, mama, Midé, Helén, Rosty, Reményi, Toni és én foglaltunk helyet. A Csörge-tó egy síkságon elterülő tavacska; megérkezve halászokat láttunk, akik már kivetették hálójukat, néhány halat, rákokat fogtak, amiket a parton gyújtott nagy tűzön mindjárt el is készítettek. Ezalatt az Abbé, Rosty, Bülow báró és Plotényi urakkal egy bárkába szálltak. Bájos kép tárult most szemünk elé: a lenyugvó nap vízre hulló utolsó sugaraival világította meg a tájat, csodálatosak voltak a növényzet különféle árnyalatai. A tavon bárka úszott, benne az Abbé álló alakja, Bülow horgászott, Rosty és Plotényi eveztek. Utána ezek az urak kiszálltak a bárkából, a parton álló kis fapavilonba mentek, ahol halat és süteményeket fogyasztottak. Albanich- né volt szíves e kis uzsonnát összeállítani. Az étkezés alatt, Reményi Hia- dornak'8 egy Lisztnek ajánlott, szép magyar költeményét olvasta fel, amelyet előbb a parton franciára fordított. A nagyon szép költemény mély benyomást keltett a jelenlévőkben. Hazatérve a jó Abbé így szólt „Ez a halászat nem csodálatos, hanem gyönyörű volt!...” Visszaérkezésünkkor a jó Cosima már egészen jól érezte magát és nagy örömünkre, velünk töltötte az estét Mindnyájan sajnáltuk, hogy a kis sétán nem élvezhettük kellemes társaságát. Este a kiváló Abbé még egyszer eljátszotta nekünk a „La Nőtte” c. gyönyörű darabot. Azután Rosty megmutatta Cosimának és az Abbénak amerikai utazásáról írott könyvét, mialatt Plotényi zongorázott19. Ezután az Abbé Tónit a hátára vette és nagy tetszés- nyilvánításunktól kísérve, körülhord- ta a szalonban. Bülow zongorázott, Reményi énekelt. Ezután egy bankettre hívták meg Reményit, amelyet a nagy vendéglőben az ő tiszteletére rendeztek. Rosty és Plotényi is vele mentek, úgyhogy uzsonnára egészen családiasán maradtunk az Abbé, Cosima és Bülow társaságában. Az este igen kellemesen és gyorsan telt eL Cosi fáradtnak érezte magát, és tíz óra után visszavonult. Az Abbé még whistet játszott Bülow-val, Helénnel és papával, amikor Rosty és Plotényi azzal a kéréssel jöttek vissza, hogy Liszt is vegyen részt a banketten, mert az itt összegyűlt vendégek nagyon szeretnék őt látni. A kiváló Liszt engedett a kérésüknek, mire a bankett résztvevői óriási elragadtatással és „Éljen”-ekkel fogadták. Bülow, aki szintén velük volt, leült a teremben lévő zongorához, és eljátszotta Liszt „Pesti Karne- vál”-ját. Ezután papa felolvasta a társaságnak Lenau „A három cigány” című költeményét, amit utána Reményi nagy virtuozitással adott elő hegedűjén. Ebből az alkalomból egy virágcsokrot nyújtottak át Reményinek, de ő leszögezte, hogy akkor, amikor a mesterek mestere van jelen, csak Őt illetheti meg a virágcsokor, és ezzel átnyújtotta azt Lisztnek. Utóbbi elfogadta, de azonmód szétosztotta a virágokat az ünnepségen megjelent hölgyek között, r Lábjegyzetek 15. „Benediction et Serment” Liszt zongoraátirata Hector Berlioz „Benvenuto Cellini” c. művének két motívutnára. A négykezes átirat 1854-ben jelent meg. 16. Liszt legelső dalszerzeménye; bölcsődalnak írta legelső gyermeke, Blandine szülelésekor. Liszt a zongoraátiratot játszotta, míg Reményi hegedűjén emelte ki a dallamot. 17. Az idézőjelbe tett művek mind Heine és Goethe szövegére írt Liszt-dalok. 18. „Hiador”Jámbor Pál magyar költő álneve. Liszthez írt költeménye „Búcsúhangok Lisztnek” címen legelőször a Fővárosi Lapok 1865. szeptember 6. számában jelent meg. Reményifrancia fordítása, amelyet a Csörge-tó partján rögtönzött Liszt számára, hozzá van csatolva a naplóhoz. 19. Rosty Pál (1830-1874) nagy zenebarát, világutazó, „Úti emlékiratok Amerikából” címen 2 kötete jelent meg (1861; Pest). Neve minduntalan feltűnik Liszt és Wagner személyes környezetében. Lisztet még a szülői házból kisgyermek kora óta ismeri. Mind ő, mául nővérei: Ilona, Trefort miniszter; Ágnes, EötvösJózsef felesége, Liszt leghívebb, legközelebbi baráti köréhez tartoztak. Liszt Ferenc
