Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-03-20 / 11. szám
2011. március 20. SZEKSZÁRDI Kincseket hoznak fel a kicsik Szabó Andrea: „Szükségesek a korlátok, amelyek a szeretettel párosulva óvnak és védenek” Szekszárd főépítésze, Herr Teréz a jelképes stafétabotot az úszóoktató „németes” óvónőnek, Szabó Andreának nyújtja át. A Wunderland Kindergarten pedagógusát úgy jellemezte a főépítész, hogy a mindig jókedvű hölgyben hihetetlenül sok energia lakozik, s hozzátette, munkáját „kiegészíti” otthoni lekötöttsége, hiszen három- gyermekes édesanya.- El nem felejtem, amikor egy interjúnk során Nemeskürthy István filmtörténész-író, szóval Nemeskürthy tanár úr úgy fogalmazott, hogy a gyermekek nevelésében, alakításában a legnagyobb feladat az óvónőkre hárul, őket a tanítók, majd a felső tagozatos tanárok követik...- Az biztos, hogy például az erkölcsi nevelés szempontjából a gyermekek legfogékonyabb, legbefogadóbb időszaka az óvodáskor, illetve az azt megelőző esztendő. Hiszen az óvodában a szó pozitív értelmében a nevelés áll a középpontban. Ekkor - felcserélve az anyát, apát, testvért jelentő szűk világot - közösségbe kerülnek a kicsinyek. Sok mindent tanulnak meg az óvónőiktől, de egymástól is. Elsősorban az alkalmazkodásra, az egymáshoz való viszonyulásra gondotok.- Az irányítás, a terelgetés, a dolgok őszinte elmagyarázása óriási felelősség.- Valóban, hiszen az emberben - még ha tudat alatt is - állandóan ez motoszkál Ébernek kell lennünk minden pillanatban. Ugyanis nincs két egyforma nap, nincs két egyforma óra, nincs két, egyforma megoldást követelő probléma vagy konfliktus, de a legkülönbözőbb, megválaszolásra váró kérdések is csak úgy soroznak. Az biztos, hogy mindenre nagyon kreatívan és igen gyorsan kell reagálniuk az óvónőknek.- Azt simán elfogadják a gyerekek, hogy az óvónő az irányító?- El, bár előfordul, hogy bekerüléskor egy-egy gyermek megpróbálkozik a határok feszegetésével, de ez csak ideig-óráig tart.- Kérem, Andrea, mondja el egy átlagos napját.- Reggelente én kelek elsőként, fél hatkor. Ha valamelyik gyereknek még tanulnia kell valamit, akkor a kelésben van „párom”. Elkészítem a reggelit, a két nagyobbnak a tízórait, mert azt a „kicsi”, mármint Bianka az iskolában kap. Elindítom őket a suliba, majd én következem. Ha délutános vagyok, akkor fél 11-re megyek az óvodába, s addig elvégzek egy csomó házimunkát.- Ezt a beosztást szereti jobban?- Nem. A délelőttit, mert akkor több minden történik az oviban, akkor tartjuk például a foglalkozásokat Ilyenkor a délutánokat odahaza töltöm a lányaimmal Hétfőn és pénteken délután ötig dolgozom az óvodában, hattól nyolcig pedig az uszodában, az úszóiskolában oktatok. E két napon a férjem teljes gőzzel tartja otthon a frontot.. Sok szempontból is szerencsés vagyok: egyrészt, hogy Zoltán, a férjem is kiveszi a részét az otthoni teendőkből másrészt nagyon szeretem az óvodai munkát, az úszásoktatás pedig a hobbim. De folytatva a napot este loholok haza, s egy kis családi beszélgetésre mindig szakítunk időt De a „házi” átnézése is akkorra marad. Viszont ha délelőtt dolgozom, akkor 7-re megyek, és kora délutánig vagyok bent, kivéve, ha értekezlet vagy valami más program adódik.- Az úszóiskolába milyen korosztály jár?- Általában öttől nyolcéves korig, de volt olyan kislány, aki még nem érte el a négy esztendőt, de beíratták a nyári úszótanfolyamra, ahova testvéreivel együtt jött. Akkor úgy beszéltük meg az anyukájával, ha tetszik neki az úszás, ha be tud kapcsolódni a feladatokba, akkor szeptembertől rendszeresen jöhet. Minden stimmelt, s most öt és fél évesen már a haladó csoport tagja.- Mi a legoptimálisabb kor a gyerekek szervezett úszástanításának elkezdésére?- Ez gyerekfüggő, de átlagosan az öt évet ajánljuk. Ez természetesen nem a vízzel való ismerkedést jelenti, hiszen azt minél előbb meg kell „lépni” akár strandon, akár balatoni nyaraláskor. Ha erre figyelnek a szülők, akkor nem alakul ki csemetéjükben víziszony. Visszakanyarodva az úszástanulásra, a kezdetet nemcsak az életkor befolyásolja, hanem döntő az is, hogy ki mennyire játékos és fogékony a feladatokra. Mert nagyon-nagyon játékosan kezdünk. Cicázunk, például én vagyok a cápa, ők a kishalak, de kincseket - kavicsokat - is hozunk föl a medence aljáról A gyerek észre sem veszi, s már önkéntelenül a víz alatt van a feje. Ugyanis az úszástanulás kezdetén a legnehezebben a vízen lebegéssel és a fejük vízbe dugásával barátkoznak meg. Ha sikerül, egészséges önbizalom alakul ki bennük, ami az élet különböző területeire is kihat.- Mennyi idő után, illetve miből fedezifel a tehetséget az oktató, hogy akár úszóbajnok is lehet tanítványából?- Talán a lábtempózás elsajátításakor... Titkolózásnak tűnhet, de kérem, hogy az úszással kapcsolatos továbbiakról most ne beszélgessünk. Hogy miért, majd az interjú végén elmondom.- Rendben van, de gyanítom az okot. Annyit viszont áruljon el, hogy ön is úszott, versenyzett?- Sporttagozatos általánosba jártam, ahol az úszást választottam. Nagyon szerettem úszni, bár ötödikesként kezdtem, ami elég késő. Jól is tanultam, ám mozgás nélkül nem voltam meg. Ez meg is maradt, így úszásedző is szerettem volna lenni. Ami a továbbtanulásomat illeti, nagyon szomorú családi ok miatt maradtam Szekszárdon, s elvégeztem a főiskolát, német nemzetiségi óvónő lettem.- Már annyiféle gyerekről volt szó, most következzen a saját három grácia, valamint apukájuk, Zoltán.- Zsanett májusban lesz 17 éves, másodikos a Garay János Gimnáziumban. Brigitta júliusban tölti be a 15. évét, s nyolcadikos a Babits-iskolában, és szintén ott negyedikes Bianka. Zoltán gépészmérnök, egy fővárosi cégnél dolgozik. S mint már említettem, otthon sokat segít. Sajnos, tavasszal és nyáron ebből kevésbé részesülünk, mivel ezekben az időkben munkájából kifolyólag a Nyugat-Du- nántúlt járja.- Lányaik is úsznak?- Zsanett és Brigi is nagyon szépen úszik, de nem versenyszerűen. Áz ő szeretett sportáguk a modern tánc és a torna. Bianka is testvérei után szabadon elkezdte az aerobicot, de két hónap múltán inkább az úszást választotta, majd mást is - például a kosarazást- kipróbált. Örömünkre szolgál hogy mindhárom lány mozgékony, szívesen sportolnak. Ezért, amikor még önállótlanok voltak, s vinni-hozni kellett őket, egészséges fejlődésük érdekében mi is mindent vállaltunk, bármilyen időigényes is volt a dolog. Itt jegyzem meg, hogy azok a szülők, akik például az úszóiskolába hordják gyermekeiket, áldozatot hoznak időben, energiában és anyagiakban egyaránt. De mindez nagyon is megtérül!- Minden mondatából az derül ki, hogy valóban nagyon szereti mindazt, amivelfoglalkozik.- Óvodánk szakmailag és emberileg is kiváló, nagyon jó a légkör, megbízunk egymásban, s őszintén segítjük a másikat, pedig az óvónők és a dadák létszáma mintegy negyven. Az adott pavilonban dolgozók között pedig baráti a kapcsolat, ami számos dologban is megnyilvánul Na, és a gyerekek! Mi nemcsak adunk, hanem kapunk is. Csodás érzés, amikor egy-egy kicsi átölel vagy kéri, ültessem az ölembe.- Milyen volt gyesen lenni?- Nagyon szép része volt az életemnek, s nem csak azért, mert mindhárman jó babák voltak. Hanem volt időm foglalkozni velük, s férjemmel összhangban neveltük őket. Figyeltünk az úgynevezett „metszegetésük- re”. A szülőknek is mindig azt mondom, hogy a gyerekneveléshez a szeretet mellett a metszegetésre és a korlátokra is szükség van. Sajnos úgy tapasztatom, hogy sok szülő kerüli gyermekével a konfliktusokat, s a korlátokra fittyet hány. Pedig a hidat is azért látják el korláttal hogy segítse, óvja az átkelőt a vízbeeséstől Ugyanez érvényes a gyereknevelésre: szükségesek a korlátok, amelyek - együtt a szeretettel - óvnak, védenek.- Ugye, választottja az úszással is kapcsolatban van?- Szeretném, ha e kifogyhatatlan témát Pásztor Józseffel, a Vízmű SE vezető edzőjével folytatnák. De térjenek ki a sakkra is, ami egyben agysport is. V. Horváth Mária