Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-03-20 / 11. szám

2011. március 20. SZEKSZÁRDI Kincseket hoznak fel a kicsik Szabó Andrea: „Szükségesek a korlátok, amelyek a szeretettel párosulva óvnak és védenek” Szekszárd főépítésze, Herr Teréz a jelképes stafétabotot az úszóokta­tó „németes” óvónőnek, Szabó Andreának nyújtja át. A Wunder­land Kindergarten pedagógusát úgy jellemezte a főépítész, hogy a mindig jókedvű hölgyben hihe­tetlenül sok energia lakozik, s hoz­zátette, munkáját „kiegészíti” ott­honi lekötöttsége, hiszen három- gyermekes édesanya.- El nem felejtem, amikor egy in­terjúnk során Nemeskürthy István filmtörténész-író, szóval Nemes­kürthy tanár úr úgy fogalmazott, hogy a gyermekek nevelésében, ala­kításában a legnagyobb feladat az óvónőkre hárul, őket a tanítók, majd a felső tagozatos tanárok kö­vetik...- Az biztos, hogy például az erköl­csi nevelés szempontjából a gyerme­kek legfogékonyabb, legbefogadóbb időszaka az óvodáskor, illetve az azt megelőző esztendő. Hiszen az óvodá­ban a szó pozitív értelmében a neve­lés áll a középpontban. Ekkor - felcse­rélve az anyát, apát, testvért jelentő szűk világot - közösségbe kerülnek a kicsinyek. Sok mindent tanulnak meg az óvónőiktől, de egymástól is. Első­sorban az alkalmazkodásra, az egy­máshoz való viszonyulásra gondotok.- Az irányítás, a terelgetés, a dol­gok őszinte elmagyarázása óriási felelősség.- Valóban, hiszen az emberben - még ha tudat alatt is - állandóan ez motoszkál Ébernek kell lennünk min­den pillanatban. Ugyanis nincs két egyforma nap, nincs két egyforma óra, nincs két, egyforma megoldást követelő probléma vagy konfliktus, de a legkülönbözőbb, megválaszolás­ra váró kérdések is csak úgy soroznak. Az biztos, hogy mindenre nagyon kre­atívan és igen gyorsan kell reagálniuk az óvónőknek.- Azt simán elfogadják a gyerekek, hogy az óvónő az irányító?- El, bár előfordul, hogy bekerülés­kor egy-egy gyermek megpróbálko­zik a határok feszegetésével, de ez csak ideig-óráig tart.- Kérem, Andrea, mondja el egy át­lagos napját.- Reggelente én kelek elsőként, fél hatkor. Ha valamelyik gyereknek még tanulnia kell valamit, akkor a kelésben van „párom”. Elkészítem a reggelit, a két nagyobbnak a tízórait, mert azt a „kicsi”, mármint Bianka az iskolában kap. Elindítom őket a suliba, majd én következem. Ha délutános vagyok, ak­kor fél 11-re megyek az óvodába, s ad­dig elvégzek egy csomó házimunkát.- Ezt a beosztást szereti jobban?- Nem. A délelőttit, mert akkor több minden történik az oviban, akkor tart­juk például a foglalkozásokat Ilyenkor a délutánokat odahaza töltöm a lánya­immal Hétfőn és pénteken délután ötig dolgozom az óvodában, hattól nyolcig pedig az uszodában, az úszóis­kolában oktatok. E két napon a férjem teljes gőzzel tartja otthon a frontot.. Sok szempontból is szerencsés va­gyok: egyrészt, hogy Zoltán, a férjem is kiveszi a részét az otthoni teendőkből másrészt nagyon szeretem az óvodai munkát, az úszásoktatás pedig a hob­bim. De folytatva a napot este loholok haza, s egy kis családi beszélgetésre mindig szakítunk időt De a „házi” át­nézése is akkorra marad. Viszont ha délelőtt dolgozom, akkor 7-re megyek, és kora délutánig vagyok bent, kivéve, ha értekezlet vagy valami más program adódik.- Az úszóiskolába milyen korosz­tály jár?- Általában öttől nyolcéves korig, de volt olyan kislány, aki még nem ér­te el a négy esztendőt, de beíratták a nyári úszótanfolyamra, ahova testvé­reivel együtt jött. Akkor úgy beszéltük meg az anyukájával, ha tetszik neki az úszás, ha be tud kapcsolódni a felada­tokba, akkor szeptembertől rendsze­resen jöhet. Minden stimmelt, s most öt és fél évesen már a haladó csoport tagja.- Mi a legoptimálisabb kor a gyere­kek szervezett úszástanításának elkezdésére?- Ez gyerekfüggő, de átlagosan az öt évet ajánljuk. Ez természetesen nem a vízzel való ismerkedést jelenti, hiszen azt minél előbb meg kell „lép­ni” akár strandon, akár balatoni nyara­láskor. Ha erre figyelnek a szülők, ak­kor nem alakul ki csemetéjükben víz­iszony. Visszakanyarodva az úszásta­nulásra, a kezdetet nemcsak az életkor befolyásolja, hanem döntő az is, hogy ki mennyire játékos és fogékony a fel­adatokra. Mert nagyon-nagyon játéko­san kezdünk. Cicázunk, például én va­gyok a cápa, ők a kishalak, de kincse­ket - kavicsokat - is hozunk föl a me­dence aljáról A gyerek észre sem ve­szi, s már önkéntelenül a víz alatt van a feje. Ugyanis az úszástanulás kezde­tén a legnehezebben a vízen lebegés­sel és a fejük vízbe dugásával barát­koznak meg. Ha sikerül, egészséges önbizalom alakul ki bennük, ami az élet különböző területeire is kihat.- Mennyi idő után, illetve miből fe­dezifel a tehetséget az oktató, hogy akár úszóbajnok is lehet tanítvá­nyából?- Talán a lábtempózás elsajátítása­kor... Titkolózásnak tűnhet, de ké­rem, hogy az úszással kapcsolatos to­vábbiakról most ne beszélgessünk. Hogy miért, majd az interjú végén el­mondom.- Rendben van, de gyanítom az okot. Annyit viszont áruljon el, hogy ön is úszott, versenyzett?- Sporttagozatos általánosba jár­tam, ahol az úszást választottam. Na­gyon szerettem úszni, bár ötödikes­ként kezdtem, ami elég késő. Jól is ta­nultam, ám mozgás nélkül nem vol­tam meg. Ez meg is maradt, így úszás­edző is szerettem volna lenni. Ami a továbbtanulásomat illeti, nagyon szo­morú családi ok miatt maradtam Szekszárdon, s elvégeztem a főiskolát, német nemzetiségi óvónő lettem.- Már annyiféle gyerekről volt szó, most következzen a saját három grácia, valamint apukájuk, Zoltán.- Zsanett májusban lesz 17 éves, másodikos a Garay János Gimnázi­umban. Brigitta júliusban tölti be a 15. évét, s nyolcadikos a Babits-iskolá­ban, és szintén ott negyedikes Bian­ka. Zoltán gépészmérnök, egy fővá­rosi cégnél dolgozik. S mint már em­lítettem, otthon sokat segít. Sajnos, tavasszal és nyáron ebből kevésbé ré­szesülünk, mivel ezekben az időkben munkájából kifolyólag a Nyugat-Du- nántúlt járja.- Lányaik is úsznak?- Zsanett és Brigi is nagyon szépen úszik, de nem versenyszerűen. Áz ő szeretett sportáguk a modern tánc és a torna. Bianka is testvérei után szaba­don elkezdte az aerobicot, de két hó­nap múltán inkább az úszást választot­ta, majd mást is - például a kosarazást- kipróbált. Örömünkre szolgál hogy mindhárom lány mozgékony, szíve­sen sportolnak. Ezért, amikor még önállótlanok voltak, s vinni-hozni kel­lett őket, egészséges fejlődésük érde­kében mi is mindent vállaltunk, bár­milyen időigényes is volt a dolog. Itt jegyzem meg, hogy azok a szülők, akik például az úszóiskolába hordják gyermekeiket, áldozatot hoznak idő­ben, energiában és anyagiakban egy­aránt. De mindez nagyon is megtérül!- Minden mondatából az derül ki, hogy valóban nagyon szereti mind­azt, amivelfoglalkozik.- Óvodánk szakmailag és emberi­leg is kiváló, nagyon jó a légkör, meg­bízunk egymásban, s őszintén segít­jük a másikat, pedig az óvónők és a dadák létszáma mintegy negyven. Az adott pavilonban dolgozók között pe­dig baráti a kapcsolat, ami számos do­logban is megnyilvánul Na, és a gye­rekek! Mi nemcsak adunk, hanem ka­punk is. Csodás érzés, amikor egy-egy kicsi átölel vagy kéri, ültessem az ölembe.- Milyen volt gyesen lenni?- Nagyon szép része volt az életem­nek, s nem csak azért, mert mindhár­man jó babák voltak. Hanem volt időm foglalkozni velük, s férjemmel összhangban neveltük őket. Figyel­tünk az úgynevezett „metszegetésük- re”. A szülőknek is mindig azt mon­dom, hogy a gyerekneveléshez a sze­retet mellett a metszegetésre és a kor­látokra is szükség van. Sajnos úgy ta­pasztatom, hogy sok szülő kerüli gyer­mekével a konfliktusokat, s a korlá­tokra fittyet hány. Pedig a hidat is azért látják el korláttal hogy segítse, óvja az átkelőt a vízbeeséstől Ugyan­ez érvényes a gyereknevelésre: szük­ségesek a korlátok, amelyek - együtt a szeretettel - óvnak, védenek.- Ugye, választottja az úszással is kapcsolatban van?- Szeretném, ha e kifogyhatatlan té­mát Pásztor Józseffel, a Vízmű SE veze­tő edzőjével folytatnák. De térjenek ki a sakkra is, ami egyben agysport is. V. Horváth Mária

Next

/
Thumbnails
Contents