Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-11-14 / 40. szám
I 2010. november 14. szaaA?« A művész, aki lekottázza a szőttest Komjáthi Tamásné: A karakteres vonásokat és a kompozíciós szabályokat meg kell őrizni „Komjáthi Tamásné Horváth Ágnes népi iparművész azért is tiszteletre méltó, mivel munkásságát a hagyományok őrzésére és az ősi értékek továbbvitelére fordítja” - fogalmazott dr. Lovász Zsuzsanna főiskolai docens, klinikai pszichológus, amikor javaslatot tett most következő beszélgetőpartnerem személyére. V. Horváth Mária- Egy polgári családból származó fiatal hölgyet'miként varázsolt el a népművészet, a hagyományok ápolása annyira, hogy már igen korán felesküdött rá?- Még gimnazistaként a Babits Mihály művelődési házban Mözsi Szabó István festőművész szakkörébe iratkoztam be, s ott tanultam meg a szőnyegszövést. Mint azt sokan tudják, ő tervezte a - most már igencsak elterjedt - szőnyegszövő állványt, aminek az a nagy szerűsége, hogy kis lakásokban is elfér, könnyen mobilizálható, s a háziasszony egyedül is fel tudja vetni, képes rajta szőni, ráadásul egészen komoly méretben. A festőművész tehát az állvánnyal beemelte a szőnyegszövést a köztudatba.- Mit gondol, Szekszárdon hányán tanultak meg szőni?- Pontos számom nincs, de biztos, hogy sokan. A már említett szakkörbe mintegy negyvenen jártunk, de a következőkben is szép számmal sajátították el e régi mesterséget. Az asszonyok egymástól is tanultak, én magam is foglalkoztam csoportokkal. Ez addig ment szépen, ameddig a Babitsban működtek az ingyenes szakkörök.- Ágnes nem csupán szőnyeget sző.- Mivel érdekelt a vászonszövés is, elmentem Decsre, a Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezetbe dolgozni. Először bemintázó, azaz első termékkészítő voltam, majd művészeti vezető lettem, én terveztem a szövetkezet kollekcióit.- Mikor és hogyan lett népi iparművész?- A népi iparművész címet 1987- ben kaptam meg. Feltétele volt, hogy a Népi Iparművészeti Tanács által meghatározott számú zsűrizett terméket kell tervezni és elkészíteni, ám azt megelőzően három éven át rendszeresen kell zsűriztetni a munkákat. Miután az adott személy az imént felsoroltakat teljesítette, egy szakmai bírálóbizottság dönt, érdemes-e a címre.- A mai napig kizárólag sárközi dolgokat tervez és készít? Komjátlii Tamásné: „csak lopjanak, én továbblépek”- Decsen alaposan megtanultam a sárközi textilek tervezését, mintavilágát és -kincsét, de már nem a hagyó mányos sárközit készítem, hanem annak változatait. A szövetkezet időközben megszűnt, s a megyében már csak ketten szövünk sárközi vásznat. Már megkongatták a vészharangokat, hogy ki fog halni ez a technikai és technológiai tudás, ha nem kezdik el tanítani a vászonszövést.- Avassa be az ohiasókat, hogy mi a különbség a vászon és az egyéb kelmék között.- A gyapjúszőnyeg hosszanti iránya szőnyegfelvető láncfonalból, úgynevezett kord fonalból áll, vetülékfonala pedig gyapjú, és a kész szőnyegen nem látható a láncfonaL Eleink ebből szőnyegeket, takarókat készítettek. A vászonszőttes pedig általában kenderből lenből vagy pamutból készül A vászonféleségekből térítőkét, konyharuhákat és fehérneműket készítettek. Sárközben a gyereklányok megszőtték a kelengyéjüket, majd asszonyként folyamatosan szőtték a háztartáshoz, az öltözködéshez szükséges kelméket.- Függönyök, térítők, futók... Ezeket látom a férje keze munkáját dicsérő, remekül kialakított lakásban.- A felsorolásához tegyük hozzá, hogy szövök még blúzanyagokat vagy kabátnak alkalmas textileket. Az utóbbiakat tervezők, illetve viseletkészítők megrendelésére készítem. Elsősorban népművészeknek, de nem egyszer dolgoztam iparművészeknek. Terveztem ruhákat, hímzéseket diplomata hölgyeknek.- Gondolom, eladásra is készülnek textíliák.- A saját dolgaimat képtelen vagyok eladni. Szerencsémre Tamás, a férjem ebben jóval tehetségesebb, így átvállalja. Minden esztendőben elmegyünk Budapestre, a mesterségek ünnepére, ahol árusítunk is, de nem ez elsősorban a megélhetésünk alapja. Van rendes munkahelyem is: a Tolna Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központjában kulturális szakreferensként dolgozom, s a munkakörömet nagyon szeretem.- Ott más feladatokat is ellát.- Igen, hiszen a Népművészeti Egyesületek Szövetségének alelnökeként részt veszek a szervezőmunkában.- Mint kiderült, Ágnes is több fronton áll helyt, ahogyan a férje is, hiszen dolgozik, zenél, zenét szerez, besegít az árusításban...- Sőt, szőlészkedik és borászkodik a gyönyörű helyen fekvő, 1000 négyszögöles Porkoláb-völgyi szőlőskertünkben. Minden munkát maga végez, s oly szeretettel, hogy „minden tőkét név szerint ismer”, és remek borokat készít Kedvencünk a mertot és kékfrankos házasítás, a RubinTom. Kezdetben nem örültem a szőlőnek, de ma már nagyon is, hiszen így több időt tölt együtt a család, mivel már ott van a műhelyem is. A szüreten a szépszámú család és barátaink is részt vesznek. A munka és az ebéd után előkerül 10-12 gitár, furulyák, és „működésbe lépnek” a torkok is. Koncert ez a javábóL- Most következzenek a fiúk, a saját gyermekeik.- Máté fotós-filmes, Pécsett él családjával Van egy kisfiúk, az ötesztendős Bence. A másik fiúnk, Gergő Keszthelyen tanul szőlész-borásznak készül és neki is egy kisfia van, a hét hónapos Marci.- A szövés hobbi vagy szerelem?- Inkább az utóbbi, gyakorlatilag az életem része. Ha zaklatott vagyok, megnyugtat a szövés, ha jó a kedvem, a szövéstől még jobb lesz. Természetesen akkor is beülök a szövőszékbe, amikor valamilyen ötletem támad. Az ötíet? Először megjelenik a fejemben, majd - jórészt - lerajzolom. A szőnyegeket például rendre színhelyesen „le- kottázom”, szóval rendes műszaki tervet készítek. A vászonnál nem mindig készül terv, ám amikor szövöm, mindig leírom a kottáját, hogy akár tíz év múltán is elővehessem.- Vannak olyan munkái, amiket főművei között tart számon?- Mindig azt szeretem, amit éppen készítek. Folyamatosan mindig mást és mást csinálok. Persze, az én egyéni stílusomban, ami a visszafogott szín- használatot, a üszta szerkesztésmódot és a harmóniát jelenti.- A harmónia sugárzik Ágnesből És a színek szerepe?- Vannak a hagyományos sárközi színek: a piros, a sötétkék, később a fekete és fehér, amikhez én visszafogottabban nyúlok. Előszeretettel használom viszont a len és a kender nyers, és a pamut fehér színét.- S persze, sárközi „lehelettel”?- Igen. A mai magyar népművészeti tárgyalkotás arról szól, hogy az adott tájegység szerkesztésbeli, anyaghasználati és mintahagyományi jellemzőit vagy együtt használjuk, illetve újításként bizonyos részeket elhagyunk, s kicsit új formában jelenítjük meg - esetünkben - a szőttest. Fenekestől felforgatni azonban tilos. A textíliáknál is meg kell őrizni a karakteres vonásokat, a kompozíciós szabályokat a hagyományból- Előfordul lopás?- Hát persze, de nem foglalkozom vele, hiszen ameddig tőlem topnak, addig én jó helyzetben vagyok. Szóval csak topjanak, én továbblépek, mert nekem még van ezer ötletem, a szarka pedig már kifogyott belőlük.- Kire teszjavaslatot?- Kispál Istvánra, az I. Béla gimnázium tanárára, aki színjátszócsoportot vezet, s élvezi a tanítást. Emellett gyönyörű verseket ír, s igazi közéleti ember.
