Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-08-22 / 28. szám
22 SZEKSZÁRDI YAS4RNAP ARANYKÖNYV 2008. augusztus 10. mai adták át a Dicenty Dezső Emléklapokat - Schubert Péter alkotását - a magyarországi kiváló szőlész-borász szakembereknek. Az emléklapot adományozók Schubert Péter, Farkas Pál, Ferenc Vilmos voltak. Az eseményt követően emléktábla újraavatás történt a Dicenty Dezső utca elején, ahol Farkas Pál szobrászművész alkotását, emléktáblát helyeztek el a Frankos Fogadó falára. Október 23. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 53■ és az "újkori" magyar köztársaság kikiáltásának 20. évfordulóján a városi önkormányzat dísztermében a POFOSZ ülésén Töttös Pál, elnök kitüntetéseket adottat. A délután folyamán a város vezetői, társadalmi és civil szervezetek, az érdeklődő szekszárdiak a Szent István téri 56-os emlékműnél gyülekeztek. Kerekes Csaba frakcióvezető mondott ünnepi beszédet, majd az I. Béla Gimnázium diákjai adták elő műsorukat. A történelmi egyházak képviselői ünnepi áldást mondtak. Koszorúzás és gyertyagyújtás után a Szekszárdi Kamarazenekar adott hangversenyt a Művészetek Házában. A Földesi Lajos vezette zenekar Haydn: "A megváltó hét szava a keresztfán" című művéből adott elő részleteket. November 1. Fennállásának 20. évfordulóját ünnepelte a Gaál László által vezetett az Ifjú Szív Magyarországi Német Nemzetiségi Táncegyüttes. November 4. Szekszárd MJV Önkormányzata a nemzeti gyásznap alkalmából csendes megemlékezést tartott az 1956- os emlékműnél ahol gyertyagyújtással tisztelegtek a hősök emlékének. A megyeszékhelyen koszorúkat helyeztek el az I.és a II. világháború áldozatainak emlékműveinél és a temetőben az ismeretlen katona sírjánál November 4. Dr. Tóth Lajosra, az 1956-os forradalom és szabadságharc szekszárdi Nemzeti Bizottságának elnökére emlékeztek a POFOSZ és más civil szervezetek tagjai, barátai és tisztelői az újvárosi temetőben lévő sírjánál A városháza aulájában található márványtábláján dr. Haag Éva alpolgármester és Töttös Pál a helyi Nemzeti Bizottság egyetlen élő tagja helyezett el koszorút. November 26. Babits Mihályra emlékeztek a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége valamint a Nők Szekszárdiért Egyesület amatőr versmondók részére hirdetett versenyt. A 18 versmondóval Németh Judit előadó- művész beszélgetett, majd a Babits szobor előtt gyertyát gyújtottak a résztvevők. Családtagjaik, barátaik, ismerőseik és tisztelőik emlékeztek meg a 20 éve elhunyt Thész Lászlóról, a Liszt Ferenc Zeneiskola volt zongoratanáráról igazgatójáról az 5 éve elhunyt Varga S. József újságíróról és Körtés József fuvola tanárról XIII. Neves halottaink Husek Rezső (Budapest, 1921. január 6.- Szekszárd, 2009. november) zenetanár, zongoraművész. A budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban érettségizett, majd 1949-ben elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zongora Tanszakát. Pályáját 1951-ben a ceglédi Állami Zeneiskolában kezdte, majd a Népművelődési Minisztérium kezdeményezésére 1955-ben megszervezte a megyeszékhelyen a zeneoktatást, a Szekszárdi Állami Zeneiskolát, később a megye településein: Bonyhád, Tolna, Dombóvár, Tamási, Bátaszék. A megyeszékhely zenei életének, dr. Tucsni Lászlóval egyik megszervezője és aktív résztvevője. Hangverseny-bérlet sorozatokat szervezett, önálló estek kiváló előadóművésze volt. A Liszt kultusz ápolója. Alapító tagja a Liszt Ferenc Társaságnak (1973), majd a Szekszárdi Csoport létrehozója (1976). A zenetanárok országos versenyének megszervezője. Több százra tehető zenei tárgyú cikkeinek, kritikáinak száma. Számos állami, szakmai elismerés tulajdonosa: Szekszárd díszpolgára, Ba- bits-díjas, Cziffra-díjas zongora- művész. Első szekszárdi hangversenyét 1956-ban adta a régi vármegyeháza dísztermében, s 2006-ban itt tartotta utolsó nagy önálló koncertjét, bár ezután is vállalt még fellépéseket. Dr. Szabópál Antal (Szekszárd, 1931■ január 21.- Szekszárd, 2009- október 7.) Életének 79- évében elhunyt dr. Szabópál Antal, Szekszárd város díszpolgára. Közel húsz esztendeig állt a Tolna megyei Tanács élén, abban az időszakban, amelyben a város és a megye ipari, mezőgazdasági, kulturális fellendülése meghatározó volt. Az egykori kőműves nemcsak leérettségizett, de főiskolai tanulmányai végén vörös diplomát kapott, majd cum laude végzett a jogtudományi egyetemen, s végül Moszkvában vette át akadémiai oklevelét. A nagyon mélyről nagy szegénységből érkezett Szabópál Antal élete során Tolna megye és Szekszárd, az itt élő emberek életkörülményeinek jobbításán fáradozott. Orbán László (Szekszárd, 1949■ december 9- Budapest, 2009■ július 15.) A magyar amatőr boksz valaha élt egyik legragyogóbb tehetsége volt. Zseniális lábmunkája és védekezése emelte a kortársai fölé, egyetlen hiányossága az ütőerejének gyengeségében rejtett. A Szekszárdi Dózsa ökölvívó klubjában, Leposa Ferenc irányításával kezdte sportkarrierjét. 1969-ben a bukaresti Európa- bajnokságon pehelysúlyban aranyérmet, 1971-ben Madridban bronzérmet nyert. 1969 januárjától Papp László edző segítette az olimpiai felkészülését, majd az 1972-es müncheni olimpián ezüstérmet szerzett. 1968-1973 között országos felnőtt bajnokságon pehely-, könnyű- majd kisváltósúly- ban 3 arany- és három bronzérmet szerzett. Az aktív ökölvívást 1974- ben abbahagyta, de edzőként tovább dolgozott. 1989-ben a Budapesti Honvédban fejezte be ökölvívóedzői tevékenységét. Szakái László (Budapest, 1930. július 18.- Szekszárd, 2009. július 7.) A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát. Munkássága a vetőmag nemesítési, termesztési és kereskedelmi szakmához kapcsolódott. Volt növénytermesztési felügyelő, főagronómus, majd a Vetőmag Vállalat Területi Központjának igazgatójaként ment nyugdíjba. Közel 30 évig töltötte be a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei titkári tisztét. Nyugdíjasként is számos szakmai szervezetben dolgozott. A Tolnai Népújság külsős munkatársaként évtizedeken keresztül a lap olvasóinak rendszeresen szolgált mezőgazda- sági szaktanácsokkal. László Lajos író, szerkesztő (Szekszárd, 1925. szeptember 15 -Pécs, 2009- augusztus 1.) 1951-ben a GarayJános Gimnáziumban érettségizett. A főiskolai majd egyetemi tanulmányait Pécsett és Budapesten folytatta. Politikai gazdaságtanból és magyar irodalomból doktorált. A Magyar Rádió Pécsi Stúdiójának szerkesztőjeként vonult nyugdíjba. Könyveiben gyakorta idézte a régi Szekszárd világát. Somogyvári Gábor (Bátaszék, 1947. május 31- Szekszárd, 2009 augusztus 10.) Mechanikai műszerész szakmunkás végzettséget szerzett, majd a Rózsa Ferenc Szakközépiskolában érettségizett. Szakmájában számos helyen dolgozott. 1980-tól az LTVszekszárdi szervizének vezetője, majd 1989-től az TTV Reprint Kft ügyvezető igazgatója. Pakson önkormányzati képviselő, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Ipari Tagozatának elnöke, a Tolna megyei Kereskedelmi és Iparkamara Nonprofit Kft. felügyelő bizottságának elnöke. Házi Magdolna (Budapest, 1953- június 17- Szekszárd, 2009- augusztus 12.) 1980-ban a Kaposvári Tanítóképző Szekszárdi kihelyezett tagozatán tanító, könyvtáros, majd 1993-ban az IGYFK-n szociális munkás végzettséget szerzett. Dolgozott a megyei könyvtárban, szervezett olvasótáborokat, végzett a Magyar Tudományos Akadémia által is díjazott tudományos munkát. Létrehozta a sérült embereket támogató levelező hálózatot, a Családi Integrált Klubot súlyos, halmozottan fogyatékos fiatalok és családtagjaik részére, majd az Önálló Életért Alapítványt és a rövid életű Támogatói Szolgálatot. Életét az elesettek, a rászorulók megsegítésének szentelte. Szigetvári Ernő (Budapest, 1927.- Szekszárd, 2009 szeptember) nyugdíjas, bankigazgató helyettes, igazi lokálpatrióta, Pro Űrbe Szekszárd díjas. Tanulmányait szülőhelyén kezdte, majd Vácon a piaristáknál folytatta 1946-ig. Ezt követően Ocsénybe került jegyzőgyakornoknak. Egész életében hű maradt Tolna megyéhez, Szekszárd- hoz, amelynek 1972-1988 között tanácstagja is volt. Szorgalmazta a Sportcsarnok és a Művészetek Háza megépítését. Nevéhez fűződik a szekszárdi Debulay család kovácsoltvas díszkapujának megmentése, amely - kezdeményezésének eredményeként- a mai sajtóház oldalát díszíti. A Szent István szobor felállítása kétéves fáradhatatlan ügyszeretetének köszönhető, mert közadakozásból megszülethetett a szobor. Szigetvári Ernő, igazi közéleti ember volt, aki tevőlegesen foglalkozott a város életével. Grósz József (Somogy, 1935. augusztus l.-Szekszárd, 2009- szeptember 19.) a Garay János Gimnázium nagyformátumú tanáregyénisége, magyar - történelem szakos pedagógus. Szekszárdon a Rózsa Ferenc Szakközépiskolában tanított, 1972-től nyugdíjaztatásáig a Garay gimnáziumban. Hosszú ideig a magyar nyelv és irodalom tantárgy megyei szakfelügyelői feladatait is ellátta. Szakmailag elkötelezett, módszertanilag felkészült, mesteri oktató-nevelő tevékenységét generációk érzékelték. Tanítványai tisztelettel és elismeréssel emlékeznek rá. Szekszárd, 2010. június 23az Aranykönyv szerkesztő bizottságának tagjai: Dr. Dobos Gyula Dr. Méry Éva, Németh Judit. Szekszárd Megyei Jogú Város Ön- kormányzatának Közgyűlése 133/2010. (június 24-i) szekszárdi öh. számú határozatával a 2009. évi aranykönyvet jóváhagyta.
