Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-08-29 / 29. szám
6 * SZEKSZÁRDI VASÁRNAP MOZAIK 2010. augusztus 2 Szekszárd és a szerelem Földesi Lajos: „Természetessé vált a Szekszárdi Kamarazenekar létezése” Földesi Lajos, a Szekszárdi Kamarazenekar művészeti vezetője Horváth István polgármestertől vette át a Pro Űrbe emlékplakettet A Szekszárdi Kamarazenekar megalakulásának negyedszázados évfordulóján beszélgettünk a Budapesten élő alapító művészeti vezetővel, Földesi Lajos hegedű- művésszel. Akkor így fogalmazott: „Tolna megye, benne Szekszárd is szerelmeim egyike”. E mondatot most visszaidéztem, hozzátéve, hogy a rangos kitüntetés, a Pro (Jrbe Szekszárd emlékplakett feltehetően azt is jelzi, hogy a város viszonozza szerelmét. V. Horváth Mária- E kölcsönös vonzalom a kezdetektől él, ami igazán remek érzés. Az elismerő díj igen meghatott, ráadásul fogalmam sem volt fölterjesztésemrőL Az igen színvonalas, nívós műsorral egybekötött díjátadó ünnepségen külön meglepetés volt számomra, hogy a zenekar is föllépett, s nagy sikert aratott. Itt fűzöm hozzá azt a határozott meggyőződésemet, hogy a városlakók számára természetessé vált a Szekszárdi Kamarazenekar létezése, s komoly igény mutatkozik a csapat rendszeres fellépésére. Ami az utóbbit illeti, Földesi Lajos többször is kijelentette, hogy „mi egy csapat vagyunk, azaz a kitüntető díj is közös érdem”. Egyértelmű, hogy nem a szerénység szól belőle, hanem a szigorú tény, amikor azt mondja: „ha az egyikünk hiányozna, a másik sem lenne”. A madocsai származású (édesapja, a népművelő, koreográfus, muzsikus, színi-rendező, népdalgyűjtő, költő Földesi János neve ma is fogalom a felsorolt szakmákban, pontosabban hivatásokban) Földesi Lajos 1977 óta él és dolgozik a fővárosban, ahova tanárként került. Ugyan főállásban tanított, de volt energiája még ugyanabban az esztendőben elkezdeni zene- akadémiai tanulmányait. Ennek befejezését követően nyomban felajánlotta neki a hegedűtanári állást a Budapesti Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézete. Emellett 1982-től rendszeresen ingázott Budapest és Pécs között, hiszen a baranyai zene- művészeti főiskolán is tanított. Mondhatja bárki, hogy a két várost összekötő 6-os út melletti Szekszárd- ra nem lehetett „nagy ügy” beugrani. Ám ő elvállalva a zenekar művészeti irányítását, nem „beugrónak”, hanem alapos és gondos szellemi munkásnak szegődött annak érdekében, hogy egy nagyszerű, rangos zenekart hozzon létre a szekszárdiak örömére. És ez sikerült is. Az évi több tízezer kilométernyi autóvezetés elsősorban nem a szekszárdi utazásból jön össze, bár a kedden- kénti „lejövetelek” is jócskán tekerik a kocsi kilométer-számlálóját. Tehát - ideértve a heti háromszáz kilométeres Budapest-Szekszárd-Budapest utat -, elég strapás dolognak mondható, rendesen igénybe veszi az ember energiáit, s az efféle munkaerőt fontos jól beosztani, hogy a rendszeres külföldi - Svédország, Dánia... - kői certekre is jusson, sőt maradjoi Földesi Lajos és felesége, Kocsis Am reá, azaz a Budapesti Hegedű-háti Duó ugyanis rendre népszerű vend ge az európai hangverseny-pódii moknak. A Budapesti Zeneművészeti Egy tem hegedű tanszakának docens érthetően fontosnak ítélve támogat] a zeneoktatást, éppen ezért keserűe jegyzi meg, hogy itt Szekszárdon, vonós tanszakon jelenleg mindössz két - egy hegedű és egy cselló - tani működik főállásban. Szívesen szól v szont a fővárosban, a zeneművésze egyetem kebelén belül funkcionáló, köznyelvben különleges tehetsége iskolájaként aposztrofált intézmén diákjairól. Az előkészítő szakon 12-1 évesek bontogatják képességeiket a egyetem tanárainak, pódiumművi szernek hathatós közreműködéséve Idén négyen végeztek a hegedűsz; kon, majd felvételiztek az egyetemri- Mind a négyen sikeres felvétel tettek, s megjegyzem, messze jobbal mint a máshonnan érkezett, s szinté hallgatóvá lett fiatalok. Fontos, hogy7 valódi tehetségeket mielőbb felfede; ze környezetük. Kihagyhatatlan, hogy a művészi két terveikről faggassa már-már köti lességszeiűen az újságíró. Földesi L: jós esetében ez különösen lényege: hiszen ebben városunk nagyon i érintett. A Szekszárdi Kamarazeni kar fellép október 23-án, városi üt népségén, de - ahogyan immár 6- éve - külön koncertet is adnak, ami lyen egy „meglepetés-szólista” is kö; reműködik. Személye természetesei egyelőre titok. Prím a perszóna Ágoston Piroska Csarnokvíz helyett higany című verseskötetéről Pótfelvételik A Garay János Általános Iskola és AMI Liszt Ferenc Zeneiskolája értesíti a szülőket és gyermekeket, hogy pótfelvételit tart 2010. szeptember 1-jén és 2-án (szerda, csütörtök) 14-18 óráig furulya, magánének, rézfúvós, vonós, zongora és szolfézs szakra. Szeretettel várjuk a zene iránt érdeklődő gyermekeket! A már felvételt nyert, illetve már az iskolában tanuló gyermekek szülei figyelmébe ajánljuk, hogy órabeosztás szeptember 2-án és 3-án (csütörtök, péntek) 14 órától lesz a Zeneiskolában (Széchenyi u. 38.) A művészeti iskola pótfelvételit tart képzőművészeti, társastánc, moderntánc és dráma tagozataira is szeptember 1-jén és 2-án, 1418 óráig a Zrínyi u. 78. szám alatt Néptánc tagozatra is felvételizhetnek ugyanezen időpontokban, melynek helyszíne: Babits Mihály Művelődési Ház. Költőnek (Esterházy után) azt nevezzük, akinek önmagán és az egyen kívül nincs osztója, s ha e prím a verseit magyarul írja, akkor magyar költő. Ágoston Piroska Csarnokvíz helyett higany című kötete egy magyarolasz kétnyelvű könyv, így felvetődik a kérdés, hogy a szerző csak félig ma- gyar-e. Ha Németh Lászlót is emlékezetünkbe idézzük, aki San Remóba szokta volt szöktetni a benne élő déli embert, inkább azt kell válaszolnunk, hogy magyar és még valami más is. Akit mintha egy rajzszög rögzítene / a globus adott szélességi és hosszúsági fokához... (nirvána?) E kétnyelvűség tehát nem piachódítás - a déli ember menekítése az északi elől. Sajnos a könyvbe számos hiba is jut. A hátsó borító nehezen értelmezhető ékezetes karaktereinek megjelenése, a cím és a fordítók helytelen feltüntetése a belső címoldalon: nem a költő figyelmetlensége, mégis a kötet veszít ezekkel, nem pedig a kiadó. A kötetért pedig kár, hiszen kincsekre bukkanhatunk benne; a lírai képalkotás, a többszörös tükrözés és a nyelvjáték csillogó köveire. Ehhez járul a figyelem és a reflexió, nem kevés erotikával és intimitással fűszerezve. E kitárulkozás attól, aki ártatlan, mint egy kavics (kavics), mégis érthető, hiszen mindezt nem lehet egyedül hordani és elrejteni legbelül (virág). Szómágiával rajzolt valóságszeletekből láthatjuk, hogy a esem álldogál a teraszon / tetőoszlopnai támaszkodva (négy kehelyben, hogy vannak, akik megszületnei van, aki felnő / vagy csak megálh egy kibírhatatlan pillanatot (a tűk römet), és talán igazzá válhat ai ami hanggá is... (paradox módot egyes szám első személyben). A világ, amelybe Ágoston Pirosk vezet el bennünket, nem tökélete vagy egyszerű, hanem ellentmondó sós, olykor szürke, olykor tarkabark mindenség: egyedi és prím. Verse első személyű, személyes, príma pei szonális költemények, melyek írój; ajtókat tár ki előttünk, így tárulkozv ki - ezáltal és általa láthatunk önma gunkba. Kosztolányi Pétét
