Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-08-29 / 29. szám
2010. augusztus 29. MOZAIK , SZEKSZÁRDI IAS4RMP Tort ülhettek idén a szőlőbetegségek A tíznaponkénti permetezés szigorúan kötelező volt a szekszárdi borvidék gazdáinak Minden feltétel teljesült az idei szezonban ahhoz, hogy „bosszút álljon” a peronoszpóra és a lisztharmat a szekszárdi szőlősgazdákon. Bálint György Az elmúlt évek mediterránba hajló klímája nem sok esélyt adott kezdetben a levélen megjelenő, aztán a fürtöket is pusztító kártevőknek, de idén kiélhette magát a két meghatározó gombabetegség. Főleg ott, ahol nem idejében, nem elégszer és nem kellő erősségű szerrel védekeztek. A gazdák problémáit csak fokozta, hogy idén a lisztharmattal is meg kellett küzdeniük. A kísérletezésre munkaköri kötelességén kívül is mindig hajlandóságot érző, Szekszárdon is élő - az egyik világcég alkalmazásában álló - dr. Fűzi Istvánt nagy érdeklődéssel hallgatták a gazdák a megyei agrárkamara kertészeti osztályának ültetvénylátogatással is egybekötött rendezvényén. Három negatív tényező- A peronoszpórajárványok kialakulását alapvetően három tényező határozza meg - mondta lapunk érdeklődésére a rá jellemző higgadtsággal a gazdák által a „búza és a szőlő doktorának” is aposztrofált fejlesztőmérnök. - Az egyik az előző évek megyei fertőzésének mértéke, a másik a téli csapadékmennyiség, ami a fertőzőanyag áttelelésében játszik szerepet, a harmadik pedig az, hogy a betegség terjedésében milyen feltételek alakulnak ki májusban-június- ban. A három közül a legfontosabb az utóbbi, de nagyon lényeges a téli csapadék is! Ha az hiányzik, vagyis száraz a tél, az a terjedést nagyban hátráltatja. Ebben az esetben nem alakul ki olyan járvány, mint amilyen az idén. Biztosan kevesebb lesz az idei termés- Most mind a három feltétel adott volt a peronoszpóra pusztításához!?- Lényegében igen. Tavaly is volt fertőzés -, még ha nem is ilyen nagy mértékű -, ami jól át tudott telelni, aztán jött 40 nap alatt lehullott, általam még sosem tapasztalt mennyiségű, minden bizonnyal rekordnak számító 500 milliméter csapadék májusban, és még júniusban is.- Mik a peronoszpóra jelentkezésének első tünetei, amire reagálni kell a termelőnek?- A termelők általában ismerik az olajszerű képződményt, a levélen levő penészkiverődéseket, amire gyorsan lehet reagálni. A lisztharmat felismerése viszont nehezebb. A levél fonákján kell keresgélnünk, de nem mindegy, melyiken nézzük: a tőketörzsre ráboruló levélen kell keresni. Általában akkor ismerik fel a gazdák a lisztharmatot, amikor már a bogyókon jelentkezik, ez pedig mintegy másfél hónappal későbbi megjelenés. Sajnos, ha már a bogyón észleli, sok mindent már nem tehet, de negyven nappal ezt megelőzően számtalan lehetőség lett volna a betegség elleni hatékony védekezésben.- Fontos volt az idén a permetezések ciklusának szinte napra pontos betartása.- így igaz. Két-három napos csúszás már - ahogy azt a kísérleti táblákon tapasztaltam - komoly fertőzéA minőségről az ősz dönt sekhez vezetett. Az sem volt mindegy, hogy a kezdeti felismerések idején milyen erősségű szerekkel permeteztek. Előfordul még, hogy az olcsóbb, kevésbé hatékony szerekhez nyúlnak a gazdák - elsősorban takarékossági okokból, mondván ráérünk még az erősebbekkel később -, ami meggyőződésem szerint ilyen körülmények között károkat okozó, helytelen szemlélet. A minőségről a hátralevő két hónap dönt- A szőlő növényvédelme egy ilyen évben, mint az idei, egy hónappal a korai fajták szüretelése előtt sem tekinthető befejezettnek.- A meteorológiai előrejelzések szerint kaphatunk még az esőből, így a szürke rothadás, a botrytis megjelenésével számolni kell. A fürtök a zsendülés idején, a cukrosodás állapotában nagyon fogékonyak erre, így a megelőző védekezést mindenképpen el kell végezni. Dávid Mihály, a Decsi-hegyen borászkodó egyhektáros gazda a szereken az idén sem változtatott, de azt mondja, a permetezési tíznapos ciklusokat felettébb pontosan betartotta.- A sok csapadék próbára tett bennünket és az ültetvényt is. Előfordult, hogy vizes levélre is permeteztünk. Szerencsére az ültetvények között gyomos a terület, így bármikor el tudtam végezni a védekezést. Ennek ellenére azt tapasztaltam, hogy a két meghatározó betegség nyomai ott vannak a szőlőn. Megfogadtam az általam választott cég ajánlatait, így azzal a szerrel is permeteztem, amely a betegségek áttelelését a minimálisra csökkenti.- Melyik ön által termesztett fajtánál van gond, és melyik mutatja a legjobb kép>et?- Érdekes módon két fehér fajtát tudok a két végletként említeni. Az olaszrizling annyira jó, hogy szinte hihetetlen, a hárslevelű viszont nagyon megsínylette a betegségeket. A vörösek a középutat jelentve - a lehetőségekhez képest - rendben vannak, s egy kellemes, hosszú ősz tovább segíthet, hogy a megszokott minőségű cuvée-imet most is el tudjam készíteni. Az áprilisi választások előtt már szóba került az elmúlt nyolc év története, illetve annak latolgatása, hogy ebből a helyzetből kik és hogyan tudnák kirángatni hazánkat úgy, hogy a legkevesebbet szenvedje meg mindebből a lakosság, hiszen az előző években volt már benne része bőven. Menjünk vissza - kb. 20 évet - az időben, a rendszerváltás idejére. Az akkor még MSZMP alapjain, jogutódjaként, és „szakembergárdájával” létrejött az MSZP. Amikor napjainkban az MSZP kapcsán sokan az MSZMP-s múltat emlegetik vádlón, gyakran elhangzik mentegetőzésképpen az MSZMP kiszolgáltatott helyzete: itt ültek a KGB-től kezdve a szovjet csapatokig minden szinten a szovjetek, és vigyáztak, hogy a „baráti országnak” nevezett gyarmatukon semmi (nekik kellemetlen) ne történjen. Tényleg itt ültek, itt „állomásoztak”, megszállt ország voltunk. Azonban 1991-ben elmentek. Mára kijelenthetjük, hogy végleg. Tegyük fel, hogy az azóta évente, a vörös drapériával bevont színpadon megújuló, baloldali pártban olyan emberek ültek (ülnek), akikben buzog a hazaszeretet, és vágynak egy önálló, gazBalsors... dósága és szakértelme miatt erős és büszke Magyarországot. Nos, 1994-től ott volt előttük a nagy lehetőség. Viszont én nem láttam semmi olyat 1994-től ’98-ig, vagy 2002-től 2010 áprilisáig, ami a magyar kisembert segítette volna, és nem az államadósság növelésével valósult volna meg. Ellenben kosárszám zúdult a nyakunkba olyan intézkedés, ami nem nekünk, itt élő, itt dolgozó embereknek a javát szolgálta. A kormányváltás óta egyesekre rájár a rúd Példálózhatnék közmondásokkal történetekkel a kútra járó korsóról vagy a sánta kutyáról <thit (a „trükkök százai” ellenére) utolérnek. De felesleges köröket futnék. A baloldal úgy viselkedik, mint az a szúnyog, amely hirtelen elhatározza: holnaptól vért ad Nehéz dolga van az új frakciónak. Már azoknak, akiknek sikerült bekerülni a parlamentbe. „... hozzá vannak szokva, hogy dolgoztatnak és nem dolgoznak, mivel az elmúlt húsz évben az apparátusok tetején ültek, és elszoktak a munkától”- nyilatkozta Molnár Gyula, az áprilisi választásokon alulmaradt szocialista jelölt az RTL-khib híradójának. Itt elérkeztünk a lényeghez. Marx közismert mondása szerint „a lét határozza meg a tudatot”. Pontosan ez történt velük is. Keserű a Hagyóárvák kenyere. Pláne mióta észlelik, hogy a múltat mégsem lehet „végképp eltörölni”. A Nokiás dobozok óta tudjuk azt is, miért Konkrétan: a baloldali kormányok előnytelen szerződések (PPP) tömegét kötötték. A külföldi magánberuházók kockázatmentesen vághattak a beruházásokba, az állam garantálta az üzemeltetés nyereségét Mára kiderült: a rosszul elvégzett munkájuk kockázata is a miénk (az M6 leállósáija több helyen megsüllyedt, leszakadt). A baloldaliság szakértelme ezt jelentette Magyarországon. A választók nagy többsége most abban reménykedik, hogy az elmúlt évek alatt természetesnek számító pénzcsapokat és „haveri kutyákat” elzárják végre. Hamarosan dönthetünk a folytatásról Hollendus Zsolt