Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)

2010-08-29 / 29. szám

2010. augusztus 29. MOZAIK , SZEKSZÁRDI IAS4RMP Tort ülhettek idén a szőlőbetegségek A tíznaponkénti permetezés szigorúan kötelező volt a szekszárdi borvidék gazdáinak Minden feltétel teljesült az idei szezonban ahhoz, hogy „bosszút álljon” a peronoszpóra és a liszt­harmat a szekszárdi szőlősgaz­dákon. Bálint György Az elmúlt évek mediterránba hajló klímája nem sok esélyt adott kezdet­ben a levélen megjelenő, aztán a für­töket is pusztító kártevőknek, de idén kiélhette magát a két meghatározó gombabetegség. Főleg ott, ahol nem idejében, nem elégszer és nem kellő erősségű szerrel védekeztek. A gaz­dák problémáit csak fokozta, hogy idén a lisztharmattal is meg kellett küzdeniük. A kísérletezésre munka­köri kötelességén kívül is mindig haj­landóságot érző, Szekszárdon is élő - az egyik világcég alkalmazásában ál­ló - dr. Fűzi Istvánt nagy érdeklődés­sel hallgatták a gazdák a megyei agrár­kamara kertészeti osztályának ültet­vénylátogatással is egybekötött ren­dezvényén. Három negatív tényező- A peronoszpórajárványok kiala­kulását alapvetően három tényező határozza meg - mondta lapunk ér­deklődésére a rá jellemző higgadt­sággal a gazdák által a „búza és a sző­lő doktorának” is aposztrofált fejlesz­tőmérnök. - Az egyik az előző évek megyei fertőzésének mértéke, a má­sik a téli csapadékmennyiség, ami a fertőzőanyag áttelelésében játszik szerepet, a harmadik pedig az, hogy a betegség terjedésében milyen felté­telek alakulnak ki májusban-június- ban. A három közül a legfontosabb az utóbbi, de nagyon lényeges a téli csapadék is! Ha az hiányzik, vagyis száraz a tél, az a terjedést nagyban hátráltatja. Ebben az esetben nem alakul ki olyan járvány, mint amilyen az idén. Biztosan kevesebb lesz az idei termés- Most mind a három feltétel adott volt a peronoszpóra pusztításához!?- Lényegében igen. Tavaly is volt fertőzés -, még ha nem is ilyen nagy mértékű -, ami jól át tudott telelni, aztán jött 40 nap alatt lehullott, álta­lam még sosem tapasztalt mennyisé­gű, minden bizonnyal rekordnak szá­mító 500 milliméter csapadék má­jusban, és még júniusban is.- Mik a peronoszpóra jelentkezé­sének első tünetei, amire reagálni kell a termelőnek?- A termelők általában ismerik az olajszerű képződményt, a levélen le­vő penészkiverődéseket, amire gyor­san lehet reagálni. A lisztharmat felis­merése viszont nehezebb. A levél fo­nákján kell keresgélnünk, de nem mindegy, melyiken nézzük: a tőke­törzsre ráboruló levélen kell keresni. Általában akkor ismerik fel a gazdák a lisztharmatot, amikor már a bogyó­kon jelentkezik, ez pedig mintegy másfél hónappal későbbi megjele­nés. Sajnos, ha már a bogyón észleli, sok mindent már nem tehet, de negy­ven nappal ezt megelőzően számta­lan lehetőség lett volna a betegség el­leni hatékony védekezésben.- Fontos volt az idén a permetezé­sek ciklusának szinte napra pontos betartása.- így igaz. Két-három napos csú­szás már - ahogy azt a kísérleti táblá­kon tapasztaltam - komoly fertőzé­A minőségről az ősz dönt sekhez vezetett. Az sem volt mind­egy, hogy a kezdeti felismerések ide­jén milyen erősségű szerekkel per­meteztek. Előfordul még, hogy az ol­csóbb, kevésbé hatékony szerekhez nyúlnak a gazdák - elsősorban taka­rékossági okokból, mondván rá­érünk még az erősebbekkel később -, ami meggyőződésem szerint ilyen körülmények között károkat okozó, helytelen szemlélet. A minőségről a hátralevő két hónap dönt- A szőlő növényvédelme egy ilyen évben, mint az idei, egy hónap­pal a korai fajták szüretelése előtt sem tekinthető befejezettnek.- A meteorológiai előrejelzések szerint kaphatunk még az esőből, így a szürke rothadás, a botrytis meg­jelenésével számolni kell. A fürtök a zsendülés idején, a cukrosodás álla­potában nagyon fogékonyak erre, így a megelőző védekezést minden­képpen el kell végezni. Dávid Mihály, a Decsi-hegyen borászkodó egyhektáros gazda a sze­reken az idén sem változtatott, de azt mondja, a permetezési tíznapos ciklusokat felettébb pontosan betar­totta.- A sok csapadék próbára tett ben­nünket és az ültetvényt is. Előfordult, hogy vizes levélre is permeteztünk. Szerencsére az ültetvények között gyomos a terület, így bármikor el tudtam végezni a védekezést. Ennek ellenére azt tapasztaltam, hogy a két meghatározó betegség nyomai ott vannak a szőlőn. Megfogadtam az ál­talam választott cég ajánlatait, így az­zal a szerrel is permeteztem, amely a betegségek áttelelését a minimálisra csökkenti.- Melyik ön által termesztett fajtá­nál van gond, és melyik mutatja a legjobb kép>et?- Érdekes módon két fehér fajtát tudok a két végletként említeni. Az olaszrizling annyira jó, hogy szinte hihetetlen, a hárslevelű viszont na­gyon megsínylette a betegségeket. A vörösek a középutat jelentve - a le­hetőségekhez képest - rendben vannak, s egy kellemes, hosszú ősz tovább segíthet, hogy a megszokott minőségű cuvée-imet most is el tud­jam készíteni. Az áprilisi választások előtt már szóba került az el­múlt nyolc év története, illetve annak latolgatása, hogy ebből a helyzetből kik és hogyan tudnák ki­rángatni hazánkat úgy, hogy a legkevesebbet szen­vedje meg mindebből a lakosság, hiszen az előző években volt már benne része bőven. Menjünk vissza - kb. 20 évet - az időben, a rendszerváltás idejére. Az akkor még MSZMP alapjain, jogutódjaként, és „szakembergárdájá­val” létrejött az MSZP. Amikor napjainkban az MSZP kapcsán sokan az MSZMP-s múltat emlege­tik vádlón, gyakran elhangzik mentegetőzéskép­pen az MSZMP kiszolgáltatott helyzete: itt ültek a KGB-től kezdve a szovjet csapatokig minden szin­ten a szovjetek, és vigyáztak, hogy a „baráti or­szágnak” nevezett gyarmatukon semmi (nekik kellemetlen) ne történjen. Tényleg itt ültek, itt „ál­lomásoztak”, megszállt ország voltunk. Azonban 1991-ben elmentek. Mára kijelenthetjük, hogy végleg. Tegyük fel, hogy az azóta évente, a vörös drapériával bevont színpadon megújuló, balolda­li pártban olyan emberek ültek (ülnek), akikben buzog a hazaszeretet, és vágynak egy önálló, gaz­Balsors... dósága és szakértelme miatt erős és büszke Ma­gyarországot. Nos, 1994-től ott volt előttük a nagy lehetőség. Viszont én nem láttam semmi olyat 1994-től ’98-ig, vagy 2002-től 2010 áprilisáig, ami a magyar kisembert segítette volna, és nem az ál­lamadósság növelésével valósult volna meg. El­lenben kosárszám zúdult a nyakunkba olyan in­tézkedés, ami nem nekünk, itt élő, itt dolgozó em­bereknek a javát szolgálta. A kormányváltás óta egyesekre rájár a rúd Példálózhatnék közmondásokkal történetekkel a kútra járó korsóról vagy a sánta kutyáról <thit (a „trükkök százai” ellenére) utolérnek. De feles­leges köröket futnék. A baloldal úgy viselkedik, mint az a szúnyog, amely hirtelen elhatározza: holnaptól vért ad Nehéz dolga van az új frakció­nak. Már azoknak, akiknek sikerült bekerülni a parlamentbe. „... hozzá vannak szokva, hogy dol­goztatnak és nem dolgoznak, mivel az elmúlt húsz évben az apparátusok tetején ültek, és el­szoktak a munkától”- nyilatkozta Molnár Gyu­la, az áprilisi választásokon alulmaradt szocia­lista jelölt az RTL-khib híradójának. Itt elérkez­tünk a lényeghez. Marx közismert mondása szerint „a lét határoz­za meg a tudatot”. Pontosan ez történt velük is. Ke­serű a Hagyóárvák kenyere. Pláne mióta észlelik, hogy a múltat mégsem lehet „végképp eltörölni”. A Nokiás dobozok óta tudjuk azt is, miért Konkré­tan: a baloldali kormányok előnytelen szerződé­sek (PPP) tömegét kötötték. A külföldi magánberu­házók kockázatmentesen vághattak a beruházá­sokba, az állam garantálta az üzemeltetés nyeresé­gét Mára kiderült: a rosszul elvégzett munkájuk kockázata is a miénk (az M6 leállósáija több he­lyen megsüllyedt, leszakadt). A baloldaliság szak­értelme ezt jelentette Magyarországon. A választók nagy többsége most abban remény­kedik, hogy az elmúlt évek alatt természetesnek számító pénzcsapokat és „haveri kutyákat” elzár­ják végre. Hamarosan dönthetünk a folytatásról Hollendus Zsolt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents