Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-01-31 / 4. szám
2010. január 31. Ä HÉT TEMAJÄ , SZEKSZÁRDI VAI4RNAP 3 Városok az elsivatagosodás ellen Öt munkabizottsággal megkezdte működését a Szekszárdi Klímakor A klímakör ülésén Antal Z. László (jobbról), Baka György, Kővári László bizottsági elnök és Ács Rezső alpolgármester Az elmúlt év végén lezajlott a „Klímaébresztő” egyhetes programsorozata Szekszárdon is. Eddig már tizenhárom magyar városban hívták fel a figyelmet a lakosság minden rétegét megcélozva a globális felmelegedés leselkedő veszélyeire a kiváltó okokat a csokorba gyűjtve. Bálint GyörgySzekszárdon is három filmet vetítettek, szinte valamennyi oktatási intézményt elérve. A felnőtt generáció is betekinthetett ezekbe, a három meghirdetett napon és időpontban. Elnézve ez utóbbiakon a részvételt - mintegy harmin- can-negyven vették a fáradtságot, hogy megtekintsék a filmeket szóval... Ha csak ebből, a látszatból indulunk ki, nem volt levonható az a pozitív következtetés, hogy „lám-lám, a Klímabarát Települések Szövetségének egyik tagja, a tolnai megyeszékhely, ahol már bejegyzett klímakor is van, ott már az átlagnál jobban tudatosult valami az emberekben a témával kapcsolatosan.” Sokan jelentkeztek Ilyen előzmények után öröm volt látni a gyülekezőket a Szekszárdi Klímakor hétfői évnyitó ülését jellemezte: megtelt a városháza konferencia terme a körhöz csatlakozni kívánókkal A vízügyi, agrár, környezetvédelmi, településfejlesztéssel és hulladék- gazdálkodással foglalkozó szakemberek mögött ott voltak a civilek szép számmal, akik a későbbi cselekvő programok elindítói, saját közösségük példaadói lehetnek egy-egy rossz szokás kiiktatásában. Jelentjük, az első lépés megtörtént a tolnai megyeszékhelyen a klímabarát településsé válás hosszú, göröngyökkel teli útján: már is öt munkacsoportot jegyeztek be. S olybá tűnik, hogy a Szekszárdi Klímakor önkormányzat által felkért vezetője, Baka György, a Zöld Társ Alapítvány elnöke a február 10-ei ülésen már egyfajta ötletbörzével fog találkozni. Az országos elnök megszállottsága A klímakor ülését megtisztelte jelenlétével Antal Z. László, a Klímabarát Települések Szövetségének országos elnöke. A Magyar Tudományos Akadémia szociológiai intézetének főmunkatársa megszállott környezet- és természetvédő. Megszabadult autójától hogy gyalog illetve, kerékpáron járhasson. Túl azon, hogy saját háztartásában az energiából is csak annyit használ ami a legszükségesebb, táplálkozásában minimalizálta úgy általában a húsfogyasztást, amikor tudomására jutott: mekkora széndioxid kibocsátással jár ennek előállítása. Persze Antal úr már régóta nem vásárol eldobandó műanyag palackot, s ha csak kenyérért megy a boltba, kendőt visz magával hiszen úgy akarja hazavinni, hogy ne termelődjön a később a kidobás sorsára jutó papír vagy éppen műanyag csomagoló. Lehet, sőt kell is átvenni dolgokat másoktól Tatabányán - ahol már egyébként az UV-sugárzás esetére hőségriadótervet dolgoztak ki - versenyt indítottak a boltok között: ki használ fel a legkisebb mennyiségben csomagolóanyagot, s az ebben élenjárókat bizonyos periódusokban pénzdíjjal is jutalmazzák.- Ki lehet találni új ötleteket is, de a már meglévők átvétele, annak továbbfejlesztése a legfontosabb - mondja Antal Z. László. - Az egyik Balaton-par- ti települését például amely a tavat körülvevő kerékpárút ráeső részének igen jelentős részén - a civilek kezdeményezésére - nagyszabású faültetésbe fogott. Ezt meg lehet és meg is kell tenni az országban bárhol, ahol kerékpár út van. Ez általában nem pénzkérdés. Az összefogás, a mozgósító erő, a tenni akarás a sikeresség záloga - érvelt a szövetség első embere.- Nem pénzt kérünk az önkormányzatoktól, hanem azt, hogy álljon oda dologi, illetve erkölcsi támogatással az ügy mellé. Oly módon például, ahogy most mi használtuk a világítást szürkületkor sem volt fölkapcsolva az összes csillár, csak az az egy, ami jó ideig tényleg elegendő fényt adott. Antal Z. László és „zöldtársai” annak is örülnének, amit az angol nagykövetségen tapasztaltak: ásványvíz helyett csapvizet szolgáltak fel frissítőként. Ehhez persze mifelénk mindenhol biztosítani kellene a valóban élvezettel iható csapvizet, akkor talán a buborékimádók is hajlandóságot éreznének az átállásra! BAKA GYÖRGY, a Szekszárdi Klímakörvezetője jelezte: számos új, játékos, a szülőt és gyereket megmozgató ötlettel állnak elő hamarosan, aminek a végén a családi pénztárca is gazdagodhat. Ő maga is felettébb kiváncsi a szervezet egyes munka- csoportjainak ötleteire, ami mellé oda lehet állni, amihez még állami, vagy uniós forrás is rendelhető! Nyugdíjas „nebulók” az Idősek Akadémiáján A Művészetek Házában tartották a fórumot Megkülönböztetett figyelemben részesülnek mostanában az idős emberek. Mindenki igyekszik felvilágosítani őket a saját helyzetükről. Ennek eszköze az az előadássorozat is, amely az Idősek Akadémiája címet kapta, s amelyre január 27-re hívták meg a megye civil és nyugdíjas érdek- képviseleteit, valamint a munkahelyi szakszervezetek tisztségviselőit a Művészetek Házába. Cs. I. A program szervezője az MSZOSZ volt, amelyről most ne említsük meg, hogy annak idején választási szövetséget kötött a szocialista párttal Matlák József közgazdász, a Nyugdíjas Intéző Bizottság tagja ugyanis szakmai előadást ígért a hallgatóságnak. Nyilván nem tehet róla, hogy a nyugdíjrendszer történetének az őskortól napjainkig átívelő felvázolása során újra és újra a Horn- kormány nyugdíjasokat felemelő, "felbecsülhetetlen értékű", és az Orbán- kormány időseket megrövidítő intézkedései jutottak eszébe... Igaz, a két és fél órás, számtalan adatot, százalékot, indexálást, portfoliót felsoroló zsongító tájékoztatóban kapott egy kis kritikát a Horn-kormány (hiba volt a magánnyugdíj-pénztárak létrehozása) és egy fél elismerést Orbánék is (bevezették a nyugdíjas fogyasztói árindex-számítást, bár ezt is az MSZOSZ javasolta nekik). A mondottak végkicsengése azonban egyre csak az volt, hogy a rendszerváltás óta működött kormányok közül a szocialisták gondoskodtak az idősekről és adtak, a Fidesz pedig elvett. Az előadó elismerte, hogy a kisnyugdíjasok helyzete jelenleg is kritikus, elkeseredés, kiüresedés, szomorúság jellemzi őket, és röviden átsiklott afelett, hogy miért hiányzik idén az állami nyugdíj kasszából közel hatszázmilliárd forint, de úgy vélte, ha „nem változik semmi”, akkor 2013-ra rendbe lehet tenni a nyugdíj- rendszert. Viszont ha a mostanában emlegetett svéd modell lépne életbe, az szerinte katasztrofális lenne. A hozzászólók a nyugdíjasok nehéz helyzetére jellemző, az előadó által nem említett tényeket is felsoroltak, árnyaltabbá téve a képet. Az akadémia februárban folytatódik. A meghívottak továbbra sem a svéd nyugdíjasok.
