Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-01-31 / 4. szám
MOZAIK 2010. január 31. SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Önmagán túlmutató, 100 milliós beruházás „A Pünkösdi Fesztivál értékét nem csorbítják az országban zajló hasonló rendezvények” Annak ellenére, hogy a magunk mögött hagyott év a válság, az elvonások jegyében telt, dr. Józan Jilling Mihály, a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, az országos önkormányzat alelnöke értékelésében egy olyan szekszárdi beruházás megvalósításáról beszélt, amely kellő pénzügyi „burkot” képezhet, ha a prognosztizáltnál nehezebb esztendők jönnének. Bálint György- Az elmúlt év nyarán egy európai uniós projektet, egy százmilliós nagyberuházást indítottunk a szekszárdi Wunderland Óvodában. Ötvenmilliós önerőt sikerült németországi, illetve városi támogatással biztosítani, a többi a pályázati pénz. A korszerűsítéssel harminc-negyven százalékos megtakarítást tudunk elérni az energiaköltségekkel s örömmel mondom, hogy ezt a pedagógiai munkába tudjuk visszafordítani. Emelni tudjuk a szakmai munka színvonalát, és a következő esztendőt is túl tudjuk élni úgy, hogy mindenkinek biztosított a munkája. Folklór és „hoch” kultúra- A nyelvoktatásban meg tudják-e haladni a hazai általános helyzetet, hiszen a diplomák mögött sokszor igen sekélyes a használható nyelvtudás? Mik az önök tapasztalatai?- Valós probléma, amit mi is érzékelünk. A létező kisebbségi törvény aspektusából úgy látjuk, ha jobban működne a kulturális, illetve nyelvi autonómia, akkor kevesebb helyen kellene kisebbségi törvényt oktatni, de azokon a helyeken mindez magasabb szinten történne. Ezt az elvárást német önkormányzatként mi is megfogalmaztuk. A nyelvoktató programok jóvoltából hozzá lehetett jutni a nem elhanyagolható néhány millióhoz, de az ebbéli buzgóság hatására inkább a mennyiségi szemlélet érvényesült. Alapvetően ez nem volt rossz a német kisebbség, sőt a német kultúra számára sem, mert az érdeklődők száma az elmúlt évtizedben fokozódott.- Ezzel együtt is amondó vagyok, hogy most már a számon kérhető minőség irányába kellene elmozdulni a nemzetiségi, vagy ha úgy tetszik, idegen nyelvoktatásnak, mert gyakorlatilag a német esetében is egyről beszélünk. Nem feltétlenül szükséges minden általános iskolában oktatni a németet. Egy súlyponti iskolában kellene megcélozni a kéttannyelvűséget, illetve a kétnyelvűséget, így a nyolcadik elvégzése után nem csak papírokat gyártanánk, hanem jól beszélő és író gyerekek mennének tovább a képzésben.- Akár a gyönki gimnáziumba, amely a német nyelvoktatás egyik hazai fellegvára.- Például A német oktatásnak vannak magyarországi stratégia intézményei, ide tartozik a gyönki Tolnai Lajos Gimnázium, de a pécsi Koch Valéria Központot is említhetném.- A kulturális tevékenységre, a nemzetiségi együttesekre is vonatkozik a mennyiségi szemléletitől a minőségire való átállás, mint vezetői elvárás?- A lehetőségek függvényében igen, de itt az elsősorban a folklór területén létező nemzetiségi csoportok egyre jobban kifejtik hatásukat a nemzetiségi kultúra szempontjából aminek a néDr. Józan Jilling Mihály metség megmaradása szempontjából hallatlanul nagy a jelentősége. Generációról generációra áthagyományozódik a kultúra. E tekintetben országos viszonylatban sem állunk rosszul- Mi a helyzet „hoch kultúrával”, amit már a magas szintű színházi tevékenységet folytató német színház hosszabb ideje megjelenít.- Ez is fontos szelete a hagyomány, illetve a kultúra ápolásának, s ez markánsan meg is jelenik a megyei német önkormányzat támogatás elosztásában is. Az idén megjelenik egy olyan ösztönző, ami a Deutsche Bühne Ungarn tevékenységét, illetve a színházlátogatást preferálja. Ez eg)' küldetés, mert a német színház elsősorban az irodalmat terjeszti Magyarországon, ugyanakkor külföldi fellépései révén a magyar kultúrát is népszerűsíti.- Működik továbbá a „Német Törzsasztal” is szekszárdi székhellyel Ennek keretében több-kevesebb rendszerességgel németországi vállalkozók is érkeznek hozzánk, akikkel a helyi ügyekbe való bekapcsolódás lehetőségét keressük - a testvérvárosi kapcsolódásokkal és azokon túl is.- Pünkösd a magyarországi németség hivatalos központi ünnepe lett, amit a legmarkánsabban a nagy sikerű szekszárdi fesztivál jelenít meg országosan. Ám ebben az időben a tolnai, baranyai és Pest megyei német ajkú településeken is rendezvé- nyek zajlanak. Gondot jelent ez szakmai, illetve financiális szempontból?- Egyáltalán nem. Logikus, hogy az országos német önkormányzat 1995- ös döntéséből adódóan ilyenkor szerte az országban rendezvények zajlanak. Éppen ez a jó az egészben. A szekszárdi fesztivál értékét ez nem csorbítja, programjának sokszínűsége, szervezettsége, politikai üzenete, látogatottsága alapján meg tudja őrizni a meghatározó szerepét.- A művészeti csoportok munkáját, fellépéseinek számát mikéit érintheti a kevesebb központi, helyi támogatás?- Az édesanyámtól hallott mondást ültettük át a gyakorlatba az elmúlt években, miszerint: „Takarékoskodj akkor, amikor viszonylagos bőség van, amikor még lehet, s lesz hová nyúlni, amikor más idők jönnek.” E szemléletnek köszönhetjük, hogy tudunk miből pótolni az idén, de 2011-ig még „nem látunk el”. Bízunk az ország akkori jobb lehetőségeiben. GYORSSZERVIZ Víz - gáz - fűtés, villanyszerelés burkolás! Gázszerelő TANULÓK [ELENTKEZÉSÉT VÁRIUK ! HA ÚJAT ÉPÍT, FELÚJÍT, 7100 Szekszárdi, Tartsay V. u. A lírai sanzonoktól a fergeteges karneválig ■ Ajándék volt a közönség számára a Magyarországi Német Színház (DBU) a farsangi szezon előestéjén bemutatott Sanzonestje. A széksorok helyén minden társaságnak külön asztal jófajta vörösborral. A vendégek igazi füstös klubban érezhették magukat. A színpad eltűnt, a helyén pult, zenekar: középen a dobos (Máté Zoltán), mellette a gitárosok (Szebeni Kálmán, Szecsődi István) és a zongorista (Lozsányi Tamás). A pódiumon két elegáns konferanszié, Lotz Kata és Christoph Fortmann üdvözölte a publikumot, a dal pedig a közönség között csendült fel elsőként Pitz Melindától. A virágárus lány (Frank Ildikó) sem hiányozhatott, aki a rózsáról énekelt, amiket aztán mind egy szálig el is adott a vendégek körében. A humor sem maradhatott el: Gregor von Holdt egy cirkusztűz körüli kalamajkáról dalolt, és a bagó sem, ami néha keserű, máskor kellemes, ahogy Christoph Fortmann énekelte. Lotz Kata szólt elsőként magyarul a közönséghez, Andrei Hansel a pultos pedig angolul adott elő egy rock számot. És jöttek a dalok szerelemről bánatról A hangulat egyre oldottabb lett, a tangó után egészen átalakult a bánatos tengerészfeleség (Lena Stamm), ahogy a virágárus lány is őrült táncba kezdett, a sok-sok lufi között végül szabadszájúan énekelve ugrált együtt a társulat és fergeteges karnevál kerekedett. A DBU Sanzonestjének Valentin- nap előtt, február 12-én és 13-án lehet újra részese a közönség. K. E.
