Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)

2010-01-31 / 4. szám

MOZAIK 2010. január 31. SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Önmagán túlmutató, 100 milliós beruházás „A Pünkösdi Fesztivál értékét nem csorbítják az országban zajló hasonló rendezvények” Annak ellenére, hogy a magunk mögött hagyott év a válság, az elvonások jegyében telt, dr. Jó­zan Jilling Mihály, a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, az országos önkormány­zat alelnöke értékelésében egy olyan szekszárdi beruházás meg­valósításáról beszélt, amely kellő pénzügyi „burkot” képezhet, ha a prognosztizáltnál nehezebb esz­tendők jönnének. Bálint György- Az elmúlt év nyarán egy európai uni­ós projektet, egy százmilliós nagybe­ruházást indítottunk a szekszárdi Wunderland Óvodában. Ötvenmilliós önerőt sikerült németországi, illetve városi támogatással biztosítani, a töb­bi a pályázati pénz. A korszerűsítéssel harminc-negyven százalékos megtaka­rítást tudunk elérni az energiaköltsé­gekkel s örömmel mondom, hogy ezt a pedagógiai munkába tudjuk vissza­fordítani. Emelni tudjuk a szakmai munka színvonalát, és a következő esz­tendőt is túl tudjuk élni úgy, hogy min­denkinek biztosított a munkája. Folklór és „hoch” kultúra- A nyelvoktatásban meg tudják-e haladni a hazai általános helyzetet, hiszen a diplomák mögött sokszor igen sekélyes a használható nyelvtu­dás? Mik az önök tapasztalatai?- Valós probléma, amit mi is érzéke­lünk. A létező kisebbségi törvény as­pektusából úgy látjuk, ha jobban mű­ködne a kulturális, illetve nyelvi auto­nómia, akkor kevesebb helyen kellene kisebbségi törvényt oktatni, de azo­kon a helyeken mindez magasabb szinten történne. Ezt az elvárást né­met önkormányzatként mi is megfo­galmaztuk. A nyelvoktató programok jóvoltából hozzá lehetett jutni a nem elhanyagolható néhány millióhoz, de az ebbéli buzgóság hatására inkább a mennyiségi szemlélet érvényesült. Alapvetően ez nem volt rossz a német kisebbség, sőt a német kultúra számá­ra sem, mert az érdeklődők száma az elmúlt évtizedben fokozódott.- Ezzel együtt is amondó vagyok, hogy most már a számon kérhető mi­nőség irányába kellene elmozdulni a nemzetiségi, vagy ha úgy tetszik, ide­gen nyelvoktatásnak, mert gyakorlati­lag a német esetében is egyről beszé­lünk. Nem feltétlenül szükséges min­den általános iskolában oktatni a né­metet. Egy súlyponti iskolában kellene megcélozni a kéttannyelvűséget, illet­ve a kétnyelvűséget, így a nyolcadik el­végzése után nem csak papírokat gyár­tanánk, hanem jól beszélő és író gyere­kek mennének tovább a képzésben.- Akár a gyönki gimnáziumba, amely a német nyelvoktatás egyik hazai fellegvára.- Például A német oktatásnak van­nak magyarországi stratégia intézmé­nyei, ide tartozik a gyönki Tolnai La­jos Gimnázium, de a pécsi Koch Valé­ria Központot is említhetném.- A kulturális tevékenységre, a nem­zetiségi együttesekre is vonatkozik a mennyiségi szemléletitől a minőségire való átállás, mint vezetői elvárás?- A lehetőségek függvényében igen, de itt az elsősorban a folklór területén létező nemzetiségi csoportok egyre jobban kifejtik hatásukat a nemzetisé­gi kultúra szempontjából aminek a né­Dr. Józan Jilling Mihály metség megmaradása szempontjából hallatlanul nagy a jelentősége. Generá­cióról generációra áthagyományozó­dik a kultúra. E tekintetben országos viszonylatban sem állunk rosszul- Mi a helyzet „hoch kultúrával”, amit már a magas szintű színházi tevékenységet folytató német színház hosszabb ideje megjelenít.- Ez is fontos szelete a hagyomány, illetve a kultúra ápolásának, s ez mar­kánsan meg is jelenik a megyei német önkormányzat támogatás elosztásá­ban is. Az idén megjelenik egy olyan ösztönző, ami a Deutsche Bühne Ungarn tevékenységét, illetve a szín­házlátogatást preferálja. Ez eg)' külde­tés, mert a német színház elsősorban az irodalmat terjeszti Magyarorszá­gon, ugyanakkor külföldi fellépései ré­vén a magyar kultúrát is népszerűsíti.- Működik továbbá a „Német Törzsasztal” is szekszárdi székhellyel Ennek keretében több-kevesebb rendszerességgel németországi vállal­kozók is érkeznek hozzánk, akikkel a helyi ügyekbe való bekapcsolódás le­hetőségét keressük - a testvérvárosi kapcsolódásokkal és azokon túl is.- Pünkösd a magyarországi né­metség hivatalos központi ünnepe lett, amit a legmarkánsabban a nagy sikerű szekszárdi fesztivál jelenít meg országosan. Ám ebben az időben a tolnai, baranyai és Pest megyei né­met ajkú településeken is rendezvé- nyek zajlanak. Gondot jelent ez szak­mai, illetve financiális szempontból?- Egyáltalán nem. Logikus, hogy az országos német önkormányzat 1995- ös döntéséből adódóan ilyenkor szer­te az országban rendezvények zajla­nak. Éppen ez a jó az egészben. A szekszárdi fesztivál értékét ez nem csorbítja, programjának sokszínűsé­ge, szervezettsége, politikai üzenete, látogatottsága alapján meg tudja őriz­ni a meghatározó szerepét.- A művészeti csoportok munkáját, fellépéseinek számát mikéit érintheti a kevesebb központi, helyi támogatás?- Az édesanyámtól hallott mondást ültettük át a gyakorlatba az elmúlt években, miszerint: „Takarékoskodj akkor, amikor viszonylagos bőség van, amikor még lehet, s lesz hová nyúlni, amikor más idők jönnek.” E szemlélet­nek köszönhetjük, hogy tudunk mi­ből pótolni az idén, de 2011-ig még „nem látunk el”. Bízunk az ország ak­kori jobb lehetőségeiben. GYORSSZERVIZ Víz - gáz - fűtés, villanyszerelés burkolás! Gázszerelő TANULÓK [ELENTKEZÉSÉT VÁRIUK ! HA ÚJAT ÉPÍT, FELÚJÍT, 7100 Szekszárdi, Tartsay V. u. A lírai sanzonoktól a fergeteges karneválig ■ Ajándék volt a közönség számára a Magyarországi Német Színház (DBU) a farsangi szezon előestéjén bemuta­tott Sanzonestje. A széksorok helyén minden társa­ságnak külön asztal jófajta vörösbor­ral. A vendégek igazi füstös klubban érezhették magukat. A színpad el­tűnt, a helyén pult, zenekar: középen a dobos (Máté Zoltán), mellette a gitá­rosok (Szebeni Kálmán, Szecsődi Ist­ván) és a zongorista (Lozsányi Ta­más). A pódiumon két elegáns konfe­ranszié, Lotz Kata és Christoph Fortmann üdvözölte a publikumot, a dal pedig a közönség között csendült fel elsőként Pitz Melindától. A virág­árus lány (Frank Ildikó) sem hiányoz­hatott, aki a rózsáról énekelt, amiket aztán mind egy szálig el is adott a ven­dégek körében. A humor sem marad­hatott el: Gregor von Holdt egy cir­kusztűz körüli kalamajkáról dalolt, és a bagó sem, ami néha keserű, máskor kellemes, ahogy Christoph Fortmann énekelte. Lotz Kata szólt elsőként ma­gyarul a közönséghez, Andrei Hansel a pultos pedig angolul adott elő egy rock számot. És jöttek a dalok szere­lemről bánatról A hangulat egyre ol­dottabb lett, a tangó után egészen át­alakult a bánatos tengerészfeleség (Lena Stamm), ahogy a virágárus lány is őrült táncba kezdett, a sok-sok lufi között végül szabadszájúan énekelve ugrált együtt a társulat és fergeteges karnevál kerekedett. A DBU Sanzonestjének Valentin- nap előtt, február 12-én és 13-án lehet újra részese a közönség. K. E.

Next

/
Thumbnails
Contents