Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-06-13 / 23. szám
2010. június 13. KAVE DUPLA HABBAL 9 SZEKSZÁRDI Kitartás, elszántság, egészség SAS ERZSÉBET ROVATA Vendégem a Belvárosi Kávéházban egy férfi és egy nő. Csillag Balázs, a Szekszárdi Városi Sport és Szabadidő Központ igazgatója, valamint Csatári Mónika, az Eszterbauer Borház vezetője. Kettőjüket a futás, és egy kiváló edző, Németh Gyula köti össze.- Meséljen arról, hogyan került kapcsolatba kedvenc sportágával, afutással?- Berettyóújfalun születtem, de Szekszárdon nőttem feL A Babits iskolában jártam - ahol édesanyám hosz- szú évekig tanított —, majd az I. Béla Gimnáziumban érettségiztem. Hetedikes koromban kezdtem el atletizálni, amit a gimnáziumban folytattam. Németh Gyula edzőnek, aki végigkísérte a pályafutásomat, a mai napig sokat köszönhetek. A futás olyan jól ment, hogy meghívást kaptam az Egyesült Államokba, Cedar Falls egyetemére, ahol sportösztöndíjjal tanultam.- Bizonyára ez nagy siker volt Önnek, de hogy fogadták a szülei?- Szerencsére volt aki „utat” tört, jobban mondva futott nekem: édesanyám öccse, Szántó Tamás, aki 1979-ben fedett pályás csúcsot futott, éppen abban az évben, amikor születtem.- Milyen eredményeket ért el a sportban, s mit tanult az egyetemen?- Közgazdaságtant tanultam, közben sportoltam, az egyetem színében versenyeztem. A futás jól ment, 2001- ben az Amerikai bajnokságon második lettem. Közben idehaza, 2002 nyarán magyar csúcsot futottam 5000 méteren. Mecser Lajos 34 éve fennálló rekordját döntöttem meg. Felnőtt Euró- pa-bajnokságon is indultam, és hetedik helyezést értem eL A sportban képzeltem el a jövőmet, így 2003 nyarán visz- szamentem Amerikába, a nagybátyámhoz. Sajnos egy térdsérülés közbeszólt, így haza kellett jönnöm. Még hittem benne, hogy kijuthatok az olimpiára, ekkor viszont egy vakbélműtét akadályozott a felkészülésben. Elgondolkodtam, hogyan tovább... A Pécsi Egyetem Közgazdaság Tudományi Karán szereztem egy másoddiplomát, és hasznosítottam jó szintű angol nyelvtudásomat: szakfordítói képesítést szereztem. S közben persze edzettem...- Ezek szerint a nagy álomról nem tett le? Egy férfi: Csillag Balázs- Annak ellenére, hogy sokat dolgoztam, jók voltak az eredményeim. Országos bajnokságokat nyertem, jó formában voltam, mégsem sikerült kijutni 2008-ban az olimpiára.- Lelkesen és csillogó szemmel mesél afutásról..- Ha valaki valamibe sok energiát fektet, és sikere van, az nagy öröm. Úgy éreztem, mindent megtettem, ezért kesergés helyett inkább tovább futottam. Egy idő után ugyanis úgy beépül az ember életébe, nem is tud nélküle meglenni.- A fordítással mi lett?- Jó volt, szerettem, de kerestem az igazi utamat, ami a sporttal kapcsolatos. Akkor hirdette meg a szekszárdi önkormányzat a pályázatot a Városi Sport és Szabadidő Központ igazgatói állására. Pályáztam, megnyertem, s most sok és érdekes, rövid és hosszú távú feladat áll előttem.- Milyen tervek, feladatok ezek?- A sportcsarnok nyáron belülről és kívülről teljesen megújul, nagy és időszerű munka lesz. A másik terv az atlétikai pálya, amely remélhetőleg őszre elkészüL A magánéleti terveim között is szerepel a sport: szeretném ősszel lefutni a maratom. Egy nő: Csatári Mónika- A laikus is észreveszi, hogy sportolóval áll szemben: karcsú, fitt...- Nagyon mozgékony gyerek voltam, a szüleim úgy gondolták, valahogy le kell kötni ezt a sok energiát. Tolnai származású vagyok, ott jártam általános és középiskolába. Érettségi után a Gábor Dénes Műszaki Főiskolát kezdtem el, de ezt megelőzően már sportoltam. Sáth Sándor keze alatt - mint oly sokan - kezdtem el asztaliteniszezni, s miután volt atlétikai edzésünk is, innen indult el a futás iránti vonzalmam. Sajnos nem tudtam futni, ami kínos volt, ugyanis mindig utolsóként értem a célba. Édesanyámnak elpanaszoltam, aki a kezembe adta a „Futás csodálatos világa” című könyvet. Bármily furcsának is hangzik, könyvből tanultam meg futni, s olyan jól, hogy hamarosan már a fiúkkal edzettem.- Ezfőiskola alatt isfolytatódott?- Nemcsak a futás, de a főiskolai tanulmányaim sem folytatódtak, jött ugyanis a nagy szerelem, Eszterbauer János borász személyében. Házasság- kötés, majd amikor megszületett a kislányom, a futást elfelejtettem: a családnak, a gyermeknevelésnek éltem.- Hogyan került vissza az életébe a futás?- Amikor a kislányom nagyobb lett, először is elkezdtem dolgozni. Felépült az Eszterbauer Borház, melyet 2004-től én vezetek. A párom is hobbifutó, s ő ösztönzött, hogy térjek vissza a futáshoz. Egyrészt az egészségemért, másrészt a szabadidő értelmes eltöltéséért Eleinte nem nagyon ment - hét év kihagyás után ez természetes -, de aztán belejöttem Egyszer a társaságban felvetődött, nem szeretnék-e maratont futni. Tavaly tavasszal aztán teljesítettem Párizsban, természetesen alapos felkészülés után. Németh Gyula edzőnek - akár csak Balázs - nagyon sokat köszönhetek, ő készített fel erre a nagy fizikai és mentális kihívást jelentő távra- Mit jelent az Ön számára a futás?- Jó érzés, amikor az ember maga mögött hagy minden gondot, a siker pedig további sikerre ösztönöz. Tisztában vagyok vele, hogy a futás bátorságot, kitartást, elszántságot kíván, s ez erősíti az ember önbizalmát Arról nem beszélve, hogy a hosszútávfutóknak csak harmada nő. Hetenként hat alkalommal edzek, a csapat remek, sok a fiatal, átveszem a tempójukat és a szemléletüket is.- Kislányuk is követi a futásban a szüleit?- Vivien most 12 éves, és Huszár Krisztánál tanul aerobicot, de az idén nyáron már elviszem magammal futni. Minél több sportágban érzi otthon magát, annál jobb. Mi magunk, egy másik sport szerelmesei is vagyunk: biciklizünk a párommal egy nagyon jó társaságban.- Szekszárdon már híre van - természetesenjó híre - ennek a társaságnak...- Két túrát teszünk meg egy évben: az egyiket Pünkösdkor Villányba, a másik a Balaton körbekerekezése, amikor egy nap alatt 210 km-t teszünk meg. A villányi túrához tartozik egy kellemes emlékem: három évvel ezelőtt megválasztottak Villányi borkirálynőnek. Ez is egy jó példája a szekszárdi és a villányi borászok jó kapcsolatának. Szabadidejükben mindketten futócipőt húznak
