Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-06-13 / 23. szám
10 » szekszárdi YAS4RN4P ANNO 2010. június 13. ÓDON DERŰ 251. ..........................................................:_______ Ad ó- és adósságadomák Akik már kinn vannak a vízből: fürdőzők a régi Csörge-tó partján A ki e két jelenséget szerencsésen átvészelte már életében legalább egyszer - de mennyivel többször, sóhajt a jámbor polgár az átérzi, mit jelent adózni, vagy adósnak lenni. A múltban sem nagyon volt másként... Zord hírlapi közlemény tudatta egykor, miként vették elejét a körbetartozásnak. „Alulírt bírósági végrehajtó... közhírré teszi”, hogy a bíróság végzése nyomán „dr. Spányi Leó ügyvéd által képviselt Patak Ignác s testvérei cég javára Etl József szegzárdi lakos ellen 34 forint 31 krajcár erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás útján le és felülfoglalt 573 forint 50 krajcárra becsült szobabútorok és a „Csörgetó”-i uszodából álló ingatlanok nyilvános árverés útján eladatnak... A fent elősorolt ingóságok készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Szegzárd, 1895. június hó 10. Tóth Ignác királyi járásbírósági végrehajtó.” Nem nehéz kiszámítanunk: a kamatokkal és végrehajtási díjjal is több mint tízszeresen foglalt felül a végrehajtó, s hiába csillant fel a régi szekszárdi polgár szeme, hogy most megveheti a Csörge-tó uszodáját, addig mégsem jutott el - akkoriban - az árverés, mert Etl mérnök úr fizetett. Megesik az évente mással is, gondolhatnánk, de egészen különbözik az adóstól az adózó lelkialkata. Dr. Angyal Pál Adócsalás című 1931-es könyve, mely nem egyéb nemzet- gyűlési törvény magyarázatánál, kifejezetten megemlíti az adóval szembeni különös honi viselkedést: „Az adó mindenütt gyűlöletes teher, amely alól szívesen menekül, aki tud. Másutt azonban, ha igyekszik az adózó az államot megrövidíteni, ezzel nem kérkedik, s ha sikerült is művelete, ezt nem tekinti érdemnek. Népünknek ezt a jellemvonását menteni nem lehet.. Az adóerkölcs hiánya régi magyar betegség, s nem csupán társadalmi tünet, hanem történelmi folyamat eredménye.” S még mondja valaki, hogy nem vagyunk hagyománytisztelők... Létezett a tisztelet adója is, mely elvileg az Úr szolgáinak járt ki leginkább, persze nem mindig - a Bolond Istók 1878. június 9-i adomája szerint. „Virágvasárnapján kihirdette a plébános híveinek, hogy azok, kik civil módra házas viszonyban élnek (azaz vadházasságban), jelenjenek meg nála nagy kedden, s ő majd felvilágosítja őket ezen életnek a jövő életre való káros hatásáról. A kihirdetett napon összegyűlt az ilynemű hívők nem kis serege, s midőn a plébános áhítattal kérdé: - Megjelentetek-e mindnyájan, híveim? - Meg ám - válaszolt egy tűzről pattant menyecske csak egyedül Veronka, a plébános úr szakácsnéja hiányzik!” Az adóhoz való hozzáállást szinte aforizmaszerűen találjuk a Szek- szárd Vidéke 1881. április 28-i számában. „Megcsökönyösödött az adófelügyelő lova. Hiába biztatta szép szóval, nógatta ostorral a gazdája, ki a gyeplőt maga szokta kormányozni, sehogyse akarta elfoglalt álláspontját feladni a szürke. A hatalmas úr végre is kijött a flegmájából, s mint más közönséges ember, elkezdett haragjának fennszóval kifejezést adni. Egy polgártárs tanúja lévén az esetnek, odaszól az adófelügyelő úrnak: - Hja, nagyságos uram! Hiába üti azt a lovat, az nem adófizető polgár, amelyik többet húz, mint amennyit bír. Az ló.” Lanins Excubitor EVANGÉLIUM ■„Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával• hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes. ” (Róma, 12:2) A mai kor emberének nélkülözhetetlenül szükséges, hogy rálátása legyen azokra a történésekre, melyeknek akarva-akaratlanul sokszor részesévé válik. A médiákon keresztül jövő információ áradat naponta megdöbbent, amikor olyan eseményekről ad hírt, melyekben nem lelhető fel az embernek embertársa felé irányuló jó szándéka, sőt az egymás ellen forduló romboló, ártó indulatok követhetők nyomon. Ez a néhány soros írás, mint címében is benne van hírről, JÓ HÍRRŐL kíván szólni. Az emberi közösségeket szabályok irányítják. Ahol ezek a lényeget meghatározó szabályok nem működnek, ott kivédhetetlenül jelentkeznek a kisebb-nagyobb bajok. Beszéljünk most néhány fontos keresztyén életszabályról, amely nemcsak a hívő ember életére nézve krisztusi elvárás, hanem nagy általánosságban mindannyiónk gondolat- és cselekvésvilágát befolyásolhatják. Krisztus tanításának alaptétele a szeretet nagy parancsára épül. Ennek kivetítődése a gyakorlati életre Krisztus tanításában és cselekedeteiben tetten érhető. Tanítványait is arra neveli, de az őt hallgató sokaságot is, hogy a képmutatás nélkül való felebaráti szeretet életük része legyen. A jó és a gonosz jelenlétét világunkban, szűk környezetünkben is tapasztalhatjuk. Az ezekhez való viszonyulást, a köztük való eligazodást figyelemre méltó jelzőkkel jelöli az írás: „iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz.” Napjainkban hiánycikk a tisztelet- adás is, amiben lehetnénk az ajánlás szerint: egymást megelőzők is. Vendégeket várunk, nyári vakációnk során rokonainknál, barátainknál vendégségben voltunk, a vendégszeretet gyakorlása is szép erénye az emberséges embernek. Az emberi kapcsolatok értékmérője az empátiás készség. Minőségében határozza meg, méri le lelkiségünket. „Örüljetek az ömlőkkel, és sírjatok a sírókkal”, egymás terhének a hordozását is szépen megtanulhatjuk. Korántsem merítettük ki az életszabályok tárházát, csupán néhány Ódon időben JÚNIUS 14-ÉN 115 éve, 1895-ben a katolikus óvoda javára adták elő a Szép Ilonka című melodrámát; itt született Kálmán Lujza polgári iskolai tanárnő, a helyi sajtó munkatársa. 110 éve, 1900-ban a fővárosi sajtó hírül adta: elhunyt Schneiderbauer Jakab volt bírónk, bor- kereskedő. JÚNIUS 1S-ÉN 115 éve, 1895-ben rendkívüli megyegyülésen szívélyesen búcsúztak a szatmári főispánná kinevezett Simontsits Béla alispántól. JÚNIUS 16-ÁN 135 éve, 1875-ben Vespásián János Vácról Szekszárdra települt orvos az óvodában ingyen rendelt a szegények számára. JÚNIUS 17-ÉN 105 éve Tisza István aláírta Szekszárd rendezett tanácsú várossá alakulási kérvényét. JÚNIUS 18-ÁN 130 éve, 1880-ban kaszinónk már a mai helyére tervezte a Garay-szobrot, mert „így majd csinosítják az épületeket”. JÚNIUS 19-ÉN 100 éve, 1910-ben sajtónk tudatta: „az új polgári leányiskola teljesen elkészült". JÚNIUS 20-ÁN 145 éve, 1865-ben Szekszárd válaszolt Pesthy Frigyes helytörténeti és földrajzi kérdéseire. olyan dologra utaltam, amelyek nélkülözhetetlenek az Istennek tetsző életvitel gyakorlásában. Balázsi Zoltán református lelkész
