Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-06-06 / 22. szám
2010. június 6.- SZEKSZÁRDI MSÁRN4P HÉTRŐL HETRE Miért fáj még mindig Trianon? „Negatív hatásai olyan mélyrehatóak, hogy ma is mindennapjainkban érezzük azokat” A Parázsló Alapítvány meghívására az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum okairól és következményeiről tartott előadást Raffay Ernő történész május 28- án a katolikus közösségi házban. Cser Ildikó Az előadó felvázolta a külső (kis-és nagyhatalmi), valamint a belső okokat (a politikai hatalmi elit hibái), az 1989. utáni helyzetet, és a szerződésnek a magyarságra máig is súlyosan ható következményeit. Az Antall-kormány honvédelmi minisztériumának egykori politikai államtitkára szerint a kommunizmus bukása, és két trianoni utódállam - Jugoszlávia, Csehszlovákia - összeomlása bebizonyította, hogy nem csak a kommunista rendszer, hanem maga a Trianon utáni állapot is életképtelen. Ezért úgy véli, hogy 1989-1994 között a magyar kormányoknak több lehetősége is lett volna a határok revíziójára, de ezt elmulasztották. A hadsereget azóta leépítették, lerombolva a nemzettudat is, a magyarság darabokra szaggatva él nyolc különböző országban.- Ma már nem tilos, de miért fontos 2010-ben Trianonról beszélni? - kérdeztük a kutatótól- Trianon nem pusztán egy történelmi esemény, mint a '48-as forradalom vagy a Rákóczi-szabadságharc. Negatív hatásai olyan mélyrehatóak, hogy ma is mindennapjainkban érezzük azokat. Amikor Csíkszeredában vagy Aradon tartok előadást, látom az ottani magyarok szomorú helyzetét. Lenézik vagy gyűlölik őket, nem tudják az életüket szabadon élni, és ez az 1920-as döntés következménye. Nemzetközi viszonylatban is fontos TriaRaffay Ernő non, a körülöttünk lévő országok, az egész térség életét befolyásolja.- Miért éppen Trianon kutatása mellett kötelezte el magát?- A nagyapám 34 éven keresztül szolgált katonatisztként az első világháborúban és a Horthy-korszakban. Sokat mesélt nekem, és a hallottak annyira megfogták a lelkemet, hogy nem tudom abbahagyni a kutatást. Járom a Kárpát-medencét 1969 óta, rengeteg embert megismertem, és a trianoni magyar sors nem hagy békén. Bánt, mikor egy székely vagy egy moldvai csángó gyerek nem tud magyar iskolába menni, vagy ha egy felvidéki magyar család szlovák iskolába íratja a gyerekét, mert lemondott a reményről, hogy lesz változás.- Közben itt, nálunk még mindig sokaknak „román” egy erdélyi és „ju- gó” egy délvidéki magyar, holott ők magyar földön magyarnak születtek, és nem tehetnek róla, hogy egy határral elvágták őket az anyaországtól- Ez a Kádár-korszak és az 1990 utáni neoliberális korszak bűne. Tönkretették az egészséges nemzettudatot, és a csonkaország magyarságának legalább nyolcvan százalékában nincs meg a nemzeti összetartozás érzése.- Az új parlament pár napja megszavazta a kettős állampolgárságról szóló törvényt, mire a szlovák kormány azonnal visszavágott. Látszik, hogy igen érzékeny pont ez ma is.- A szlovákok Trianon-szindrómája érdekes dolog, mert ők vettek el tőlünk területeket, ráadásul nem is Szlovákia kapta meg az egykori Felső-Ma- gyarországot, hanem Csehország, mégis ők gyűlölnek minket.- Hazánk megcsonkítása, a nemzetrészek elszakítása, az aránytalanul magas jóvátételi kötelezettség igazságtalan, és máig fájdalmas. Ön úgy fogalmazott, hogy revízióra jelenleg nincs reális esély. Mi lehet akkor a megoldás?- Az egyetlen mód, hogy sok magyar gyermek szülessék, és számban gyarapodjon a nemzet. Az elmúlt nyolc év szocialista-liberális kormányzása alatt azonban kifejezetten a magyar családok, a népszaporulat ellen ható intézkedések születtek, nem véletlenül Innen kell felállnunk. Egy rendes magyar, nemzeti kormány sokat tehet ezért Hárommillió magyar rekedt a határokon kívüli területen Az I. világháborúban vesztes szövetséghez tartozó Magyarország képviselői 1920. június 4-én írták alá Franciaországban, a Versailles- hoz tartozó Nagy-Trianon kastélyban a békediktátumot. Magyarország területe 282 000 négyzetkilométerről 93 000-re, lakóinak száma 18 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy hárommillió magyar került a határok túloldalára. Megjegyzendő, hogy a 282 ezer négyzetkilométer az akkor társországnak számító Horvátország nélkül értendő, utóbbival együtt 325 ezer 411 négyzetkilométer volt a Magyar Királyság államterülete. Ami a gazdaságot illeti, a korábbi Magyar Királyságból a termőföld 61.4 százaléka, a faállomány 88, a vasúthálózat 62,2, a kiépített utak 64.5 százaléka, a nyersvas 83,1, az ipartelepek 55,7, a hitel- és bankintézetek 67 százaléka került a szomszédos országok birtokába. Terület- és népességveszteség számokban Történelmi Magyarország Elcsatolva Romániához 1031 Szerb-Horvát-Szlovén Klr.-hoz 62,1 Csehszlovákiához Ausztriához 40 Lengyelországi oz Olaszországhoz 0,02 M agyarorsz ágTria non után 93.0 20 886 5257 4122 3518 2S2 7615 10046 1661 562 6731 LENGYELORSZÁGHOZ CSEHSZLOVÁKIÁHOZ ^ Terület Népesség Magyar (ezer km) (ezer fő) (ezer főj \ ROMÁNIÁHOZ *SHS KIRÁLYSÁGHOZ OLASZORSZÁG FORRÁS: A HUSZADIK SZÁZAD TÖRTÉNETE, 2008 Trianonról őszintén Az 1920. június 4-én, a versailles-i Nagy Trümon-kcistélyban aláírt békediktátum Magyarország történelmének legszörnyűbb tragédiája, és a világtörténelem szégyenei közül is az egyik legnagyobb. A talárdúlás, a török iga, majd a Habs- burg-uralom sem tudott olyan pusztítást okozni a magyarságnak, mint amit Trianon tett velünk. Trianon traumáját az ország soha nem heverte ki. Az idő enyhítheti a fájdalmai de a hiányérzetünk sosem múlik el A trianoni tragédia következtéién hazánk legértékesebb területeit veszítette el Ennek következtében a lakosság 64 százaléka került a szomszéd országokhoz. Az új határok mély sebet ejtettek Magyarország testén. Idegen országok fennhatósága alá került a magyarság egyhannada, ráadásul több mint a fete az új határok tőszomszédságában, egybefüggő, színmagyar lakta területeken élt Az ország elveszítette területének több mint 71 százalékát hegyeinek, erdőinek, ásványkincseinek, tizeinek és vasútvonalainak zömét A magyarság 1920 óta járja a maga kálváriáját Minden tragédia feldolgozása annak kibeszélésén múlik. A diktátum aláírását követően még egy ideig napirenden volt ez. Sajnálatos, hogy az 1945 utáni kommunista uralom sokáig az agyonhaűgatás politikájátfolytatta, majd a Rákosi vezette baloldal alatt bekövetkezett a Trianonról, iUetve az elcsatolt nemzetrészekről való beszéd tiltása és büntetése. Ez a tendencia 1956- ot követően csak erősödött. Kádárék vezetése alatt sokáig nemhogy Trianonról, de még a magyar függetlenségi harcokról és azok hőseiről sem tehetett megemlékezni, beszélni. Eközben a szomszédok „múltgyártói” saját népük szülöttjeiként kezdték elkönyvelni a magyar főnemeseket és uralkodókat. A „ Trianon- szindróma ” létezik és negatív hatását az egész nemzetre fejti ki, függetlenül attól hogy a határ melyik oldalán élő nemzetrészről van szó. És még nem is boncolgattuk, hogy a 2004. december 5-i népszavazás, az MSZP-SZDSZ szégyenteljes kampányának eredményeként mit okozott a lelkekben határon innen és túl Trianon után 90 évvel új horizont nyűt a kettős államjx>lgárság kiterjesztésével A nemzetegyesítés és nemzetépítés fontos állomása a most efogadott új törvény. Megfordíthatjuk a balliberálisok által követett irányt, ami egy Trianon hatásaihoz hasonló mértékű népességfogyáshoz vezethet. Mert ha a jelenlegi tendencia nem változik, 2050- ben már csak 8 millióan leszünk. A mögöttünk hagyott nyolc évben a baloldali többség mindent megtett, hogy nemzetünk a lehető legrosszabb gazdasági, mentális és egészségi állapotba kerüljön. Ellenben semmit nem tett a fenyegető demográfiai katasztrófa eűiá- rításáért, a fiatal házasok gyermekvállalásának elősegítéséért s lakáshoz jutásuk támogatásáért. Az anyaországi és a határon túl élő magyarság számára akkor következhet be optimizmusra okot adó fejlemény, ha a mindenkori magyar kormány következetesen és határozottan, az uniós és egyéb külpolitikai kapcsolatait kihasználva fellép az összmagyar- ság érdekében, és szakít az elmúlt évek merjünk kicsik tenni" balliberális politikájával Hoüendus Zsolt
