Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)

2010-06-06 / 22. szám

FOTÓ: SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 2010. j únius 6. HÉTRŐL HETRE , SZEKSZÁRDI VAMRMP 3 A Béke-telepen élők lakóházait fenyegette a víz A városban több fát kellett kivágni, illetve gallyazni Szekszárdot sem kímélte az eső Szomorú mérleg: elárasztott területek, megcsúszott partfalak, beomlott pincék, kidőlt fák A Csalogány utcai házak előtt megcsúszott rézsűről az E-On szak­emberei távolították el a veszélyessé vált villanyoszlopokat Szükséglakásban helyezték el a családot A nagy mennyiségű csapadék idézte elő, hogy csütörtökön az egyik Munkácsy utcai családi ház életveszélyessé vált. A helyszínre érkező tűzoltók és a polgári védelem szakemberei még mentették, amit lehetett, ám a tulajdonosnak és csa­ládjának azonnal el kellett hagynia a megrongálódott házat. A helyszínre érkező Horváth István polgármester felajánlotta a város segítsé­gét: a családnak előbb a Gemenc Hotelben foglaltak szobát, pénteken pedig a Fecskeházban találtak számukra átmenetileg egy komfortos lakást, amely­nek bebútorozásában az önkormányzat és a polgári védelem is segít. Bár az eset szerencsére nem torkollott tragédiába, a családnak így is elég baj, hogy el kellett hagynia otthonát, amire ráadásul nincs biztosításuk... Az elmúlt hét esőzései valóban próbára tették a városi csapa­dékvíz elvezető rendszert, ám úgy tűnik, hogy az állta a rendkí­vüli próbát - jelentette ki Leposa Gyula, a hivatal városüzemelteté­si és fejlesztési igazgatóságának osztályvezetője, aki az elmúlt na­pokat ennek ellenére szinte ál­landó helyszíneléssel töltötte. Bálint György- Négy helyről érkezett bejelentés partfal-, illetve löszfalleomlásról, ame­lyek az utakat járhatatlanná tették, s ezekben az ügyekben azonnal megtör­tént az elhárító intézkedés, minekután teljes egészében, vágy részben meg­szüntettük az akadályokat. Komolynak tűnő kár keletkezett a Csalogány utcai házaknál: az Alisca ut­ca felé terjeszkedő rézsű két helyen is látványosan megcsúszott - ezt az ott élők közül többen az első komolyabb esőzés eljövetelére meg is jósolták -, ami akár több tízmillió forintos kárt vonhat maga után. Szakvélemények szerint a kivitelező DIB Rt. rosszul készítette el a feltöltést és a tömörítést. Az utat már a Strabag tette rá, aminek a széle levált a rosszul feltöltött talaj mi­att. Az ebből is adódó viták miatt a vá­ros nem is vette át a területet, de a ki­alakult helyzetre való tekintettel neki kell majd helytállnia, s a lehető leg­gyorsabban beadni a kárigényt a vis maior keretre. Addig is szakértőt kell felkérni a kialakult állapot veszélyessé­gének megállapítására, s ha kell, ideig­lenesen korlátozni a közlekedést - ve­títette előre a halasztást nem tűrő te­endőket az osztályvezető. A már nem elhanyagolható károkat okozó útbeszakadásokra is volt né­hány példa Szőlőhegyen, valamint a felsővárosban, a Bocskai és a Bethlen utcák környékén. Folyamatban van a károk felmérése, a vis maior alap ter­hére szóló bejelentéseket már összesí­tették, és el is küldték az illetékes hely­re. A legnagyobb károk, ahogy az most látszik, a természeti környezet­ben estek: nagyon sok fa rogyott meg a rendkívüli mennyiségű, 220 milli- méternyi esőtől. Ezek avagy azonnal kidőltek, vagy roppant veszélyes álla­potba kerültek, ami miatt ki kell(ett) vágni őket.- Hogy a fákban ekkora károk kelet­keztek volna, mint most, azt hiszem, er­re nem volt példa az elmúlt évtizedek­ben - mondta Leposa Gyula. - A fő problémát ezúttal nem a dombvidék je­lentette közvetlenül, hanem a sík terüle­tek, ahonnan nem tudtak befolyni a vi­zek a Séd-patakba annak magas vízállá­sa miatt, s emiatt visszatorlódások kelet­keztek. Ennek következménye volt pél­dául az Epreskerti ipartelep rég nem lá­tott döntése. A Béke-telepen élők is ilyen okok miatt küzdöttek a vízzel A csapadék elvezetéséért felelős Csendes- árok színükig telt, amin ennyi eső után nem is lehet nagyon csodálkozni... A vízügy természetesen lehetőségei közepette fókuszák erre a helyzetre is. A bátai főcsatorna átemelője folyama­tosan üzemek, ami a Séd-patak víz­szintjére is pozitív hatással volt Fertőzések a letarolt búzatáblákban Rég volt már ennyire „talányos" a búzatermés várható mennyisége és minősége. Komoly fertőzésekről szá­molt be lapunk érdeklődésére dr. Fűzi István fejlesztő mérnök, aki minden évben a kísérleti táblákon szerzett tapasztalatait osztja meg a termelőkkel.- Valóban nagyok a gondok. Ilyen mértékű vörösrozsda fertőzésre, mint ami most jellemző, nem is emlékszem az elmúlt évekből. A jól áttelelt fuzárium is jelen van, de megjelent a fokbetegség is. Legalább kétszer kel­lett volna védekezni, s azt is nagyon összehangoltan, koncentráltan, de az időjárás ezt is hátráltatta.- Lehet még valamit tenni a vár­ható derűs napokon a búzával?- Szerintem igen, mert most las­sabb a fejlődés, jóval hosszabb lesz a tenyészidőszak. Ha van még zöldfelü­let, akkor érdemes védekezni, mente­ni, ami még menthető.

Next

/
Thumbnails
Contents