Szekszárdi Vasárnap, 2010 (20. évfolyam, 1-45. szám)
2010-05-09 / 18. szám
2010. május 9. ÉRDEKLI? BEMUTATJUK SZEKSZÁRDI yasArnap A küzdelemnek meglesz a gyümölcse Végh Imre: „Ars poeticám a tudás és ismeret átadása, valamint a személyiség formálása” Végh Imre páratlan pedagóguspályát tudhat maga mögött A főállású zenész, Ric József Végh Imre tanár úrral való beszélgetésre tett javaslatot. Mégpedig azzal a kéréssel, hogy ossza meg vele és az olvasókkal különleges életútjának részleteit. József a különleges jelzőt használva bizony csöppet sem tévedett, hiszen Végh Imre valóban nem mindennapi, sőt páratlan pedagógus- pályát tudhat maga mögött. V. Horváth Mária- Több generációs szekszárdi iparos családból származom. Édesanyám női szabó, illetve varrónő volt, édesapám pedig kovács. Három fiúgyermeküknek szerény, de biztonságos körülményeket - s ami szintén fontos |- meghitt légkört tudtak biztosítani, a- „Lefordítaná” elgondolkodó tekintetét/1- A rendszeres esti beszélgetések foszlányai ötíöttek fel bennem... Elvárásukként gyakran került szóba a tanítók és tanárok tisztelete, a mások iránti tolerancia fontossága. Minderről nemcsak beszéltek, hanem természetes egyszerűséggel péklát mutatva így is éltek. Követelményeik közé tartozott, hogy mindhárman rendszeresen járjunk hitoktatásra és templomba, pedig az ötvenes éveket éltük. Olvasásra és tanulásra ösztönöztek bennünket. Nem egyszer mondták: „Tanuljatok, hogy ne a százhúszas kapát és a több kilós kalapácsot emelgessétek!” Nem lebecsülve ezzel az általuk is végzett kétkezi fizikai munkát.- Gondolom, mindezeket megszívlelték...- Nem voltunk rossz tanulók, de olykor becsúszott egy rosszabb jegy is. Ha olyankor igyekeztünk „megmagyarázni a bizonyítványt”, anyánk ránkpirított, mondván: ezért ne a tanító nénit okoljuk, hanem önmagunkat!- Bezzeg manapság...- A szülők és a diákok sok mindenért a pedagógust hibáztatják, amit olykor obszcén szavak kíséretében számon is kérnek rajtuk, sőt tanárverés is előfordul Akkoriban szóba sem jöhetett az ilyesmi.- Merrefelé orientálódott?- Gyermekkoromban kétpólusú érdeklődés alakult ki bennem. A nagyhatású pedagógusok tisztelete, befolyása okán magam is pedagógus szerettem volna lenni. Ugyanakkor a papi hivatás is vonzott, biztosan hitoktatónk, dr. Szalay János példájára, aki nagy szeretettel és igen jó módszerrel terelt bennünket a hit felé.- Végül elsőként tanítóképzőt végzett...- A pécsi Tanárképző Főiskola után a Szegedi Tudományegyetem bölcsészettudományi karán elvégeztem a történelem, illetve pedagógia szakot. Folyamatosan tanultam, így szereztem közoktatási vezetői oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetem Társadalomtudományi Karán.- Pedagógusi pályája hol indult?- Gyulajon. Az ott töltött időszak a magán és a szakmai életutam meghatározó szakasza volt. Ott ismertem meg feleségemet, Ágit, akivel sok közös célt valósítottunk meg, miközben sokszor erőnket meghaladva próbáltunk egyről a kettőre jutni. Sajnos tőle két éve örökre búcsút kellett vennünk. Rettenetes a hiánya, napjában többször gondolok rá, lakásunkban minden tárgy rá emlékeztet. Példás feleség és édesanya volt.- A gyulaji időszakban született mindkét gyermekük.- Igen. Lajos rendőr-alezredes, a Szekszárdi Rendőrkapitányság vizsgálati osztályát vezeti, Ildikó pedig a megyei főkapitányságon közalkalmazott, főmunkatárs. Három unokám van: fiam kislánya, Eszter 12 éves, rajong a képzőművészetért. Ildikóéknak két gyermekük van: Kitti már 17 éves, szakközépiskolás „lázadó” kamasz, akit vonz a számítástechnika és a fotózás, Ákos pedig 13 esztendős, a Bartinában táncoL A hangulatos és ismereteket adó kirándulások száma a gyerekek növekedésével párhuzamosan csökken, de ez így van rendjén.- Kanyarodjunk vissza Gyulajra, ahol tanító, majd tanár, később igazgatóhelyettes lett.- Szakmai szempontból jelentős és fontos időszak volt számomra, hiszen ott úgynevezett hétközi cigány-diákotthont hoztak létre a hatvanas évek végén.- Ezután a megyei tanácson dolgozott, majd Faddra került gyermek- otthoni nevelőtanárnak, később igazgató lett. Milyen különbségeket tapasztalt meg a roma, illetve az állami gondozott diákok között?- A cigánygyerekeknél figyelembe kell venni sajátos kulturális hátterüket- szokások, magatartási forma, családi hierarchia hiszen az ő közegük meghatározó tradícióinak figyelembe vétele nélkül lehetetlen megközelíteni őket. Arról győződtem meg, ha a tanáruk érzelmileg eléri őket, majd bizalmukba fogadják, akkor differenciált ismeretnyújtással meg lehet velük szerettetni a tanulást Nem merem kijelenteni, hogy ez általánosítható, de akikkel én találkoztam, az egyénre szabott elvárásokkal a tudás és az ismeret megszerzésének igenlése mellé lehetett állítani. Az említett közegből nagyon sokan kiemelkedtek, köszönhetően a cigánydiákotthon ösztönző hatásának. Hozzáteszem, hogy ez utóbbi a nevelőotthonra is érvényes. Közülük többen szakmát tanultak, középiskolát végeztek, néhányan pedig felsőfokú végzettséghez jutottak.- A nevelőotthonos gyerekek között szintén sok volt a roma származású.- Mintegy ötven-hatvan százalékuk... Az állami gondozottaknál az okoz nehézséget, hogy nagyrészt nincs jelen a családi háttér. Ott a legfőbb feladat a hiányzó biztonságérzet megadása. A sajátos odafigyelés egyike a gyerek megerősítése abban, hogy ő fontos, hogy nem mondhat le a boldogulásról Az ismeretek átadása mellett ezt kellett mélyen beléjük plántálni. S elérkeztünk pedagógusi ars poeticámhoz: a tudás és az ismeret áradása és számonkérése, valamint a személyiség formálása és a nevelés.- Az állami gondozottakat mi motiválja a tovább tanulásra?- Mindig a jövőképet kellett kialakítani bennük, s azzal a céllal formálni őket, hogy ne a közöny uralkodjék el rajtuk. El kellett fogadtatnunk velük, hogy a küzdelemnek meglesz a gyümölcse. Meg kell értetni velük, hogy nekik nem kell szüleik szintjén maradniuk, hátrányos helyzetükből van kitörési lehetőség.- Hogyan látja a ma iskoláit és a ma pedagógusait?- A pedagógusok a tananyag, az adminisztráció, az elvárt maximalizmus, az örökös felmérések, továbbképzések, a folyton módosított rendeletek megismerése okán oly mértékben túlterheltek, hogy egyre kevesebb idejük jut az ismeretek elmélyítésére, a nevelésre és a személyiség alakítására. Úgy gondolom, túlzottan elmentünk a liberalizmus irányába, ami nem jó.- Valahány munkahelyén beosztottként kezdte, majd vezető lett.- Jó érzés, hogy majdnem mindig a munkahelyi közösség kezdeményezésére lettem vezető. Az Ady Endre Középiskola kollégiumában is nevelőtanárból lettem kollégiumvezető, onnan mentem nyugdíjba.- Dolgozik, több elfoglaltsága, sőt társadalmi megbízatása is van.- A Liszt Ferenc Pedagógus Kórusban 1974 óta énekelek, tagja vagyok egy nóta- és népdalkörnek, valamint a Platán nyugdíjaskörnek. A közelmúltban megválasztottak a megyei nyugdíjas szervezetek érdekszövetsége elnökének. Ide 46 helyi klub, egyesület ötezernél több tagja tartozik.- Ki következzék?- A már szintén nyugdíjba vonult dr. Nagy József szülész-nőgyógyász, aki a megyei kórház osztályvezető főorvosa vök, s akinél mindhárom unokám született. Úgy tudom, ma is rendel tehát friss tapasztalatai vannak a születések számáról de kíváncsi vagyok az aker- natív szülésről alkotott véleményére is.