Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-08-16 / 27. szám
2009. augusztus 16. a : SZEKSZÁRDI mmmmm OZA1K Nem lehet elég szép a köszönet Szervátültetés: egy donor akár hét ember életét is megmentheti Világszínvonalúak a hazai transzplantációs műtétek is Mint arról előző számunkban hírt adtunk, a Transzplantációs Alapítvány szervezésében Tarján Iván fotóművész képeiből nyílt kiállítás a Balassa János kórház folyosógalériáján. A megnyitón jelen levő szakembereket a szerv- átültetésről kérdeztük. Sas Erzsébet- Az 1999-ben elfogadott törvénymódosítás szerint az orvosnak a hozzátartozók felé csak tájékoztatási kötelezettsége van. Még az sincs kimondva, hogy ennek a szerv kivétele előtt, vagy azt követően kell eleget tennie - mondja Szala- tnanov Zsuzsa, a Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért kuratóriumi elnöke. - Hazánkban mintegy 100 kórház van, ahonnan lehetne átültethető szervet jelenteni, sajnos ebből 40 kórház egyáltalán nem, a többi 60 fele is csak évi egy-egy donort jelent. Amíg az intenzív osztályok ez ügyben nem érzik a felelősségüket - és nincsenek felelősségre vonva -, sajnos addig ez a szám így is marad. Holott egy vese-transzplantáció költsége nagyjából két év dialízissel azonos, tehát az egészségügynek feltétlen érdeke lenne. És akkor még nem beszéltük a beteg életminőségének javításáról.. A törvény egyébként kimondja, hogy aki életében nem tiltotta meg írásban szerveinek transzplantációs célokra történő felhasználását, annak a szerveit fel lehet használni. A szervdonációra alkalmas agyhatottak mintegy 30%-a balesetből 70%-a pedig agyiér-kataszt- rófákból (agyvérzés, stroke) származik.- Alapítványunk foglalkozik rehabilitációval ezen belül kiemelten a gyermekekével továbbá ismeretterjesztéssel Minden lehetőséget megragadunk, hogy az emberek tudják, milyen lehetőségeik vannak, akár az egyik oldaton állnak, akár a másikon. Szalamanov Zsuzsa maga is 15 éve él új vesével, napi 8-10 órát dolgozik, és sportol A szervátültetettek legutóbbi világjátékán Bangkokban 4 arany- és 1 ezüstérmet szerzett úszásban. Teljes életet él és sok embernek szeretné ugyanezt lehetővé tenni. Hat és félezer szervátültetés- Nincs annyi szerv sehol a világon, így nálünk sem, mint ahányan átültetésre várnak - mondja Mihály Sándor, a szervkoordinációs iroda vezető koordinátora. - Hazánkban 6500 szerv- átüketést végeztek eddig, s ezek az emberek annak köszönhetik életüket, pozitívan változott életminőségüket, hogy a hozzátartozók megértették, át- érezték a transzplantáció jelentőségét, s az orvosok is megtettek mindent azért, hogy a hozzátartozó ezt így gondolja. Tavaly 333 beteg transzplantációs műtétjét koordináltuk, jelenleg 700-800 várakozó van a listákon. Az idén 163 donorjelentés érkezett, ezekből 213 szerv került beültetésre.- A jelen és a jövő feladata, hogy az emberek beszéljenek a témáról ne legyen ez a XXE század elején tabu. Érezzék az emberek, hogy ők, vagy szeretteik is kerülhetnek olyan helyzetbe, amikor egy szerv megmentheti az életüket, vagy javíthatja az életminőségüket. Azokban pedig, akik elvesztették hozzátartozójukat - a kétségen és a fájdalmon túl - a segítségnyújtás jó érzése is meglegyen. Ez a gondolkodás komoly szemléletváltozást igényel amit betegnek, hozzátartozónak, orvosnak egyaránt akarni tudni kell Az élet meghálálásának nincsen jó módja- Természetesnek kellene lennie, hogy egy orvos a legjobb tudása szerint igyekezzen a hozzátartozókat meggyőzni arról milyen fontos, hogy egy számukra tragikus esettel több, szintén tragédiába torkolló életet menthetnek meg azzal ha felajánlják hozzátartozójuk szerveit - veszi át a szót dr. Németh Csaba, a Balassa kórház főigazgató-helyettese. - Mindehhez hozzátartozik, hogy bármelyikünknek nagyon nehéz lehet elengedni a szeretett hozzátartozóját, viszont a másik félnek is nehéz lehet feldolgozni, hogy életét egy másik ember halálának köszönheti. Ezért vallom, hogy fontos az anonimitás, ugyanis az élet meghálálásának nincsen jó módja, nem lehet elég szépen megköszönni. Legfeljebb egy ima mondható. A megnyitón verset mondó Káko- nyi Ferencné, a szekszárdi kórház munkatársa kisfiának adta egyik veséjét, aki ma egészséges, boldog fiatalember. A verset, amit Kákonyiné szavalt, Tóth Ágnes, egy transzplantáción átesett hölgy írta. “Te nem tudod Milyen jó újra látni, Nem félni, hogy holnap meghalok Ne kérdezd hát tőlem, ha nincs időd meghallgatni, hogy HOGY VAGYOK! (Transzplantáció után) „Kik egy úton, kart karba fűzve jártok...” Gyémántlakodalom: dr. Csordás Jenő és felesége 60 év házasság után mondta ki újra az igent Dr. Csordás Jenő és felesége 44 éve él Szekszárdon ■ Augusztus 8-án egy köztiszteletben álló szekszárdi házaspár, dr. Csordás Jenő és felesége, Tériké 60 évi házasság után újra kimondták egymásnak az igent. A Kerámia utcai ház kertjében - kisebbik fiuk otthonában - a szivárvány minden színében pompázó virágok adták a díszletet a felemelő eseményhez. Halk zene szólt, a lelkét, testét ünneplőbe öltöztetett család izgatottan várta a jubiláló házaspárt, akik - akárcsak hat évtizeddel korábban - kart karba fűzve, egymásra mosolyogva léptek a kertbe. Hatvan évvel ezelőtt a két végzős egyetemista Pécsett kötötte házasságát, s ott kezdték el közös életüket. Éppen 44 esztendeje, hogy Szekszár- dot választották otthonukká, itt találták meg oly szeretett hivatásuk gyakorlásához a méltó helyet. A házaspár a két legszebb hivatást művelte aktív életében, s még nyugdíjuk után is. Dr. Csordás Jenő több évtizedig a megyei kórház gyermekosztályának főorvosa volt, felesége magyar-történelem szakos tanárként, illetve tanfelügyelőként a Babits iskolában dolgozott. Nyugdíjazásuk után is még évekig dolgoztak, mert a hivatástudattal, magas erkölcsi színvonalon végzett munka életük egyik fontos része volt. A másik része gyermekeik, unokáik nevelése, akik örömmel és nagy szeretettel készültek e ritka eseményre. Két fiuk, menyeik, öt unokájuk párjaikkal valamint két dédunokájuk meglepetésnek és ajándéknak szánták a megható ünnepséget „Mamusnak” és „Papusnak”, ahogy a Csordás házaspárt családjuk becézi. Hivatásukban és gyermekeik nevelésében is az igazi értékeket továbbították, a tisztességes munka, a család szeretetét és tiszteletét. A meglepetés ajándékot a jubiláló házaspár megha- tottan köszönte meg, s az együtt töltött 60 esztendőt pezsgős koccintással visszaemlékezéssel könnyes-mosolygós emlékezéssel ünnepelte családja körében. Sas Erzsébet
