Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-08-16 / 27. szám
2009. augusztus 16. KULTÚRA „ SZEKSZÁRDI MS4RNAP Ünnepeljünk a Művészetek Házával! Augusztus 18-án és 19-én ingyenes koncertekkel, kiállításokkal várják az érdeklődőket Az egykori Zsinagóga épülete ma a kultúra, a művészetek otthona Huszonöt éves születésnapjának megünneplésére hív mindenkit a Művészetek Háza augusztus 1819-re. Kovács Etelka A jubileumi ünnepség mind a huszonöt produkciója ingyenesen látogatható. Köszönhető ez annak is, hogy a fellépő szekszárdi művészek, művészpalánták mindannyian honorárium nélkül vállalták a szereplést. A programsorozat mindkét napján 10-16 óráig „Art-napközi” csalogatja az érdeklődőket a műsorszámok megtekintésére a Művészetek Háza előtti téren. Kedden 11 órakor a Zeneiskola növendékeinek hangversenyével kezdődik meg a jubileumi ünnepség. Balogh Fanni (zongora), Amma Orsolya (cselló), Károlyi Dorina (ének), Papp Zsófi (hegedű), Müller Mariann (trombita), és Barsi Balázs (zongora) után 15 órától a Mondschein Német Nemzetiségi Kórus lép fel, 16 órától pedig Környei Miklós, a Zeneiskola gitártanára és két fia zenélnek. Majd a Zeneiskola egykori, zenei pályára lépett növendékei, Erős Ditta Rebeka (zongora), Havasi Eszter (fuvola), Priskin Zsuzsanna (gitár) és Bolvári Dávid (trombita) koncerteznek 17 órától. Ugyancsak a szekszárdi Zeneiskola tanítványa volt Lányi Péter, zongora- művész, aki Havasi Boglárka fuvolajátékát kíséri 18 órától Az est fénypontja az ebben az évben szintén megalakulásának 25. évfordulóját ünneplő Szekszárdi Kamarazenekar ünnepi koncertje lesz. Jubilál a 19.30-tól fellépő, a Művészetek Házában sok-sok karácsonyi koncertet énekelt Szekszárdi Madrigálkórus is, amely idén már 25 éve mondhatja el magáról, hogy megszerezte a Magyarországon elérhető legmagasabb minősítést, a „kiemelt hangversenykórus” címet. Este kilenc órától a képzőművészeté lesz a főszerep: Kovács Tibor művésztanár kalauzolja végig az érdeklődőket a Képnovellák című tárlaton. Az éjjeli látogatók a „Muslincák” jóvoltából zenei aláfestéssel, egy tűzzsonglőr-produkció megcsodálása közben, egy pohár finom szekszárdi bort kortyolgatva, barátaikkal beszélgetve tekinthetik meg a kiállítást. Augusztus 19-én, szerdán, 16.30 órától a Zeneiskola egykori növendéke, Szabó Dóra Karola és barátai koncerteznek, majd megszólal a Művészetek Háza büszkesége, az idén húszéves Jemlich orgona. Először, 17.30 órától a több zenei versenyen díjazott Lozsányi Soma játszik rajta, majd 18 órától Lozsányi Tamás, orgonaművész, a Zeneiskola tanára. Lang Ottilia és Müller Beáta 19 30-kor kezdődő, Dobai Tamásné zongorakíséretével előadott dalestjével zárul a Művészetek Háza 25 év 25 produkció című jubileumi ünnepsége. A jubileumi évben Munkácsy- és Székely-kiállítást is vendégül látott „Örökösen pofázni kell” Kis Pál István: A misztériumtól a színházig Hat dráma egyberostálása Kis Pál István A misztériumtól a színházig című kötete. A szerző nem árul zsákbamacskát, az alcímben tovább szűkít: drámák egy versműves műhelyéből. Kosztolányi Péter S valóban, daktilusai és jambusai, a pentameterek, a felező nyolcasok, az ötletes és bájos pár- és keresztrímek a poéta magabiztosságától gördülékenyen, engedelmesen szolgálják a szöveget a darabok kétharmadában. A fennmaradó drámák efféle tarkaság nélkül is teljesek, a könyv pedig elsősorban azért kitűnő olvasmány, amit Gacsályi József a könyv előszavában szögez le: „Ez a kötet nem mindennapi humánumot hordoz, és ez mai világunkban nem kevés.” Titkokat: létünk és hitünk értelmét fürkésző misztériumdrámákkal kezdi Kis Pál István a kötetet. A könyv egyik legerősebb darabja, az Isten kegyelmében meliett a kezdő darabok között olvashatjuk a Szent Márton gregoriánuma mély bölcseletét és A csoda című misztériumjátékot, mely Krisztus tettét átlényegül a mindennapok közé. Örkény egy négy évtizeddel ezelőtti interjújában úgy fogalmazott, hogy „A dráma cselekvésben kifejtett filozófia.” E lényegi kérdéseket kutató, a fecsegő felszín alá tekintő darabok jól bizonyítják szavai igazát. Ugyanakkor „a színházművészet ereje konkrétan a létrejött előadások művészi értékén mérhető le”, miként Schilling Árpád és Gáspár Máté 2004-es vitairatában leszögezi. A már említett drámák is megjárták a színpadot, csakúgy, mint a sort folytató Szőlőhegyi szatírikon. Ez a pásztorjáték nem olvasásra szánt mű, de igen jól érvényesül benne (csakúgy, mint a többi darabban) a Háy János megfogalmazta lényeg: "A drámában [...] örökösen pofázni kell." Az eddigi feszes tempót is felhígítja, oldja némiképp Kis Pál István ezzel a könnyed komédiával. A kötet két záró drámája azonban nem engedi meg a figyelem ellazulását, folyamatos szellemi és lelki jelenlétet kíván. Aktuális és átható erejű kérdéseket boncolgat ebben a szerző - mai világunkban érvényes, helytálló módon. Az Ezer az egyhez és a Féltestvérek is zászlóshajói ennek a kétszázötven oldalnyi esszenciális gondolati műtárgynak, melyet a pár elütési és írásjelhibával együtt is hódolattal fogadok. Ugyanis megváltó szavak sorakoznak benne, amint arra a kötet első bemutatója alkalmából dr. Csokonai-Illés Sándor is rámutatott: „Az emberi szó c*Kis Pál István A MISZTÉRIUMTÓL A SZÍNHÁZIG A borító Baky Péter munkája az, ami megválthat bennünket, mert emberségünk szellemiségünkben rejlik.” És ebben, a Babits Kiadónál megjelent drámakötetben is.
