Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)

2009-02-01 / 4. szám

2 * SZEKSZÁRDI fill MAH ANNO 2009. február 1. Hatszáz éve született Vitéz János A szekszárdi Benedek rend apátja összeesküvést szőtt Mátyás király ellen Reneszánsz kori emlékeket idéz­ve, elsősorban Mátyás király és kora, az olasz irodalom és művé­szetek, a keresztes háborúk és nagyszerű építkezések, a hasz­nos találmányok felé forduló hu­manizmus szép példái jutnak eszünkbe. Kaczián János Tolna vármegyére gondolva - az ozo­rai és a simontomyai vár mellett - a számos települést magához ölelő szek­szárdi apátság is ebbe a sorba kívánko­zik. Emlékünk a Corvinus, azaz Hollós Hunyadi Mátyás 550 évvel ezelőtti ki­rállyá választásáról szóló verssor: „Má­tyást mostan választotta, / Mind ez or­szág királyságra, / Mert azt adta Isten nekünk, / Mennyországból oltalmunk­ra!” De itt van a Tolna város történeté­ben kitüntetett helyet foglaló ország- gyűlés (1463), Mátyás király tanácsko­zása az ország-nagyokkal a török elleni készülődés dolgairól. Gondolhatunk Janus Pannonius (1434-1472) szokatla­nul kemény dörgedelmű epigrammá­jára is a zsarnokoskodásra hajlamos Zsigmond szekszárdi apátróL Mátyás idejében kapott mezőváros rangot (kb. 1485-ben) Szekszárd, a már régen ilyen címet viselő Báta, Bátaszék, Döbrököz, Fadd, (Duna)Földvár, Paks, Simon- tornya, Szakcs, Tolna(vár), és még né­hány más településünk mellett. Közel áll Szekszárd történetéhez a hatszáz éve született Vitéz János (1408-1472) váradi püs­pök, esztergomi érsek. Anyja rokonságban állt a Hunyadiakkal, Janus Pan- noniusnak pedig nagy­bátyja. Alig 25 éves, ami­kor már királyi jegyző a kancellárián. A nagy mű­veltségű humanista pap sokat tett Mátyás királlyá választásáért. Viszonyuk akkor romlott meg, ami­kor még támogatta Mátyást a török el­leni hadjárat dolgában, de más orszá­gokkal, a csehekkel szembeni hadvi­selést ellenezte. Számos méltósága mellett Vitéz János ekkor egyben apátja volt a szekszárdi Benedek rendi apátságnak is. Unokaöccsével, egy­házmegyénk Pécsen székelő püspö­kével itt szőttek összeesküvést Má­tyás ellen. A király erről időben érte­sült, Vitéz Jánost szoros felügyelet alatt tartotta. 1470-1471-et írtak ekkor, királyi parancsra úgy szólt Vitéz bün­tetése, hogy földig romboltassanak le várai. A szekszárdi apátság akkori épületei nem tekinthetők ugyan vár­nak, de a körülötte álló falakat - régé­szeti feltárások bizonyították - földig rontották. Mélyebben lé­vő maradványai részben alapját képezték a ma is álló vármegyeházának. Vitéz János 1472-ben szabadult ugyan fogságá­ból, de Janus Pannonius- hoz hasonlóan, nem élte túl a történteket, még ab­ban az évben meghalt A püspök javait Mátyás el­ajándékozta, mert „elfeled­kezett az iránta megnyilvánuló ke­gyünkről... nem régen János esztergo­mi érsekkel és más cinkosaikkal... fel­ségünk ellen fellázadva veszélybe so­dorták az országot... ezért azok a birto­kok hűtlenségük miatt országunk ősi jogszokása alapján törvényesen .... ránk háramtottak...” A Tolna vármegyéhez kötődő törté­netnek itt még nincsen vége. A harma­dik házasságban is gyermektelen ki­rály törvényes gyermekének ismerte el a házasságán kívül született fiút, az apja nevére utaló Hollós, azaz Korvin Jánost (1473-1504). Ő apja halála után, rossz tanácsadókra hallgatva, királyi kincsekkel, Korvinákkal megrakott szekerekkel igyekezett várába, amikor (Duna)Földvárnál, másodszor pedig a Kölesdhez közeli Csonthegynél rátör­tek Mátyás hívei, köztük Kinizsi Pál, és kifosztották a menekülőket Vitéz Jánosra ma úgy tekint a törté­nelemírás, mint Hunyadi János gyer­mekeinek nevelőjére, a királyi udva­rokban és Rómában ismert humanis­ta főpapra, a kiváló diplomatára. Tu­dós kortársaival folytatott levelezése, híres könyvtára, csillagászat iránti ér­deklődése, a saját költségén alapított, bár rövid életű pozsonyi egyeteme, fényűző esztergomi építkezése, mindez a magyar reneszánsz kiemel­kedő alakjává emelte. Esztergomban látható sírfelirata, Link Dóra szép for­dításában, így emlékezik meg róla: „Itt fekszik János, a haza legkiválóbb atyja, nemzetének halhatatlan ékessége, övé a tudomány teljes dicsősége, a vallás tekintélye.” Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar Életed egyik legnagyobb döntése előtt állsz? Felvételizni szeretnél? Válaszd a PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ILLYÉS GYULA FŐISKOLAI KARát Szekszárdon! Mit kínálunk Neked a 2009/2010-es tanévre? DIPLOMÁT ADÓ ALAPKÉPZÉSI (BA) SZAKOK: NAPPALI ÉS IEVEI F.ZŐ TAGOZATON: • Kommunikáció és médiatudomány • Környezetkultúra (csak nappali tagozaton) • Óvodapedagógus • Német nemzetiségi óvodapedagógus (csak nappali tagozaton) • Szociális munka • Tanító • Német nemzetiségi tanító (csak nappali tagozaton) • Turizmus-vendéglátás MESTERKÉPZÉSI SZAKOK (MA): • Turizmus-menedzsment FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSI SZAKOK fFSZt: NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATON: • Csecsemő-és gyermeknevelő, gondozó • Idegenforgalmi szakmenedzser • Ifjúságsegítő • Moderátor • Ügyviteli szakügyintéző - gazdasági idegen nyelvű levelező - ÚJ! • Ügyviteli szakügyintéző - titkárságvezető - ÚJ! • Vendéglátó szakmenedzser Ismerkedj meg sokszínű és sokszintű képzéseinkkel a Kar FELVÉTELI NYÍLT NAPján! 2009. FEBRUÁR 4., 10 ÓRA Helyszín: PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar - Főépületi aula (7100 Szekszárd, Rákóczi u. 1.) Óriási nyeremények találnak gazdára a résztvevők között: EGY NETBOOK ÉS EGY CSALÁDI OPEL-HÉTVÉGE! A résztvevők között további értékes nyereményeket is kisorsolunk! ' www.igyfk.pte.hu

Next

/
Thumbnails
Contents