Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-02-01 / 4. szám
2 * SZEKSZÁRDI fill MAH ANNO 2009. február 1. Hatszáz éve született Vitéz János A szekszárdi Benedek rend apátja összeesküvést szőtt Mátyás király ellen Reneszánsz kori emlékeket idézve, elsősorban Mátyás király és kora, az olasz irodalom és művészetek, a keresztes háborúk és nagyszerű építkezések, a hasznos találmányok felé forduló humanizmus szép példái jutnak eszünkbe. Kaczián János Tolna vármegyére gondolva - az ozorai és a simontomyai vár mellett - a számos települést magához ölelő szekszárdi apátság is ebbe a sorba kívánkozik. Emlékünk a Corvinus, azaz Hollós Hunyadi Mátyás 550 évvel ezelőtti királlyá választásáról szóló verssor: „Mátyást mostan választotta, / Mind ez ország királyságra, / Mert azt adta Isten nekünk, / Mennyországból oltalmunkra!” De itt van a Tolna város történetében kitüntetett helyet foglaló ország- gyűlés (1463), Mátyás király tanácskozása az ország-nagyokkal a török elleni készülődés dolgairól. Gondolhatunk Janus Pannonius (1434-1472) szokatlanul kemény dörgedelmű epigrammájára is a zsarnokoskodásra hajlamos Zsigmond szekszárdi apátróL Mátyás idejében kapott mezőváros rangot (kb. 1485-ben) Szekszárd, a már régen ilyen címet viselő Báta, Bátaszék, Döbrököz, Fadd, (Duna)Földvár, Paks, Simon- tornya, Szakcs, Tolna(vár), és még néhány más településünk mellett. Közel áll Szekszárd történetéhez a hatszáz éve született Vitéz János (1408-1472) váradi püspök, esztergomi érsek. Anyja rokonságban állt a Hunyadiakkal, Janus Pan- noniusnak pedig nagybátyja. Alig 25 éves, amikor már királyi jegyző a kancellárián. A nagy műveltségű humanista pap sokat tett Mátyás királlyá választásáért. Viszonyuk akkor romlott meg, amikor még támogatta Mátyást a török elleni hadjárat dolgában, de más országokkal, a csehekkel szembeni hadviselést ellenezte. Számos méltósága mellett Vitéz János ekkor egyben apátja volt a szekszárdi Benedek rendi apátságnak is. Unokaöccsével, egyházmegyénk Pécsen székelő püspökével itt szőttek összeesküvést Mátyás ellen. A király erről időben értesült, Vitéz Jánost szoros felügyelet alatt tartotta. 1470-1471-et írtak ekkor, királyi parancsra úgy szólt Vitéz büntetése, hogy földig romboltassanak le várai. A szekszárdi apátság akkori épületei nem tekinthetők ugyan várnak, de a körülötte álló falakat - régészeti feltárások bizonyították - földig rontották. Mélyebben lévő maradványai részben alapját képezték a ma is álló vármegyeházának. Vitéz János 1472-ben szabadult ugyan fogságából, de Janus Pannonius- hoz hasonlóan, nem élte túl a történteket, még abban az évben meghalt A püspök javait Mátyás elajándékozta, mert „elfeledkezett az iránta megnyilvánuló kegyünkről... nem régen János esztergomi érsekkel és más cinkosaikkal... felségünk ellen fellázadva veszélybe sodorták az országot... ezért azok a birtokok hűtlenségük miatt országunk ősi jogszokása alapján törvényesen .... ránk háramtottak...” A Tolna vármegyéhez kötődő történetnek itt még nincsen vége. A harmadik házasságban is gyermektelen király törvényes gyermekének ismerte el a házasságán kívül született fiút, az apja nevére utaló Hollós, azaz Korvin Jánost (1473-1504). Ő apja halála után, rossz tanácsadókra hallgatva, királyi kincsekkel, Korvinákkal megrakott szekerekkel igyekezett várába, amikor (Duna)Földvárnál, másodszor pedig a Kölesdhez közeli Csonthegynél rátörtek Mátyás hívei, köztük Kinizsi Pál, és kifosztották a menekülőket Vitéz Jánosra ma úgy tekint a történelemírás, mint Hunyadi János gyermekeinek nevelőjére, a királyi udvarokban és Rómában ismert humanista főpapra, a kiváló diplomatára. Tudós kortársaival folytatott levelezése, híres könyvtára, csillagászat iránti érdeklődése, a saját költségén alapított, bár rövid életű pozsonyi egyeteme, fényűző esztergomi építkezése, mindez a magyar reneszánsz kiemelkedő alakjává emelte. Esztergomban látható sírfelirata, Link Dóra szép fordításában, így emlékezik meg róla: „Itt fekszik János, a haza legkiválóbb atyja, nemzetének halhatatlan ékessége, övé a tudomány teljes dicsősége, a vallás tekintélye.” Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar Életed egyik legnagyobb döntése előtt állsz? Felvételizni szeretnél? Válaszd a PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ILLYÉS GYULA FŐISKOLAI KARát Szekszárdon! Mit kínálunk Neked a 2009/2010-es tanévre? DIPLOMÁT ADÓ ALAPKÉPZÉSI (BA) SZAKOK: NAPPALI ÉS IEVEI F.ZŐ TAGOZATON: • Kommunikáció és médiatudomány • Környezetkultúra (csak nappali tagozaton) • Óvodapedagógus • Német nemzetiségi óvodapedagógus (csak nappali tagozaton) • Szociális munka • Tanító • Német nemzetiségi tanító (csak nappali tagozaton) • Turizmus-vendéglátás MESTERKÉPZÉSI SZAKOK (MA): • Turizmus-menedzsment FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSI SZAKOK fFSZt: NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATON: • Csecsemő-és gyermeknevelő, gondozó • Idegenforgalmi szakmenedzser • Ifjúságsegítő • Moderátor • Ügyviteli szakügyintéző - gazdasági idegen nyelvű levelező - ÚJ! • Ügyviteli szakügyintéző - titkárságvezető - ÚJ! • Vendéglátó szakmenedzser Ismerkedj meg sokszínű és sokszintű képzéseinkkel a Kar FELVÉTELI NYÍLT NAPján! 2009. FEBRUÁR 4., 10 ÓRA Helyszín: PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar - Főépületi aula (7100 Szekszárd, Rákóczi u. 1.) Óriási nyeremények találnak gazdára a résztvevők között: EGY NETBOOK ÉS EGY CSALÁDI OPEL-HÉTVÉGE! A résztvevők között további értékes nyereményeket is kisorsolunk! ' www.igyfk.pte.hu