Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-06-28 / 25. szám
» SZEKSZÁRDI VAS4RN4P 2009. július 5. HÉTRŐL HETRE Minden városrészből érkeztek fáklyás felvonulók Meghitt fáklyagyújtás Holocaust megemlékezés A Szekszárdi Izraelita Hitközség 2009. július 12-én, 10.30 órakor Holocaust megemlékezést tart a Művészetek Házában, valamint az egykori zsinagóga előtt elhelyezett Holocaust emlékműnél. Beszédet mond Horváth István, Szekszárd Megyei Jogú Város polgármestere, az emlékműsort a szekszárdi Tücsök Zenés Színpad szolgáltatja. A szervezők tisztelettel várnak minden emlékezőt. Aratónapra várják a városlakókat A Szekszárd-Újvárosi Római Katolikus Társaskör Vezetősége Aratónapra hívja a társaskör tagjait és minden érdeklődőt. Gyülekező július 4-én, szombaton fél 8-tól a Szent István Ház udvarán (Rákóczi u.), indulás fél 9-kor nótaszóval az aratás helyszínére. A munka végeztével a résztvevők visszatérnek a Szent István Házba, az udvaron kakaspörköltet főznek csipetkével és sütik a rétest. Aratási hálaadó szentmise 17 órakor az Újvárosi Templomban. Látogassanak el rendezvényünkre és engedjék meg, hogy bemutassuk, hogyan zajlott az aratás a századelőn. Érdeklődni: Horváthné Edit (20/524-6820). A Szent László-napok leglátványosabb eseménye zajlott péntek este a város védőszentjének szobránál. A fáklyagyújtó ünnepségen több közéleti személy, így Bíró László tábori püspök, Sefcsik Zoltán evangélikus és Balázsi Zoltán református lelkész, valamint a város polgármestere, Horváth István is beszédet mondott. Bíró László úgy véli, erkölcsi forradalomra van szükség, és olyan emberekre, akik rámutatnak az értékekre! Sefcsik Zoltán és Balázsi Zoltán az erő, az erény, s az öröm fontosságát hangsúlyozták, Horváth István polgármester pedig a hitről, reményről, annak összefogó erejéről beszélt. Mint mondta, a közösségek értéke abban rejlik, hisznek-e az összefogásban, mivel csakis ez emelheti fel a családot, a nemzetet, áz embert! A fáklyagyújtás végén az összegyűlt szekszárdiak közös ősi imánkat, a „Boldogasszony anyánk”-at énekelték, majd elhelyezték mécseseiket László király szobránáL Pörkölt és bor Természetesen a bor városában nincs ünnepség nyitott pincék nélkül, és a szombat esti Pörkölt és Bor ünnepéveL A programsorozatot vasárnap este máglyagyújtás és körtánc zárta a Béla király téren. Jószai Sándor ikonjai a Babitsban Jószai Sándor ikonfestő kiállítása július 11-ig tekinthető meg a Babits művelődési ház üvegtermében. A tárlat megnyitójára a Wosinsky Katolikus Közösségi Házban került sor múlt pénteken, és a Szent László-napok zárása után költöztették át Jószai munkáit, melyeket naponta tíztől este hatig szemlélhetnek és vásárolhatnak meg az érdeklődők. A megnyitón Matókné Kapási Júlia köszöntőjét követően a távol maradni kénytelen Baky Péter festőművész gondolatait Kálóczi Andrea tolmácsolta a megjelenteknek. Kiváló előadással közreműködött a Gagliarda Kamarakórus. KoP Ezeréves a pécsi egyházmegye Vallásosság jellemzői a középkorban - konferencia a Szent László-napokhoz kapcsolódva ■ Tolna és Baranya már a korai középkorban magyar honban az egyik legerőteljesebb egyházmegye voít - tudhattuk meg Kovács Zoltán levéltárostól a szekszárdi Szent László-napok keretében rendezett „Ezeréves egyházmegye" címet viselő városházi konferencián. Hogy az átlagnál tehetősebb emberek éltek ezen a mai méreténél nagyobb, jóval sűrűbben lakott vidéken, az éppen a templomépítkezésekből volt hatásosan lemérhető. Például három középkori településből Tolnában kettőben biztosan volt templom, míg más területeken legfeljebb tízre jutott ennyi. Ennélfogva Mátyás korára már elérte azt az egyházmegye e tekintetben, hogy szinte minden településen volt istentiszteleti hely, noha az országban ez még nem volt általános. A levéltáros amúgy lelkesen „gyűjti” az e korból származó templomokat, kápolnákat, kisebb kolostorokat az egyházmegyére kivetítve. Már háromszáznál tart, de biztos benne, hogy a négyszázig is eljut a kutatásai során. Az előadó szólt Szent Lászlónak a pogány temetkezési szokásokat száműző 1092-es rendeletéről, ami hat-hét~ ........................................tTFitr-'togs:------------ *-------sz áz éven át dominánssá vált. Királyunk rendeletben írta elő, hogy az elhunytakat eltemetni a templomok, általában a szent helyek környékére lehet. A települések perifériájára Mária Terézia döntése nyomán kerültek ki a temetők. Sok érdekességet gyűjtött csokorba a középkori ember vallási szokásairól Fazekas Orsolya, az egyházmegye kommunikációs referense. Kiderült, hogy bizony a mostanság jellemző „vasárnapi keresztény életvitel” akkor egyáltalán nem dívott. Az eszményképet megtestesítő szerzetesrendek óriási alázattal és jókedvvel végezték a munkájukat embertársaik szolgálatára. Az egyházmegyében jellemző ferencesek, dominikánusok ráhatására is sorra jöttek létre az úgynevezett vallásos társulatok, amelyek meglehetősen szigorú szabályok közt éltek. A középkor embere az istentisztelet mellett a közösségi imádságon vett részt egy-egy nap több szakaszában. Jelentős volt a Rózsafüzér-imádság, magát a rózsafűzért a munkába is magukkal vitték, vagy éppen a gyermek bölcsőjében hagyták. Minden vásárnap és más ünnepség során megtartott Istentiszteletet követően volt templomi körmenet, ahová magukkal vitték a hívek a szent ereklyéiket. Már akkor jellemző imádság volt a „Mi Atyánk, az Üdvözlégy”, a Hiszek egy, és Mária tiszteletet kifejező Rózsaifüzér-imád- ság. A misén kötelező volt az aktív, a szertartásba való bekapcsolódással járó részvéteL A búcsúknak, a zarándoklatoknak is fontos szerepe volt az emberek életében. Máriagyűd már akkor is az egyik jelentős zarándok- hely volt, ahová lovaskocsikkal, vagy gyalog érkeztek a hívek. Az egyházmegye több tucatnyi híres zarándokhelye között már említik a szekszárdi remete kápolnát, amely a huszonegyedik században ebbéli szerepkörének visszaszerzésére készül. A konferencia során hallhattak az érdeklődők a török hódoltság utáni egyházépítkezésről dr. Sümegi Józseftől A bátaszéki gimnázium igazgatója az egyháztörténeti kutatás meghatározó tolna megyei művelője. Az előadó az e korszak pécsi püspökeinek helyreállító, újralapozó tevékenységéről beszélt. Radonnai a papi utánpótlás megszervezésében, a német származású “Nesselrode az egyházmegyei zsinat megszervezésében, a templomi újjáépítésben, Berényi a szeminárium megalapításában, Klimó püspök pedig a templom és a plébánia hálózat kialakításában jeleskedett. Szemléltetésként kegytárgyat is hozott magával az időszakról Sümegi József, de ezt megelőzően látható volt a Pécsi Missále nevű legendás misekönyv, amilyet nyomtatott formában csak Esztergom adott ki a pécsi egyházmegye mellett. B. Gy.
