Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)

2009-06-28 / 25. szám

» SZEKSZÁRDI VAS4RN4P 2009. július 5. HÉTRŐL HETRE Minden városrészből érkeztek fáklyás felvonulók Meghitt fáklyagyújtás Holocaust megemlékezés A Szekszárdi Izraelita Hitközség 2009. július 12-én, 10.30 órakor Holocaust megemlékezést tart a Művészetek Házában, valamint az egykori zsi­nagóga előtt elhelyezett Holocaust emlékműnél. Beszédet mond Horváth István, Szekszárd Megyei Jogú Város polgármestere, az emlékműsort a szekszárdi Tücsök Zenés Színpad szolgáltatja. A szervezők tisztelettel várnak minden emlékezőt. Aratónapra várják a városlakókat A Szekszárd-Újvárosi Római Katolikus Társaskör Vezetősége Aratónapra hív­ja a társaskör tagjait és minden érdek­lődőt. Gyülekező július 4-én, szom­baton fél 8-tól a Szent István Ház ud­varán (Rákóczi u.), indulás fél 9-kor nó­taszóval az aratás helyszínére. A mun­ka végeztével a résztvevők vissza­térnek a Szent István Házba, az ud­varon kakaspörköltet főznek csipetkével és sütik a rétest. Aratási hálaadó szentmise 17 órakor az Újvárosi Templomban. Látogassanak el rendezvényünkre és engedjék meg, hogy bemutassuk, hogyan zajlott az aratás a századelőn. Érdeklődni: Horváthné Edit (20/524-6820). A Szent László-napok leglátványosabb eseménye zajlott péntek este a város védőszentjének szobránál. A fáklya­gyújtó ünnepségen több közéleti sze­mély, így Bíró László tábori püspök, Sefcsik Zoltán evangélikus és Balázsi Zoltán református lelkész, valamint a város polgármestere, Horváth István is beszédet mondott. Bíró László úgy véli, erkölcsi forra­dalomra van szükség, és olyan embe­rekre, akik rámutatnak az értékekre! Sefcsik Zoltán és Balázsi Zoltán az erő, az erény, s az öröm fontosságát hang­súlyozták, Horváth István polgármes­ter pedig a hitről, reményről, annak összefogó erejéről beszélt. Mint mondta, a közösségek értéke abban rejlik, hisznek-e az összefogásban, mi­vel csakis ez emelheti fel a családot, a nemzetet, áz embert! A fáklyagyújtás végén az összegyűlt szekszárdiak közös ősi imánkat, a „Boldogasszony anyánk”-at énekelték, majd elhelyezték mécseseiket László király szobránáL Pörkölt és bor Természetesen a bor városában nincs ünnepség nyitott pincék nél­kül, és a szombat esti Pörkölt és Bor ünnepéveL A programsorozatot va­sárnap este máglyagyújtás és körtánc zárta a Béla király téren. Jószai Sándor ikonjai a Babitsban Jószai Sándor ikonfestő kiállítása július 11-ig tekinthető meg a Babits művelődési ház üvegtermében. A tár­lat megnyitójára a Wosinsky Katolikus Közösségi Házban került sor múlt pén­teken, és a Szent László-napok zárása után költöztették át Jószai munkáit, melyeket naponta tíztől este hatig szemlélhetnek és vásárolhatnak meg az érdeklődők. A megnyitón Matókné Kapási Júlia köszöntőjét követően a távol maradni kénytelen Baky Péter festőművész gondolatait Kálóczi An­drea tolmácsolta a megjelenteknek. Kiváló előadással közreműködött a Gagliarda Kamarakórus. KoP Ezeréves a pécsi egyházmegye Vallásosság jellemzői a középkorban - konferencia a Szent László-napokhoz kapcsolódva ■ Tolna és Baranya már a korai közép­korban magyar honban az egyik leg­erőteljesebb egyházmegye voít - tud­hattuk meg Kovács Zoltán levéltárostól a szekszárdi Szent László-napok kereté­ben rendezett „Ezeréves egyházmegye" címet viselő városházi konferencián. Hogy az átlagnál tehetősebb embe­rek éltek ezen a mai méreténél na­gyobb, jóval sűrűbben lakott vidéken, az éppen a templomépítkezésekből volt hatásosan lemérhető. Például há­rom középkori településből Tolnában kettőben biztosan volt templom, míg más területeken legfeljebb tízre jutott ennyi. Ennélfogva Mátyás korára már elérte azt az egyházmegye e tekintet­ben, hogy szinte minden településen volt istentiszteleti hely, noha az or­szágban ez még nem volt általános. A levéltáros amúgy lelkesen „gyűjti” az e korból származó templomokat, ká­polnákat, kisebb kolostorokat az egy­házmegyére kivetítve. Már három­száznál tart, de biztos benne, hogy a négyszázig is eljut a kutatásai során. Az előadó szólt Szent Lászlónak a pogány temetkezési szokásokat szám­űző 1092-es rendeletéről, ami hat-hét­~ ........................................tTFitr-'togs:------------ *-------­sz áz éven át dominánssá vált. Kirá­lyunk rendeletben írta elő, hogy az el­hunytakat eltemetni a templomok, ál­talában a szent helyek környékére le­het. A települések perifériájára Mária Terézia döntése nyomán kerültek ki a temetők. Sok érdekességet gyűjtött csokorba a középkori ember vallási szokásairól Fazekas Orsolya, az egyházmegye kommunikációs referense. Kiderült, hogy bizony a mostanság jellemző „vasárnapi keresztény életvitel” akkor egyáltalán nem dívott. Az eszményké­pet megtestesítő szerzetesrendek óri­ási alázattal és jókedvvel végezték a munkájukat embertársaik szolgálatá­ra. Az egyházmegyében jellemző fe­rencesek, dominikánusok ráhatására is sorra jöttek létre az úgynevezett val­lásos társulatok, amelyek meglehető­sen szigorú szabályok közt éltek. A kö­zépkor embere az istentisztelet mel­lett a közösségi imádságon vett részt egy-egy nap több szakaszában. Jelen­tős volt a Rózsafüzér-imádság, magát a rózsafűzért a munkába is magukkal vitték, vagy éppen a gyermek bölcső­jében hagyták. Minden vásárnap és más ünnepség során megtartott Is­tentiszteletet követően volt templomi körmenet, ahová magukkal vitték a hívek a szent ereklyéiket. Már akkor jellemző imádság volt a „Mi Atyánk, az Üdvözlégy”, a Hiszek egy, és Mária tiszteletet kifejező Rózsaifüzér-imád- ság. A misén kötelező volt az aktív, a szertartásba való bekapcsolódással já­ró részvéteL A búcsúknak, a zarán­doklatoknak is fontos szerepe volt az emberek életében. Máriagyűd már akkor is az egyik jelentős zarándok- hely volt, ahová lovaskocsikkal, vagy gyalog érkeztek a hívek. Az egyházme­gye több tucatnyi híres zarándokhe­lye között már említik a szekszárdi re­mete kápolnát, amely a huszonegye­dik században ebbéli szerepkörének visszaszerzésére készül. A konferencia során hallhattak az érdeklődők a török hódoltság utáni egyházépítkezésről dr. Sümegi József­től A bátaszéki gimnázium igazgatója az egyháztörténeti kutatás meghatá­rozó tolna megyei művelője. Az elő­adó az e korszak pécsi püspökeinek helyreállító, újralapozó tevékenységé­ről beszélt. Radonnai a papi utánpót­lás megszervezésében, a német szár­mazású “Nesselrode az egyházmegyei zsinat megszervezésében, a templo­mi újjáépítésben, Berényi a szeminá­rium megalapításában, Klimó püs­pök pedig a templom és a plébánia hálózat kialakításában jeleskedett. Szemléltetésként kegytárgyat is ho­zott magával az időszakról Sümegi Jó­zsef, de ezt megelőzően látható volt a Pécsi Missále nevű legendás mise­könyv, amilyet nyomtatott formában csak Esztergom adott ki a pécsi egy­házmegye mellett. B. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents