Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-06-28 / 25. szám
2009. június 28. MOZAIK 5 SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Bordeaux-i aranyérmes szekszárdi nedűk Egy „Barbár” vitte A borvidéken a meghatározók közé tartozó szőlészetre, borászatra alapozott Heimann családi gazdaság nem törekedett úgy a nemzetközi borversenyeken való részvételre, azokon medáliák begyűjtésére, mint több, akár az elithez, akár a feltörekvők közé tartozó társak. Bálint György Annak ellenére, hogy a céget irányító, társadalmi funkcióiban a szekszárdi történelmi borvidék jövőjének alakításában sok már megvalósult ötlettel elő álló Heimann Zoltán (cseppet sem mellesleg a Szekszárdi Borvidéki Kht. elnöke) elismeri: marketing szempontból ez az adott borásznak, és a borvidéknek is felettébb jó. Különösen Szekszárdon, ahol ebből az aspektusból nézve a dolgokat, évtizedes hátrányokat kell ledolgozni. Ennek ellenére a világ legnagyobb borversenyére azért ők is beneveztek pár évvel ezelőtt: egy ezüstéremmel vissza is igazolták a borászat Mekkájában, hogy ők is jó úton járnak, ami a kitűnő évjáratokból való csúcsborok készítésének lehetőségét illeti. A Bordeaux-i versenyre az idén újfent beneveztek Heimannék. Nem mintha - változtatva eddigi álláspontjukon - ezen túl minden jelentősebb kontinentális viadalra juttatnának a remek évjáratokból, sokkal inkább arról van szó, hogy kísérletező kedvük egyik igen ígéretesnek tartott portékáját, az általuk nem ok nélkül Barbár cuvéenek elnevezett nedűt a borvilág legrangosabb helyén teszteljék. A Barbár idén föllépet a dobogó legfelső fokára, szaporítván a Bordeauxban aranyérmet nyert szekszárdi pincészetek számát.- Fajtaszerkezet szempontjából nagy átalakulás zajlik a családi birtokon. Most fordultak termőre olyan fajták, mint a dél-franciaországi, illetve a baszk földről származtatható tannat, ami egészen újszerű ízeket hozott - vezet be a kulisszák mögé Heimann Zoltán. - Most fejeztünk be egy magyar és egy francia borkisérletet itteni és francia hordókkal. A merlot és a cabernet franc tételünk nagyon szépen beérett, vásároltunk egy régi, nagyon szép telepítésű kékfrankos ültetvényt. Olyan konstelláció adta magát egy szép évjáratban, hogy ennek a bornak meg kellett születnie Francia világfajták és a Baranya-völgyi kékfrankos- De miért Barbár?Hogy jön iáé a szó többféleképpen értelmezhető kultúrtörténeti háttere?- Ez egy érdekes szójáték. A cervus/cervaes cuvéenk- kel a profán gondolatiságot idéztük meg, itt pedig az allegro barbaro-t akartuk megfogni. Ennek az átirata lett a Barbár. A szó jelentése a nyugati kultúra értelmezése szerint negatív: a műveletlent, a tájékozatlant jelöli. A valóságban azonban kultúrát közvetítő, energiát átadó érték. Ez a bor tehát filozofikus mélységeket megjárva egy ilyen furcsa ellentmondásra épül. csúcsra Heimannt Heimann Zoltán- Francia dominancia megspékelve magyarosfűszerességgel..- Nagyon izgalmas bor. Sok helyen jártunk már vele, és mindenki jó véleménnyel volt róla, de talán ennél is fontosabb, hogy mi is nagyon szeretjük.- Már az összetétele, illetve a termőhelye sem lehet szokványos.- A termőhely Porkoláb-völgy, illetve a Bati-kereszt környéke. Negyven százalék a francia kész oltványokból származó merlot, 30 százalék cabernet franc, szintén a Porkoláb-völgyi tetőről. Durván húsz százalék tannat a már szintén említett Bati-kereszt, 10 százalék pedig az öreg tőkék adta kékfrankos Baranya-völgybőL- A siker újfent bizonyítja, hogy a világfajták képesek különleges borokat produkálni Magyarországon.- Az elmúlt évtized borversenyei visszaigazolták ezt. Legutóbb Brüszszelben a Németh-családi pincészet, Taklerék és a Bodriék sikerei mutattak rá erre. Az sem véletlen, hogy ezeken a versenyeken sikeresebbek a szekszárdi borvidék, illetve a Pannon régió borai is, mint az ország más területeiről nevezett nedűk. A világban előbb-utóbb felfigyelnek erre, de azért, hogy így legyen, a magunk által létrehozott különböző szervezetekben sokat kell még dolgozunk. Pincészetünk számára azért volt fontos ennek a bornak a létrehozása, mert a világ láthatóan - sokszor érzékelhetően is - kezd sznobbá válni. Szükség van drága csúcsborok létrehozására, hogy a bortermelő, a termőhely imázsát, értékét növeljük. Ezzel nyitottunk az ínyencek, a gyűjtők, az igazi szakértők szükséglete, ízlésvilága kiszolgálása felé.- Arra a következtetésre is juthatunk, hogy a történelmi borvidéken egyre több francia fajtát kéne telepíteni, noha nem erről szól a fáma...- Egyáltalán nem erről van szó. Az izgalmas, kifinomult borokat el lehet és el is kell készíteni a mi meghatározó fajtáinkkal, a kékfrankossal és a kadarkával. Utóbbinak a legnagyobb kísérleti telepe éppen nálunk van. Elemezzük, vizsgáljuk az itt termelt borokat, a végső konklúzióra mintegy tíz év múlva jutunk majd el, de minden évben okosabbak leszünk. Azt gondolom, ha megcsináltuk a világfajtákkal és a kékfrankossal ezt a csúcs cuvée-t, akkor kékfrankos és kadarka bázison is el kell tudnunk készíteni, mert a küldetésünk alapvetően arról szól, hogy a szekszárdi bor hírnevét öregbítsük, s ezen belül a saját adottságainkat megjelenítve tudjunk továbbmenni az őseink által kijelölt úton. Kiváló szekszárdi nedűk a csúcsborok között ■ Idén három szekszárdi bort választottak be a Pannon Bormustra csúcsborai közé: a Takler Pince Regnum-ját és Cabernet Sauvignon Selection-jét, valamint Eszterbauer János Mesterünk cu- vée-jét. A Pannon Bormustra a magyar borélet legfontosabb versenye, idén a Pannonhalmi Apátságban rendezték. A megmérettetésen külföldi szaktekintélyek a magyar bírálókkal együtt zsűrizték a több száz bormintát. A verseny eredményeként kihirdették Magyarország 50 csúcsborát, köztük a már említett három szekszárdit. A X. Pannon Bormustra ünnepélyes eredményhirdetését Budapesten, a Gundel étteremben tartották, melyet vacsora és kóstoló követett. Az eseményen ott voltak a díjnyertes borászok, valamint a Pannon Bormíves Céh tagjai is. Pannon Borrégió TOP25 Másodszor választották ki a Pannon Borrégió 25 legjobb palackos borát. Negyvenegy pincészet 125 bora pályázott a Pannon Borrégió csúcsbora címre. Szekszárd, Pécs, Tolna és Villány, no és a meghívott Dél-Balaton borvidékeiről 41 pincészet 125 bora pályázott a Pannon Borrégió csúcsbora címre. A zsűri döntése alapján a déli borvidékeket 2009-ben 17 vörös, 1 rosé és 7 fehérbor képviseli. Ha a borvidéki megosztást nézzük, akkor nyolc-nyolc szekszárdi és villányi, öt pécsi, három dél-balatoni és egy tolnai bor került a csúcsborok közé. A 25 legjobb bor tizenkilenc pincészetből került ki, közülük hatnak, így a szekszárdi Takler Pincének is sikerült dupláznia. A borok egyenrangúan viselhetik a Pannon Borrégió csúcsbora címet. A pécsi Cella Septichorában megtartott ünnepélyes díjátadás után a nagyközönség számára is lehetőséget adtak a régió legjobb borainak megkóstolásá- ra. S hogy ne csak a környékbeliek részesüljenek e kivételes élményben, a TOP25 borait június 25-én a fővárosban, az Ybl Palota Rendezvényközpontban is bemutatták. Díjazott szekszárdiak: Bodri Szőlőbirtok és Pincészet: Bikavér 2006 Dúzsi Tamás: Kékfrankos Rosé 2008 Heimann Családi Birtok: Barbár Cuvée 2006 Prantner Ferenc: Szekszárdi Cuvée 2007 Szeleshát Szőlőbirtok: HáromFiú Cuvée 2007 Takler Pince: Cabernet Franc Reserve 2006 és Primarius Merlot 2006 Wekler Családi Pincészet: Szekszárdi Kékfrankos 2006
