Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)

2009-03-08 / 9. szám

SZEKSZÁRDI VASÁRNAP TEST ÉS LELEK 2009. március 8. EGY OLDAL EGÉSZSÉGÜNKRŐL, EGÉSZSÉGÜNKÉRT A köztudatban a láb leggyakoribb mozgásszervi betegségeként tartják számon a lúdtalpat, más néven bokasüllyedést. Ez a szakirodalom meghatározásait egyszerű­sítve a láb állásának olyan változása, ahol annak belső széle lesüllyed, a sarokcsont befelé dől A lábboltozat ellapul, nyugalmi helyzetben történő álláskor egész talpunk éri a talajt. A test súlyának tartására és hordozására ekkor lábunk többé-kevésbé al­kalmatlanná válhat. Sok lúdtalptól szenvedő képtelen tehát huzamosabb ideig sé­tálni vagy akár állni, hiszen lábai gyorsabban elfáradnak, erős nyilalló, szúró fájda­lom jelentkezik a bokaízületben és a lábszár elülső részén. Mégis, legtöbbünk nem veszi komolyan a már gyermekkorban mutatkozó, vagy' a későbbiekben kialakuló állapotot. Nem hord lúdtalpbetétet, nem tornáztatja és erősíti lábának izomzatát, még csak orvoshoz sem fordul a panaszok miatt, mondván: azok úgysem tartósak, nem akadályozzák munkavégzésében. Tegyük hozzá: pillanatnyilag... A lúdtalp felismerése és következményei Dr. Moser Tamással, a megyei kórház ortopédiai osztályának ve­zető főorvosával beszélgettünk e viszonylag sűrűn diagnosztizált kórképről, s arról, mivel tudjuk a panaszokat kezelni, ha már ki­alakult a bokasüllyedés. N. S.- A lúdtalp lényege, hogy a láb statikai szerkezete megbomlik, emiatt a boka lejjebb kerül. Kisgyermekeknél és az iskolás korosztálynál szűrések biztosít­ják, hogy akiknél észlelték az elválto­zást, azok szakorvoshoz kerüljenek le­hetőleg minél hamarabb. Miért is oly lényeges ez? Gyerekkorban, hat-hét­éves korig a lábboltozat kialakulófél­ben van. A járással, a növekedéssel fej­lődnek ki a megfelelő boltozatok.- Speciális lábtornával ekkor még támogatható a megfelelő lábbolto­zat kialakulása, illetve a sarok­csont befelé dőlését sarokékkel le­het korrigálni..- A későbbiekben diagnosztizált, ráadásul fájdalommal, panasszal is járó lúdtalpat kezelni kell, de meggyógyíta­ni kevéssé lehetséges. Lúdtalpassá válhatnak a nők a terhesség során, de bárki, aki túlsúlyt hordoz, serdülőknél nemegyszer előfordul a gyors nö­vekedés „következményeként”. A bokasüllyedés gyermekkorban felismerve tornával gyógyítható- A láb deformitásai főként nőkre jellemzőek. Ők azok ugyanis, akik ti­nédzser korukban § az aktuális divat- irányzatnak megfelelően - magas sarkú vagy hegyes orrú lábbelit kez­denek viselni. A jelentős fokú defor­mitásokat már csak műtéti beavatkozás­sal lehet korrigálni.- Pontosan milyen tünetek észlel­hetőek, milyen jellegű fájdalom utal e deformitásra?- Járáskor, hosszabb sétánál feszül a lábszár, fáj a lábfej, a talp. A boka nyi­lall, duzzadttá válhat a nap végére ak­kor is, ha nem érte extrémnek nevez­hető terhelés. Mivel a láb statikai szer­kezete megváltozik, másképp jár a bo­kasüllyedéstől szenvedő egyén, igyek­szik úgy lépni a cipőben, hogy ne fáj­jon a lába. Egész testtartása átalakul­hat, ez akár deréktáji fájdalomhoz is vezethet.- A lúdtalp hosszú távú szövődmé­nyei közé soroljuk a különféle csont- kinövéseket, a kalapácsujjat, bütykö­ket, talpi bőrkeményedéseket is.-Miaz, ami„rajtunk múlik”? Befo­lyásolhatjuk-e pro vagy kontra, hogy lábunk az idő múlásával de­formálódik, avagy nem? Újabban a hosszú orrú topánkák vise­lése számít trendinek, amiben gyakorlatilag a szűk orr miatt abnormális állapotba kényszerülnek a lábujjak. Eleinte kényelmesnek tűnnek e viseletek, ugyanolyan tem­póban tudnak benne haladni, mint más lábbelikben, azonban előbb- utóbb nagyon is kézzelfogható és mérhető eltérések mutatkoznak (bőrkeményedés, bütykök). Később a legkomfortosabb cipő viselése is komoly fájdalommal járhat. A már ki­alakult, jelentős fokú deformitáso­kat, (csontkinövések, felrakodások, tengelyeltérés) már csak műtéti be­avatkozással lehet korrigálni. Erre külön sebészeti ág épült. A tavalyi év­ben nyolcszáz műtétet végeztünk kollégáimmal az ortopédiai osztá­lyon, ennek tíz százaléka a fent emlí­tett beavatkozásokat jelentette.- Jelenleg ezekre a műtétekre a vá­rakozási idő fél év körül jár. Fontos hangsúlyozni: nem minden esetben végezhetőek el ezek a műtétek! Főleg idős hölgyeknél a nagyfokú csontrit­kulás lehet kizáró tényező, illetőleg az érszűkület miatti keringési zavar fennállása is ellenjavallata a műtétnek.- A kezelés kapcsán emlékeztetnék a gyerekkori bokasüllyedésnél jelen­tős eredményt hozó lábtorna rendsze­res végzésére, a sarokék, később a lúdtalpbetét használatára. Idősebbek­nek szoktuk javasolni a méretes beté­tes gyógycipők viselését, ezeknek ugyanis - szemben az operációs be­avatkozással - semmi kockázatuk nincs. Ilyen gyógycipők lemintázásá- ra Szekszárdon több helyen van lehe­tőség. Szerencsére nem jelentenek vállalhatatlan összeget, mivel recept­re felírhatóak.- Újabban a gördülőtalpas rend­szerrel készült cipők hódítanak te­ret. Gyógyászati segédeszköznek számítanak ezek?- Szellemes ötletből kialakított ter­mékcsalád. Magam is hordok ilyen szandált a munkahelyemen. Elsősor­ban a térd, a csípő, a gerinc járás és ál­lás közbeni működésének optimalizá­lását segítik. Ortopéd szempontból a lúdtalp gyógyításában a szerepük nem jelentős'.- Ha egy-két éve valaki már hord lúdtalpbetétet, és nem érez semmi fájdalmat, lába terhelhető, nincse­nek esztétikai problémái sem, el­hagyható-e a segédeszköz?- Nem ajánlott. Az például köztu­dott, hogy cukorbetegség fennállása­kor az inzulin adagolása mellett a vér­cukor normális, nincs panasza a be­tegnek, ám amint elhagyja a gyógy­szert, állapota azonnal romlik. Hason­ló a helyzet a lúdtalp esetén is. Ha a talpboltozat nincs alátámasztva, a passzív korrekció nem történik meg, a láb ismét lapos, és a panaszok ismét jelentkeznek! Még ha nem is egyfoly­tában, de állómunka esetén minden­képpen, valamint szabadidős tevé­kenységek során ajánlott és indokolt a használata.- Érdemes a lábak állapotával tö­rődni, a kóros elváltozások kezelésé­vel lehet mozgásban gazdag, fájdal­mak nélküli aktív életet élni. Dr. Moser Tamás - osztályvezető főorvos 1 Diplomáját a Pé­csi Orvostudo­mányi Egyete­men szerezte 1974-ben. Komlón dolgo­zott sebészként 1980-ig, ekkor tett sebészeti szakvizsgát. A Pécsi Ortopédiai Klini­kán tanársegédként dolgozott 1990- ig, ezen időszak alatt szerezte meg ortopédiai szakvizsgáját. 1990 óta a Tolna Megyei Önkor­mányzat Balassa János Kórház Orto­pédiai Osztályának vezető főorvosa. Szabadidejét szívesen tölti aktívan, sportolással: kosárlabdázik, teniszezik, síelni jár, ha teheti, rendszeresen fut. Családja körében szeret olvasni, ze­nét hallgatni, ám legalább ekkora örö­möt jelentenek neki hivatásából faka­dóan a nemzetközi kongresszusokon való részvételek és szereplések. Az új szakmai ismeretek megszerzése mellett jóleső érzés más népek kultú­rájának, életének a megismerése is. Ezt a fajta szakmailag igényes, emberi és derűs életszemléletet szeretné ve­zetőként átadni kollégáinak - nővérek­nek, orvosoknak - akiknek ezúton is köszöni példaértékű munkájukat.

Next

/
Thumbnails
Contents