Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)
2008-12-21 / 45. szám
8 , SZEKSZÁRDI VASÁR TEST ES LELEK 2008. december EGY OLDAL EGÉSZSÉGÜNKRŐL, EGÉSZSÉGÜNKÉRT Jézus születése napjának közeledtével a kórházi osztályokon is gyantaillatot lehelnek a karácsonyfák, aki teheti, kisétál a kórteremből gyönyörködni a színes fényekben és díszekben, mialatt számot vet az idei esztendővel, cselekedeteivel, élete apró történéseivel Még talán el is bóbiskol szelíden a falnak dőlve. Jólesik ilyenkor a csönd, a nyugatom, vágynánk persze a hétköznapokon is. Betegek, hozzátartozók egyaránt. Éppen ezért hagyja elemin nyomát emlékezetünkben, aki az év valahány szakában emberséggel, finoman szól hozzánk, erőt sugároz egy-egy i sollyal, halk szavával biztosít együttérzése felőL Ha egy orvos feszített temp munkája mellett, s a gyors döntéseket megkövetelő helyzetekben is őrzi ezt a ta harmóniát, az, valljuk be, csúnya kifejezéssel élve már egyenesen szemet s ró. Titkon bizonyára csodáljuk és magunkénak szeretnénk e temperamentum s utópisztikus idea természetesen, hogy mindannyiunknak így kellene létezn „Embereket gyógyítunk, nem betegséget kezelünk” Dr. Varga Éva nyolc éve vezeti a krónikus belgyógyászati osztályt Dr. Varga Évával, a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórház krónikus belgyógyászati osztályának vezető főorvosával beszélgettünk az ünnepek előtt fent említettek kapcsán, no és az orvosi hivatás arculatairól, szegedi élményekről, emlékekről... N. S. ~- Azt hiszem, szerencsésen választottam szakmát - kezdi mondandóját mosolyogva. - Albertirsai születésű vagyok. Az édesapám pékmesterként dolgozott, édesanyám pedig fogtechnikusként, majd a későbbiekben kereskedelemmel foglalkozott. Akin keresztül először szembesültem az orvosi hivatás csodájával az keresztapám volt. Körzeti orvosként járta a területet. S persze mi az, ami először megragadja egy kisgyermek fantáziáját? Mindenki előre köszönt neki, szerették és tisztelték őt. Mellette lestem figyelmesen a körzeti gyógyítás alapeseteit, hogy e kifejezést használjam. Tudtam, őt elsősorban az ember gyógyítása vezérli, amit nem „úgy” lehet megtenni, ha mindössze a betegség kezelésére fordítjuk teljes figyelmünk. Elhatároztam, ha orvos leszek, magam is e nézet jegyében fogok gyógyítani.- Az álom pedig beteljesedett...- Igen. Mivel általános iskolában és azt követően is végig jól ment a tanulás, felvettek az orvosi egyetemre, így visszaemlékezve nem is tudnék konkrét tárgyat megjelölni, ami kedvencem lett volna. Szívtam magamba az ismeretet, az újat. Szerencsés vagyok, ez a törekvésem mind a mai napig megmaradt. Azt gondolom, fontos szerepet kell kapnia életünkben a szellemi frissesség őrzésének, az igényességnek a tudás befogadását, megszerzését illetően. Az egyetemen egyáltalán nem számítottam „csodabogárnak” az emberek közelségének keresése miatt. Noha ez olyan, amit nem tanítanak, számos példa gyülekezett előttem tanáraim, majd első főnököm, dr. Vári Klára jóvoltából. Orvostanhallgató koromban talán nem meglepő, de a pszichiátria is vonzott, ám két évig dolgoztam az egyetemi kutatóintézetben mikrobiológiai vonalon.- Mára pedig három szakvizsgával rendelkezik...- Belgyógyászi, gastroenteroló- gusi, végül geriátriái szakvizsgát tettem a diplomám megszerzésétől napjainkig. Ez utóbbi terület gyakorlatilag úttörésnek számít Magyarországon, lényegében az utóbbi évek- ben kapott csak hangsúlyt. Például elég, ha a hospice jelentőségére gondolunk...- Milyen út vezetett szülőhelyétől Szegeden át Szekszárdig?- Szeged jelenti a tanulóéveket, ott szereztem bőséges tapasztalatot, hogy egy beteghez biztonsággal eredményesen tudjak nyúlni. Meghatározó személyiség volt a már említett főnöknőm, a város szellemisége legalább ennyire érdeminek számít a világképem alakulásánál s onnan indítottam végső soron az életem. Mivel férjem is orvos, teljesen eggyé forrt hivatásunk a mindennapjainkkal Ennek hiányában igen bonyodalmasak lennének a hétköznapok, tekintve a rengeteg ügyeletet, a váratlan helyzeteket, a meglehetősen mobil módon jutó-alakuló szabadidőt. Ugyanakkor kiemelném: ezt sokkal inkább örömmel, semmint panasszal említem. Mindkettőnknek sokat jelent a munkánk. A mai napig szeretetből végezzük, nem kényszerből Huszonöt év után az ország egy új pontjára érkezve bizony embert próbáló volt megtalálni helyünket, helytállni.- Immár nyolcadik éve vezetője a krónikus belgyógyászati osztálynak. Úgy hírlik, ez nem épp a legkönnyebb területe az orvoslásnak.- Hozzánk a súlyos, gyakran több betegségben szenvedő, lassan javuló, gyógyuló, többnyire idősebb emberek, illetve az egyáltalán nem gyógyítható betegségben szenvedők kerülnek. Feladatunk, hogy utolsó heteikben, hónapjaikban maximálisan támogassuk és végigkísérjük őket ezen a nehéz, végső úton. Aki nem ismerősen mozog e területen, azt gondolhatja, itt nem éri „sikerélmény” és öröm az orvost, holott ez nem igaz! Kimondhatatlan öröm hatékonyan enyhíteni, megszüntetni a szenvedő fájdalmát, érzékelni, mint nyugszik meg a belőlünk sugárzó erőtől biztonságtól Rengeteget tanulok az itt fekvő emberektől amikről meglehet, képtelenség beszélni, ezt átélheti valaki de tovább nem adhatja, tán csak töredékét.- Főorvos asszonyt nem kévés csodálják végtelen türelméért nyugalmáért. Kiváltképp, hogy I talmas lelkierőt is kívánó ne munkája mellett mindig van idi egy-egy kedves szót váltani a be gekkel vállukra tenni a kezét, b tatni őket.- Ha a „receptről” kérdezne, n< tudnék válaszolni. Olyanok jutr eszembe, hogy orvosnak az megy,; nem meggazdagodni, hanem valób segíteni akar. Közhely ez, csattanh mégis igaz. Mindenki felelős lel nyugalmáért, éljen bármi körűin nyék között. Magam a testmozgás jóga erejével töltődöm sokszor, lente edzőterembe járok, s ha tel tem, szívesen kertészkedem otthoi szeretett bokrok, cserjék, virágok 1 zött. A nyelvtanulásnak időről ide hódolni szoktam, már csak a gye kék miatt is.- Akik messze élnek...- A fiunk közgazdászként végz Bostonban, a Harvard egyetemen, lenleg New Yorkban a bankszakn ban dolgozik. A lányunk szintén B' tonhoz kötődik, ő a műszaki egye men végzett, s most egy egyetemi ki házban kutató mérnök, a mesterség intelligencia kutatásában vesz rés Jellemző rá, hogy mikor Bill Gates 1 ajánlotta, ha kedve van hozzá, dolgi hat mellette, ő az anyagiak helyet! műszaki egyetemet választotta... A fi jemmel igyeki tünk átadni nel az élet, a munka s: retetét a pénz sze: tete helyett. Úgy 1 juk, sikerrel jártunk ez ügyben. Is gyón büszkék vagyunk mindkettőji re. Idén, mint minden karácsonyi az év végét ezúttal is együtt töltjük, kapcsolattartás azonban Szerencsé nem korlátozódik az évenkénti egy-k személyes találkozásra. Az e-mail és web-kamera korában napi szinten tu juk megosztani egymással örömei kel kikérni egymás véleményéi tar csát szakmai vagy magánéleti kére sekben. Tudja, ilyenkor eszembe jt bár legalább ennyi öröm és bokk perc jutna minden betegnek, akiki december havában találkozunk... Legalább ennyi öröm és boldog perc jutna minden betegnek...
