Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)

2008-12-21 / 45. szám

2008. december 21. SZEKSZÁRDI 9 HETROL-HETRE Harmincéves száműzetés után Újjáéledőben az üzeneteket hordozó kórházi kápolna Örvendetes módon felgyorsultak a biztató események a szekszárdi Szent János és Szent Pál Kápolna körül, amelyben Pál nap­ján ismét misére gyűltek az emberek. Bálint György Az Alsóvárosi Katolikus Egyesület ügybuzgalmának köszönhetően két év alatt olyan állapotba került a Tolna megyei viszonylatban művészettörténeti ku­riózumnak számító barokk-kori épület, hogy ott az idén Pál napján - három évtizedes eltüntetés után - újra szentmise hangzott el a szekszárdi származá­sú püspök, Bíró László celebrálásában. Több mint kétszázan gyűltek össze jelezvén: közüggyé vált a kórházi kápolna sorsa. Sokan jöttek el erre a misé­re, s az azt követő ünnepségre személyes indítatás- ból. Mert a nagyapák, a dédpapák is idejártak Isten- tiszteletre, őket pedig itt keresztelték meg, itt lettek elsőáldozók. A kápolna rendbehozatala a nem vallá­sos városlakókat is mozgósítja. Mert ez idegenforgal­mi vonzerővel is bíró kis ékszerdoboza lehet a város­nak, akár újabb évszázadokra, amely a szorosan hoz­zánőtt kórházi épület kiváltásával tere lehet a művé­szeteknek. Aligha véletíen, hogy a plázák látogatása mellett, vagy éppen ahelyett, újra kezd felpezsdülni az élet a kápolnák környékén. Mert legtöbbjük azért ko­moly, minden korban, mindenkinek üzenetet hor­doz, miképpen a szekszárdi is. Amit két évszázados létezése, sőt tündöklése után 1956-ban egy kis idő­re bezártak. A nép akaratából azonban az ideológi­ailag sötét időszakban hamarosan újra megnyitot­tak, és a hetvenes évek közepéig élte a maga szent életét. Aztán újra lakat került a történelmi hangula­tú, levegőjű műemléképületre, eléggé el nem ítél­hető módon átadva az enyészetnek, bútorraktár funkciót szánva neki. Szerencsére azonban egyfaj­ta szunnyadó parázsként felizzott a városflakók) lelkiismerete. A névadó vértanúk üzenete- A negyedik század szentjei, János és Pál Cons­tantinus császár lányának voltak udvari főemberei, aki az egyik kérőjének szolgálatára bocsátotta őket. A Gallicus kérőt megtérítette János és Pál, s végül Julianus idején ők is vértanúvá váltak. A császár megpróbálta titokban tartani vértanúhalálukat, de a nép fölismerte sírjukat. Mind a mai napig nagy tiszteletben örvendenek, a római misekánonban említik a nevüket - meséli Bíró László püspök a szekszárdi kápolna két névadójával kapcsolatosan. - A kápolna üzenetet hordoz számunkra. Vérta­núknak szentelt hely, a vértanú mindig Jézusért és az evangéliumért adja életét. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy egy szilárd értékrendért. Ma, amikor az értékek erodálódásának időszakát éljük, jó látni olyanokat, akik tudnak az igazságról, és az említett értékrendnek megfelelően élnek. Ugyanakkor a jégverés, a villámlás és a záporok elleni védőszen­tek is ők. Osztrák és bajor hagyományok alapján nyáron ünnepeljük őket, amikor leginkább veszé­lyeztettek az emberi munka gyümölcsei. Említést kell tenni, hogy amikor még helyén volt az ember a teremtésben, tudta, hogy ő is teremtmény, és Is­ten előtt felelős azért, amit az Úr neki ajándékozott, például a környezetért. A természetvédelem akkor még természetesebb volt, mint ma. A kápolna harmadik üzenete a népi vallásosság erejéről szól Egy egység volt a régi ember életében a vasárnapok és a hétköznapok között e tekintet­ben, ez is egy követendő példa lehet számunkra. Bíró püspök is itt ministrált Mint volt szekszárdinak, Bíró László püspök úrnak is vannak személyes emlékei a kórházi kápolnáról, amit papi pályafutásában egyfajta szellemi táplálékként magával vitt.- Miután 1956-ban megnyitották, apró növen­dékként minden vasárnap ott ministrálhattam. Na­gyon sok kortársamnak ez a kápolna a hitoktatás helyszínéül szolgált. Ez volt csak fűthető, az akkori plébánia vezetése itt tartotta az órákat, így sokunk­nak kellemes emléke ez. Itt is fejeződött be az álta­lános iskola utolsó két évében a hitoktatás. Volt, van és talán lesz is miről beszélni a Szent János és Pál kápolnával kapcsolatosan. Öröm volt látni ezt a sok embert a misén. A nemes cél az, hogy a kápolna 2010-ben a 250 éves jubileumra újra megnyissa a kapuit a nagykö­zönség előtt. Nem könnyű vállalás ez, de látva a vá­ros és a megye szándékát, összefogását ebben az ügyben, az újra tetten érhető civil akaratot, a határ­idő talán teljesíthető lesz. Temérdek még a dolog. Mindenekelőtt azt a cirka húszmillió forintot kell előteremteni - elsősorban pályázati forrásból -, ami az időközben az épület alatt feltárt pincerend­szer betömegeléséhez, a szigeteléshez, az állagmeg­óváshoz, a méltó belső és külső megjelenítéséhez kelL Nem is szólva arról a nagy ívű elképzelésről, miszerint a kápolna kibővülne a jelenlegi kórházi épülettel, és a műemlék épületegyüttes a művésze­tek új otthonává válna. Ünnepi alkalmak A Szekszárdi Evangélikus Gyülekezet örömmel vár mindenkit ünnepi alkal­maira: December 21-én (vasárnap) 16 órakor: családi istentisztelet és adven­ti kézművesség December 24-én 16 órakor Isten- tisztelet a gyermekek közreműködé­sével December 25-én és 26-án 10 óra­kor Istentisztelet. *** December 24-én, szerdán 16 óra­kor a belvárosi katolikus templom­ban: mise pásztorjátékkaL Szeretettel hívjuk a gyerekeket szüleikkel együtt. December 28-án, vasárnap a 11 órás mise keretében, Bíró László püs­pök úr vezetésével jubiláló házasok megáldása a Belvárosi templomban. Szeretettel hívjuk minden kerek évfordulót (1,5,10,15, és így tovább) ünneplő házaspárt. A mise után agapé a plébánai Kö­zösségi Házában. Díszletek nélkül „Azokban a napokban megjelent Keresztelő János, és ezt hirdette Júdea pusztájában: 2Térjetek meg, mert elközelített a mennyek orszá­ga! 3Mert ő volt az, akiről Ézsaiás így prófétáit: Kiáltó hangja szól a pusztában: Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit! (Mt 3, 1-3) Mit keres az adventi szereplők között ez a szigorú újszövetségi próféta? Hogyan illik ő a maga bőrruhájával, megdöbbentően puritán életmódjával a mi színes fényekben fürdő karácso­nyi díszleteink közé? Üzenetet hoz! Híres prédikációja, de egész élete - még megjelenése is - Isten kiáltó hangja: elközelített a mennyek orszá­ga, ezért készítsétek az Úr útját! Ez maga az evangélium: Jézussal a mennyek országa érkezik hozzánk! Mivel mi nem tudunk elérni Istenhez, ezért maga az Úr jön, s vele az üdvös­EVANGÉLIUM ség érkezik közel. „Egy fiú adatik né- künk”, s aki befogadja őt, a meny- nyek országát fogadja be. De, hogy valóban megérkezhessen hozzánk - megelevenítő szavával, Leikével - ké­szítenünk kell az Ő útját. De hogyan? Bevallom, sokáig nem értettem, miért annyira hangsúlyos az evangéliumok­ban Keresztelő János prédikációin kí­vül az ő öltözete és életmódja: teve­szőr ruha, bőröv, erdei méz, sáska, pusztaság. Azt remélem, hogy most már értem. íme, egy díszletek nélküli ember! Mintha egész lénye ezt hirdet­né: semmi nem számít, csak az Ige! Sem a ruha nem számít, sem az étel, sem a hely, csak Isten szava, mert azon keresztül kezd el kibontakozni az igazi életet megtartó hír: Üdvözítő született néktek! Advent negyedik vasárnapján lassan minden kellék a helyére kerül. Fantá­ziánk utolsó tartalékait elővéve, szét- darabolódó időnk morzsáit gyűjtöget­ve próbáljuk előkészíteni az ünnepet. Minden ajándék, minden ruha, dísz és elemózsia a helyén legyen - gon­doljuk mi. De Keresztelő megállít minket: légy csendben, s igazán semmi más ne legyen karácsony kö­zéppontjában csak az érkező Úr. Ha igazi ünnepet akarsz, akkor adj he­lyet az Ő szavának, keresd az Ő üze­netét. Mert Ő jön, meg akar érkezni hozzád is. Sefcsik Zoltán lelkész

Next

/
Thumbnails
Contents