Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)

2008-12-21 / 45. szám

:008. december 21. ÜNNEP SZEKSZÁRDI lÉj* wisApíip y Karácsony gyermekszemmel Hollósi Hanna: „Már mindent feldíszítettünk” Hollósi Hanna és öccse levelet küldött a Jézuskának \ bájos Hollósi Hanna december LO-én volt ötesztendős. Az okos, irökmozgó és igen cserfes kis- ány - bocsánat, nem is annyira dslány, hiszen már nagyközép- >ős - a Szent Rita Katolikus Óvo­dába jár. V. Horváth Mária Beszélgetésünkkor sem szülei, sem Ma­rika óvó néni, sem „vezető Ági néni” nem volt velünk, hatszemközt (plusz a fényképezőgép) csevegtünk a karácso­nyi készülődésről és „a Jézuska születé­sének megünnepléséről”. Bevallom, Hannával könnyű dolgom volt: kérdé­seket is csak olykor kellett feltennem, a jó beszélőkével megáldott lányka a témáról választékosán - mondhatjuk - nyilatkozott.- Minden óvodás készített adventi koszorút, amit Csaba atya megáldott. Az enyémen vannak tobozok, leve­lek, havas por, angyalka, masni, gyü­mölcshéjak és négy gyertya. Három lila, meg egy rózsaszín... Szerintem a lilák sötétséget, vagy szomorúságot jelentik, meg azt is, hogy a kis Jézus születéséről gondolkodjunk, és arról is, hogy jók voltunk-e. Tavaly a Miku­lástól kaptam egy kis arany virgá­csot, amit elraktam. Az egyik fiú az oviban azt mondta, ő a virgácsot a kukába dobja, vagy széttöri. Pedig azt nem illik.-És a rózsaszínű gyertya?- Az örömöt jelenti. A Jézuskát már nagyon várjuk. Anyáékkal nagyon szé­pen feldíszítettük a lakást, az óvó né­nikkel meg az óvodát. De nagyon szép lett ám! És szép énekeket is tu­dok - és csengő hangján máris dalolta az „Árpád-házi Szent Erzsébet” kezde­tű éneket. - Ezt a mama is tudja, mert az ő ovijában, Mohácson templomos éneket is tanultak, aminek ugyanígy van a dallama.- Emlékszel, hogy mi történt tavaly karácsonykor?- Persze! A mamával és az anyával elmentünk a templomba, akkor be­csuktuk a nappali ajtaját. Megettük a tortát, s addigra már bent volt a na­gyon szépen feldíszített karácsonyfa, és én kaptam a legtöbb játékot. Egy új porcelánt, amiben van lapos- és mélytányér, meg igazi evőeszközök is, csak a poharak vannak műanyag­ból Ádám (Hanna másféléves testvé­re - a szerk.) eltörte a kancsómat, az egyik csészét meg én. Most porszí­vót nem kérek, mert a tavalyit apa megjavította.- Egy újságban láttam egy nagyon szép Barbis házat, Ádámnak meg egy kalózos sátrat. Levelet írunk a Jézuská­nak. Én mondom, hogy mit szeretnék, anya meg írja. Meg egy királylány ba­bát is láttam... Karácsonykor velünk van a mama és anya testvére, Andi is. A papa a mennyországból néz bennün­ket A mama karácsonyfáján és a tál­ban is volt szaloncukor meg habkarika is. Mind megettem. De előtte úgy volt, hogy elénekeltem a Kiskarácsonyt, apa meg felvette, és a tévén is tudjuk nézni... Anya tavaly szép pöttyös ruhá­ban volt. Most nekem is kell venni ün- neplőset, hosszú szoknyás rózsaszínt. Jankovics Tamás: „Együtt a család” ramját. - Az első nap a szentestéhez hasonlóan telik. Együtt a család, senki nem siet sehova. Másnap ismét jön a Jézuska, a mamánál és a papánál Pálfán, ahol benézünk a rokonokhoz, visszafelé pedig Kajdacson és Pakson teszünk látogatást apu rokonságánál, vagy ők jönnek el hozzánk. Nagyon szeretem a karácsonyt, s nemcsak azért, mert ajándékokat kapok, és ké­sőig fennmaradhatok. Szilveszterkor még később fekszünk le.- Iskolaidőben általában hánykor fekszel le?- Az edzés nyolcig tart, elég fárad­tan érek haza, így általában kilenckor már ágyban vagyok.- Társaiddal az iskolában beszél­gettek a karácsonyról?- Igen, pontosabban az ajándékok­ról. Nem kérnek óriási dolgokat, fő­ként számítógépes játékokat. De könyvet is kapnak, amit sokan el sem olvasnak.- És ti?- Évával mindketten szeretünk ol­vasni, mert az nagyon jó dolog. V.H.M. olyan, mint náluk, mert „az emberek tisztelik a hagyományokat”. Délután „apuval felkötözzük a szaloncukro­kat”, majd a két testvér együtt díszíti fel a karácsonyfát, amire sok saját ké­szítésű dísz, színes papírlánc is felke- rüL Ezután templomba megy a csa­lád. Hazaérve szépen megterítenek, vacsorára halászlé és „anyu sütötte” bejgli kerül az asztalra, majd megjön a Jézuska. Miután kibontják a szépen becsomagolt ajándékokat, ismét az asztal köré ül a család: beszélgetnek, társasoznak...- Én most sem kértem.semmilyen ajándékot. Mert abban az a jó, ha meglepetés. Igaz, anyuval és apuval előtte szóba kerülnek a kívánsága­ink, de semmi konkrét. Könyveket mindig kapok. Legjobban az izgal­mas indiánosokat szeretem.- Éva, a testvéred 16 éves. Ő sem küldi elJézuskának a „megrende­lését”?- Nem, soha. De szüléink sem tud­ják, hogy mi mivel ajándékozzuk meg őket. Én magam készítek nekik meg­lepetést, csak néhány kis csokit vásá­rolok - avatott be a titkokba a fiú, majd folytatta az ünnepnapok prog­Jankovics Tamás szerint az ajándék akkor jó, ha meglepetés Fiatal kora ellenére sem volt köny- nyű időpontot egyeztetnünk a 13 esztendős Jankovics Tamással. A Babits iskolás diáknak a tanulás mellett több elfoglaltsága is van, például versenyszerűen úszik, ami rendszeres edzéseket követel. Kedden koraeste sikerült „összefut­nunk” a Református Lelkészi Hivatal konfirmációs előkészítőjéről jövet. Beszélgetésünk hangulata máris meg­határozódott. . Tamás szerint a szenteste a leg­több családnál egyforma, szóval

Next

/
Thumbnails
Contents