Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)

2008-11-16 / 40. szám

SZEKSZÁRDI YAS4RNAP SPORT 2008. november 11 Messzebbre mutató úszósikerek Gyurkó, Csirzó és a többiek: szekszárdi győzelmek a 29. Sipos Márton-emlékversenyen Remek hazai sikereket hozott a Vízmű SE saját versenye, a világ­csúcsot úszó szekszárdi gazda­tisztre, Sipos Mártonra emlékező kétnapos viadal a maga több tu­catnyi versenyszámban induló kétszáz versenyzőjével. Bálint György Igaz, hogy a 33 méteres medence és a hőskorszaki kézi időmérés nem ad le­hetőséget ranglistapontok gyűjtésére, ez a verseny mégis vonzza a Szekszárd- hoz képest úszófellegvárnak számító városok egyesületeit. Baját és Pécset két remek klubjával immáron hagyomá­nyosan, de visszatért Dunaújváros is. Gyurkó, a kirakatember Az újvárosiak elhozták egyik büszke­ségüket, a pekingi olimpián 50 m gyor­son az A-döntőről éppen csak lemara­dó Takács Krisztiánt. Jól tették, mert így százon létrejött egy párviadal a „mi” Gyurkó Lacink­kal Az meg aztán nem kis öröm­mel töltötte el a medence szélén álldogáló gyüleke­zetét, amikor lát­ta, hogy 52.09-cel a szekszárdi fiú, a száz gyorson az ország legjobb öt úszója közé tartozó 19 éves Gyurkó nyerte a számot Nem blama ez az újvárosinak, hiszen őt sprinterként jegyzik elsősorban. Ta­kács Krisztián, aki versenyszerű edzés gyanánt felettébb élvezte a szekszárdi kiruccanást úgy látja, hogy szekszárdi riválisában tényleg van fantázia „Ha adott lesz számára minden, ha ki tud menni Amerikába, és ott is dolgozik ke­ményen, akkor évekre meghatározó úszója lehet idehaza a száz gyorsnak.” if te­rn Rajtol a 29. Sípos Márton-emlékverseny egyik női futama Laci egyébként nemcsak fő számá­ban fejlődött tavalyi önmagához ké­pest egy másodpercet, hanem ötve- nen és 200-on is tovább javult, ami okán Paszler József vezetőedző is bi­zakodva tekint a már említett rövid­pályás bajnokság elé.- Csak a nevezések ismeretében mernék esélylatolgatásra vállalkozni, de reménykedünk 200-on is, hogy a nyári nagymedencés bajnoksághoz hasonlóan a döntőkben újra elcsíp több előkelő helyezést. Akkor lOOon ötödik volt, kétszázon pedig úgy lett bronzérmes, ha két méterrel előbb kezdi a hajrát, akkor meggyőződésem, hogy ő nyeri az aranyat. Ami a csapa­tunk ob-szereplését illeti: hét verseny­zővel leszünk jelen, és három-öt dön­tős helyre számítok. Tavaly be tudta úszni magát a fináléba Póla Ákos is, nem különben a 4x200-as gyorsvál­tónk, amelytől az idén is jó eredményt várunk. Tudni kell azonban, hogy a versenyzőink közül többen is magán­életbeli okból (érettségi éve, jogosít­vány, nyelvvizsga) nem tudtak annyit edzeni, amennyit kellene. Kétszáz gyors és a kis Csirzó A szekszárdiak így is kisajátították a dobogót a Sipos Márton-emlékver­seny 200 m-es számaiban: Gyurkó László mögött Kesjár Csaba és Póla Ákos érkezett célba. Cseppet sem mel­lesleg említendő: pécsi és dunaújváro­si versenyzőket megelőzve. Ha végig­böngésszük a jegyzőkönyveket, nem csak egy-két versenyző miatt lehet oka az örömre a Vízmű SE edzőinek, mert a '93-astól egészen a 2000-ben szűk tettek korosztályáig vannak széj számmal érmesek és helyezettek. Szóljon a fáma először egy 13 éve győztesről, Csirzó Ádámról, aki töbl már, mint egy ügyes gyerek a sok közü Úgy tűnik, erre a sportágra született, ha így folytatja, országosan is reflektoi fénybe kerülhet. Nekünk különösei kedves, hogy mellúszó a srác, így adót hogy a város neves szülötte, Sipos Mái ton számaiban „domborítson”.- Egyetíen másodperccel maradt e az abszolút verseny győztesétől, am óriási dolog. Ez is jelzi, hogy mennyin tehetséges, fejlődőképes sportolóm van szó, akivel megkülönböztetett f gyelemmei kell dolgoznunk - mondj: Paszler József, látható örömmel szemében. Ami egyébként a százméteres mell úszást illeti: nos Sipos Márton világ csúcsot hozó számában nagy derb alakult ki a pécsi Rozinovic Gábor é a szekszárdiak elnyűheteden doyenje Aczélos Bálint között. Ezúttal a jobl erőnlét legyőzte a kellő vagányságo és a rutint, így egy évig a pécsid „jegyzik" eme klasszikus számot. A je lekből ítélve azonban nincs messze a az idő, hogy tartósan szekszárdi szán legyen a száz mell. A szekszárdi dobogósok: Férfiak, 100 m gyors, -'93: 1. Gyurkó László 52.09. '96-97: 3. Farkas András 1:09.56. 100 m hát, -'93: 1. Gyurkó L. 58.24. '96-97: 2. Lung Máté 1:16.41. 100 m mell, -'93: 2. Acélos Bálint 1:19.91. '94-95: 1. Csirzó Ádám 1:10.19. '96-97: 2. Lung M. 1:31.61. 100 m pillangó, -'93: 3. Gyurkó L. 58.96. 4x100 m gyorsváltó: 2. Vízmű SE 3:42.39. 200 m gyors: 1. Gyurkó L. 1:57.34, 2. Kesjár Csaba 2:00.87, 3. PólaÁkos 2:01.13. Nők, 100 m mell, '98-: 3. Dorogi Kira 1:38.52. Összetett pontverseny, férfi felnőtt 1. Gyurkó László. '96-97:1. Lung Máté. Kulissza Nem a csak három pekingi arannyal és a nagyon hiányzó ötödik-hatodik he­lyekkel van igazán baja a magyar sport­nak. Perspektivikusan nézve sokkal ag­gasztóbb az, amit az ezt körülvevő mi­liő okán tapasztal az ember. Nagy lelkesedéssel kerekeztem ki az őcsényi reptérre a mezei futóverseny gyanánt. A futás roppant népszerű vi­lágszerte, nemkülönben annak utcai és mezei változata is. Évtizedek óta be­szédtéma volt helyi sportberkekben, hogy kellene már valami helyi, sajátos hangulatú, a lehetőségek közepette nagy verseny. Tavaly megszületett a Zichy-futófesztivál, most meg egy olyan rangos mezei etap verbuváló­dott - köszönhetően a helyi állóvizet felkavaró Scherer Tamás testnevelő­edzőnek, s az általa jegyzett Sportél­mény Alapítványnak - az ideális hely- szűrnek bizonyuló sárközi települé­sen, ami így, a versenyévad lecsengé­sével kuriózum. Sajnos csak nekünk. Hiába egy olyan település, ahol ko­moly élsportolókat élőben jobbára csak a tévében látnak. Hiába egy lel­kes testnevelő, aki hozza is versenyez­ni az ügyes gyerekeket. Hiába a me­zőnyben egy Csillag Balázs, aki elhoz­za a Bécs-Pozsony-Budapest szuper­maratonit megnyerő ismert közép- és hosszútávfutó társait. Hiába mutatja meg magát éles versenyen két Tolna megyei nevelésű, már országos hírű futóatíéta, a dombóvári Beke Zsanett és a szekszárdi színekben versenyző, de őcsényi kötődésű Ohn Kinga. Hiá­ba vannak itt szinte egytől egyig a Né­meth Gyula csoport országos bajnok­ságokon remeklő versenyzői: Pap, Zsigmond, Asztalos. Hiába egy etióp fiú, aki indult már a szekszárdi utcai versenyen is. Hiába a kemény ellenfél pécsi és dunaújvárosi futók, hiába az ideális terep. Körbenézek a komoly versenyek­hez illő rajt-cél kapunál: legfeljebb tu­catnyian vagyunk a szó igazi értelmé­ben nézők. Szomorú, de ez van. Ennyi­re hidegen hagy a még oly kellemes novemberi napon egy ilyen, tőlünk nyugatabbra és keletebbre is a helyie­ket garantáltan megmozgató esemény. Az egész program szakmai sikert okán azonban - látva az előrelátó tér vezgetést, a főszervezőt, az atlétiká ban mindig hittel dolgozó edzőkalibe reket, mint Németh Gyula, vagy í dombóvári Fazekas Gáspár, az ő hold udvarukban plusz anyagi elismeréí nélkül is ténykedő testnevelőket - re ménykedem. Meg fogják találni azo kát az embereket, településeket, akii tényleg megérdemlik, hogy egy ilyer versenysorozat méltó gazdái lehesse nek. Látva egy kajdacsi, a kicsik kö zött szereplő őstehetséget, talán a2 egyik helyszín jövőre eme kistelepü lés lehetne - morfondírozott magá ban Scherer Tamás, aki tudja: a névte lenebb mezőnyű vasárnapi, szekszár di záró futamon sem lesz e tekintet ben tolongás. B. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents